Egy újabb újdonság: a biometrikus azonosító eljárás
Olvasási idő:
A Munka Törvénykönyve április 26-ától életbe lépő átfogó módosítása számos, adatvédelemmel összefüggő szabályt alkotott újra és módosított. Ebben a körben nyert szabályozást az adatvédelmet és a személyes adatokhoz való hozzáférést legmodernebb módszerekkel biztosító, biometrikus azonosítás szabályozása.
A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) a 9. §-t követően az „Adatkezelés” alcímmel egészült ki. Az új alcímben kerülnek meghatározásra a munkáltató személyes adatkezeléssel és a különleges adatok kezelésével összefüggő jogai és kötelezettségei, összhangban a GDPR 88. cikkében kapott felhatalmazással.
Az Mt. azon rendelkezése, miszerint a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) tekintetében fontos, kiegészült azzal, hogy e közlésre igényt tarthat a munkaadó, ha mindez az Mt-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.
A törvénymódosítás értelmében továbbá a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet a törvény Harmadik Részében (A munkaügyi kapcsolatok) meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti [Mt. 10. § (1)-(2) bek.]. Az e rendelkezéshez is kapcsolódó új rendelkezés szerint az igényérvényesítéshez okirat bemutatása követelhető [Mt. 10. § (3) bek.]. Így például a munkavállaló 16. életév alatti gyermek után járó pótszabadságára vonatkozó jogosultságának [Mt. 118. § (1) bek.] megállapításához kérheti a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatását.
A törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint e rendelkezés nem korlátozza a munkáltatónak a munkavállaló olyan személyes adatának kezelésére vonatkozó jogát, amelyet a munkavállaló külön jogszabály szerint megtett nyilatkozata tartalmaz (pl. az első házasok adókedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozat, melyet egyébként részben a munkáltatónak kell kitöltenie).
Valamennyi, az Mt. 10. §-ában foglalt adatkezelési szabályra irányadó azon új törvényi bekezdés, miszerint a munkáltató ezen adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja [Mt. 10. § (5) bek.]. Az Mt. módosítása szerint az írásbelivel ugyancsak egyenértékű a tájékoztatás helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététele [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. E tájékoztatást szintén célszerű az előbbiekben javasolt adatvédelemmel- és kezeléssel foglalkozó szabályzatnak rögzítenie.
A biometrikus azonosító eljárás alkalmazása – korlátozott körben
Az Mt. új rendelkezése szerint a munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely
a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy
b) törvényben védett jelentős érdek
súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna [11. § (1) bek.].
A törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint biometrikus adat kezelésére kizárólag valamely elzárt területre történő jogosulatlan bejutás megakadályozása érdekében kerülhet sor – a törvényben felsorolt célok biztosítása érdekében.
Ha összehasonlítjuk az új 11. § (1) bekezdését a korábbi törvényhellyel, megállapítható, „eltűnt” az a szabály, amely kimondta: a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A törvényjavaslat indokolása szerint az elhagyás indoka: nemcsak az ellenőrzések során, hanem a munkaviszony egészében, minden mozzanatában védeni kell az emberi méltóságot. Az emberi méltóság védelmére vonatkozó kötelezettség továbbá fakad abból is, hogy az Mt. 9. §-a alkalmazni rendeli a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.
A biometria és az azonosítás
A biometria görög eredetű szó: a bios (élet) és metron (mérés) szavak összetételéből származik. ból áll össze. A biometria az élő szervezetek vizsgálatában statisztikai és matematikai módszereket alkalmazó tudományág. A biometria alkalmazását az azonosítás során vonzóvá teszi a tévedés esélyének korlátozása vagy kizárása – szemben az eddigi eljárásokkal. Például a chip- vagy mágneskártyákkal, illetve PIN-kódokkal szemben, mely ellophatók vagy feltörhetők. A biometrikus azonosító módszerek megakadályozhatják pl. azt, hogy illetéktelen mások levelezéseibe betekinthessenek, adataihoz hozzáférhessenek.
A biometrikus azonosító eljárás automatikus technika, ami felismeri egy személy egyedi fizikai, testi jellemzőit és ezeket a személy azonosításra és hitelesítésre használja fel.
Az azonosítás során felhasználható személyi adat például az arc-, hang- vagy kézfelismerés, ujjlenyomat- illetve íriszvizsgálat (gyors biometrikus azonosító eljárás), valamint a DNS azonosítása (lassú biometrikus azonosító eljárás, néhány órát igényel az azonosítás).
A biometrikus adat fogalmát a jogalkotó is meghatározza: a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról [Infótv.] értelmében egy természetes személy fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, mint például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat [3. § 3.b. pont].
