35 év alattiak lakhatási támogatása a gyakorlatban
Olvasási idő: 5 perc
2025. január 1-jétől a munkáltató lakhatási támogatást adhat a 35 év alatti munkavállalójának. Mivel ez az állandóan változó munkaerőpiacon egy komoly vonzerőt jelentő juttatás lehet, így érdemes áttekinteni annak alapvető szabályait, illetve a jogalkalmazás során már felmerült problémáit.
A juttatás szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.), továbbá a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendeletben (Kormányrendelet) tartalmazza.
A lakhatási támogatás béren kívüli juttatás, mely után a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terheli.
A munkáltató a lakhatási támogatást
- lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy
- lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja.
A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak.
Béren kívüli juttatásként a lakhatási támogatás a lakáscélú keretösszeg erejéig, azaz évi 1 millió 800 ezer forintig adható, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló nem a teljes adóévben áll munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege.
Ha a munkavállaló az adóévben a 35. életévét betölti, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alattinak minősül. Utoljára az a hónapot lehet figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.
A magánszemély az értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 15 % személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Ha a munkavállalónak juttatott lakhatási támogatás összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget, a támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az ilyen juttatás után a kifizető 1,18-szoros szorzóval bruttósított összegre 15 % személyi jövedelemadót, és az adóalapként kiszámított (bruttósított) összegre 13 %-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.
A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a támogatással érintett ingatlan adatairól és a támogatás céljáról.
Életkor és munkaviszony összefüggése
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll és 30 éves jelenleg, akkor a maximális 1 800 000 Ft adható béren kívüli juttatásként. Adható magasabb összeg is, de pl.: 2 milliós juttatás esetén 200 ezer forint egyes meghatározott juttatásként fog adózni.
Ha a 30 éves munkavállaló csak január 30-tól dolgozik a munkáltatónál (a jogviszony napjainak száma 336 nap): 1 800 000/365*336= 1 656 986 Ft adható béren kívüli juttatásként, ha többet ad, az egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
35. életév betöltése
Amennyiben egy munkavállaló májusban tölti be a 35 életévét, de a munkaviszonya egész évben fennáll, akkor 1 800 000/12*5= 750 000 Ft adható béren kívüli juttatásként, a felettes rész egyes meghatározott juttatás. A juttatás csak májusig folyósítható.
Ha ugyanez a munkavállaló január 30-tól dolgozik, akkor 750 000 forint adható béren kívüli juttatásként a kora alapján és ezt csökkenteni kell azokkal a napokkal, amikor a magánszemély jogviszonya nem állt fenn. Azaz 1 800 000/365*29=143 014-gyel kell csökkenteni, azaz 750 000 - 143 014= 606 986 Ft a béren kívüli, a felettes rész egyes meghatározott juttatás.
Ugyanez az eset, ha a munkavállaló évközben pl. 2025.02.17-én lép be, és 2025. 10.03-án betölti a 35. életévét: A munkavállaló kedvezmény kerete a korára tekintettel 1 800 000/12*10=1 500 000 forint lenne. Miután a munkaviszonya nem a teljes időszakban (januártól-októberig) állt fenn, ezért ebből az összegből le kell vonni az azokra a napokra eső kedvezmény összegét, amelyeken nem állt fenn a munkaviszony. Ez 31+16= 47 nap. A 47 napra eső összeg 1 800 000/365*47= 231 781 forint. A magánszemély részére adható lakáscélú támogatás összege: 1 500 000-231 781=1 268 219 forint.
Ha a munkavállaló a lejárt hiteltörlesztést nem közli
A magánszemély havi hiteltörlesztése a lakása után 150 ezer forint. A munkáltató ezt az összeget lakhatási támogatás jogcímén juttatja. Májusban lejár a hiteltörlesztés, de a munkavállaló ezt nem közli, csak júliusban. Így a munkáltató 2*150 000 = 300 000 forint támogatást nyújt úgy, hogy azt nem hiteltörlesztésre fordítják. Ezért a magánszemélynek év végén, a bevallásában az erre kialakított sorban (300 000*50%=) 150 ezer forintot különbözeti bírságként kell bevallania és a benyújtási határidőig megfizetnie.
