Járhat-e a táppénz visszamenőleg?

A keresőképtelen állapot orvosi igazolásának két jelentősége is van:

• egyrészt dokumentálja az igazolt távollétet a munkából,
• másrészt bizonyítja a betegszabadsághoz, a táppénzhez előírt jogosultsági feltétel, a keresőképtelenség meglétét.

Keresőképtelen az, aki/akit

• betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
• várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
• az anya, ha kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt mellette tartózkodik,
• a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb, beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli,
• fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt,
• közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy ugyanilyen okból hatóságilag elkülönítenek,
• járványügyi, állategészségügyi okból munkahelyén nem tud megjelenni, és más munkahelyen ideiglenesen sem foglalkoztatható.

A méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelen az a szülő, aki

• tizenkét–tizennyolc év közötti, beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
• mellette tartózkodik a kórházi kezelés alatt.

A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a foglalkozás, munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően dolgozott. 

Ha több munkaköre is van a biztosítottnak (például több helyen dolgozik részmunkaidőben), mindegyik munkakörre külön-külön kell elbírálni, és igazolni a keresőképtelenséget. A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogszabályban meghatározott orvosok jogosultak.

A legáltalánosabb, leggyakoribb esetek a jogosultsági körből:

• a háziorvos, a házi gyermekorvos,
• a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha a járóképes beteg ellátására területileg, vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes,
• a kórház a kórházi kezelés időtartamára.

Ha a keresőképtelenséget nem a háziorvos vagy a házi gyermekorvos állapítja meg, az eljáró orvos értesíti a keresőképtelenség megállapításáról a háziorvost, a házi gyermekorvost.

A keresőképtelen biztosított köteles:

• az orvos utasításait betartani (beleértve a gyógyulást elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra és a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozó utasítást is),
• az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
• ha más orvos kezeli ez idő alatt, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost értesíteni.

Köteles továbbá a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodásihely-változást, lakcímváltozást bejelenteni a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak. Ha a keresőképtelen biztosított címváltozását nem jelenti be, az orvosi utasítások be nem tartásával gyógyulását tudatosan késlelteti, a táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése történik.

Hasznos tudnivaló, hogy a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál.

A felülvizsgálat írásban, meghatározott adatok közlésével kérhető, igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett. Az igazgatási szolgáltatási díj összege jelenleg 21 000 forint. A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, illetve felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli tájékoztatás készül, a döntéssel szemben a foglalkoztató és a foglalkoztatott is – nyolc napon belül – felülvizsgálatot kezdeményezhet.

A keresőképtelenségről szóló igazolást legalább kéthetente ki kell állítani.

Ha a biztosított kimerítette a táppénzre való jogosultságát, az orvosnak nem kell őt nyilvántartani a keresőképtelenségi naplóban, de a keresőképtelenség tényét kérésére továbbra is igazolni kell. Ez az igazolás azért lehet fontos, mert táppénz ugyan már nem illeti meg a biztosítottat, de keresőképtelenség címén, igazoltan mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.