Tartozások behajtási sorrendje
Olvasási idő: 3 perc
Milyen sorrendben kell beszámítani egy tartozásból eredő tőkét, késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt ha részben, majd később egészben megtörténik a tartozás kifizetése?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:46. §-ban – „Elszámolás több tartozás esetén” – alapján: „ Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.”
Továbbá a Ptk. 6:48. §-ban foglaltak szerint, pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az előző bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a behajtási költségátalány (…) követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.
Jelen esetben nyilván az utóbbiról van szó, azaz a teljesítésre való felszólítás időpontja az irányadó. A szóban forgó követelések esedékességének – fentiek szerint is vizsgált – függvényében megállapított kamatokat is figyelembe véve, ha a a kötelezett részben, majd későbbi időpontban a fennmaradó részben is kifizeti a tartozását, akkor a befolyt összeget elsődlegesen a jogosultnak a követeléssel összefüggésben felmerült költségeire (itt: a költségátalány), a tartozás kamataira, majd a főtartozásra kell elszámolni.
