Lakhatási támogatás bérleti díjhoz

Az idei évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) béren kívüli jutatások köre kiegészült, ezáltal a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) számlán lévő összeg felhasználható – többek között – lakásfelújítási célra is és a 35. év alatti fiatal részére adható lakhatási támogatásként is.
Lényeges kiemelni, hogy a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendeletben (Kormányrendelet) szabályozott lakhatási támogatás gyakorlati alkalmazásával összefüggésben felmerült kérdésekre adott válaszok a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett álláspontot tartalmazzák.

Kinek kell utalni a bérleti díj lakhatási támogatását?

Kérdésként merült fel, hogy a munkáltató a támogatást a munkavállaló saját számlájára is utalhatja, vagy azt közvetlenül a bérbeadónak kell utalnia? Abban az esetben, ha a munkavállaló saját számlájára utalja a lakhatási támogatást a munkáltató, akkor kell-e havonta igazolnia a munkavállalónak azt, hogy megfizette a bérleti díjat a bérbeadó felé?

A válasz megadásához, a Kormányrendelet 3. § (1) bekezdéséből kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. Továbbá a Kormányrendelet 4. §-a alapján lakhatási támogatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy arra vonatkozó nincs jogszabályi rendelkezés, hogy a lakhatási támogatást a munkáltató közvetlenül a bérlő részére kell, hogy teljesítse.

Ezek értelmében, a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor megadhatja a saját bankszámlaszámát és lehetőség van arra, hogy közvetlenül a bérbeadó részére utalja a lakás bérleti díját. 

Továbbá a munkavállalónak nem áll fenn igazolási kötelezettsége a bérleti díj kiegyenlítésével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy ilyen irányú kötelezettséget jogszabály nem ír elő. 
Itt kell megjegyezni, hogy ugyanez igaz a lakáscélú hitel törlesztéséhez adott támogatás esetében is, azaz a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor megadhatja a saját bankszámlaszámát és lehetőség van arra, hogy a munkavállaló fizesse meg a bank felé a hitel törlesztőrészletét. A törlesztőrészlet megfizetését szintén nem szükséges igazolni.

Közös költségre és rezsiköltségre is nyújtható a támogatás?

Értelemszerűen felmerülő kérdés, hogy a lakás bérleti díján felül a közös költségre, illetve a rezsiköltség címén kifizetett összegre is nyújtható-e a támogatás?

Ezen kérdés megválaszolásakor annak van jelentősége, hogy a lakásbérleti szerződésben foglaltak alapján a felek hogyan állapítják meg a bérleti díjat.

Olyan esetben, ha egy általányösszeg szerepel bérleti díjként, amely magában foglalja a rezsit és a közös költséget is, akkor annak összegét a munkáltató nyújthatja lakhatási támogatásként.

Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló a bérleti díjon felül fizeti meg a közös költséget vagy a rezsiköltséget a bérbeadónak, vagyis ezek nem a bérleti díj részét képezik, akkor lakhatási támogatás címén ezen összegek nem juttathatók a munkavállaló részére.

Ha a támogatott nem egyedüli bérlő

Amikor a lakásbérleti szerződésben a munkavállaló nem egyedüli bérlőként szerepel (pl. a felesége vagy élettársa is bérlője a lakásnak), akkor a munkáltató csak a havi bérleti díj 50 százalékát nyújthatja ilyen jogcímen a munkavállalónak?

A lakhatási támogatás összegszerűségének meghatározásakor a magánszemélyek a lakásbérleti szerződésben foglalt bérleti díj erejéig együttesen jogosultak a lakhatási támogatásra. 

Ebből következik az, hogy a magánszemélyek döntik el, hogy mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek.

Hangsúlyos, hogy figyelemmel kell lenni az Szja tv. 70. § (8c) bekezdésben foglalt szankciószabályra, mely szerint a magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést.
Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg. 

Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak?

Van-e a munkáltatónak a bérleti szerződés bekérésén kívül egyéb kötelezettsége?

A munkáltatónak a bérleti szerződés bekérésén túl, az Szja tv. 70. § (8d) bekezdésében meghatározott kötelezettsége merül még fel, azaz a munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.