A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás részletei

dr. Horváth István Dátum Legutoljára frissítve: 2022.11.23

Olvasási idő: 10 perc


Ez a tartalom 1458 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-08-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A leggyakoribb munkajogi hibák

A munkaszerződés egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató egyoldalú döntése alapján, átmenetileg, a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatható a munkavállaló. Ez a lehetőség a megbízás vagy vállalkozás esetén a törvény erejénél fogva kizárt, hiszen a szerződéstől eltéréshez szerződést kell módosítani. A rugalmas foglalkoztatási lehetőség törvényi szabályai számos sajátosságot tartalmaznak és összefüggésben állnak a munkaszerződés módosításának kérdéskörével is.

A munka törvénykönyve (Mt.) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás három esetét állapítja meg.  A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]. A felsorolt lehetőségek közös ismérve, hogy egyik sem minősül munkaszerződés-módosításnak, ebből kifolyólag ahhoz nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása. 

Más munkakörben

A munkaszerződés egyik mellőzhetetlen tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bek.]. A munkakör meghatározása történhet foglalkozásra utalással (pl. kőműves, fodrász, jogász) vagy a munkakör munkáltatónál használatos elnevezésével. 

A munkáltató a munkába lépéstől számított 15 napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni a munkaköri feladatokról [Mt. 46. § (1) bek. d) pontja]. Ezt hívja a gyakorlat munkaköri leírásnak. 

A munkaköri leírás a munkaszerződés keretei között határozhatja meg a munkavállaló feladatkörét. Ezért a munkaköri leírás a munkaszerződés sérelme nélkül egyoldalúan módosítható [BH2001. 196.]. Ezért önmagában a munkaköri leírás megváltoztatása nem ad alapot a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő munkavállalói megszüntetésére, ha azonban ez a munkaszerződés módosítását is eredményezi, annak ténybeli alapjai folytán vizsgálni kell, hogy a jogellenes módosítás, mint munkaviszony szerinti kötelezettség szándékos megszegése megfelel-e az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételeknek. 
Ha kizárólag a munkáltató elnevezése vagy a székhelye változik és a munkavállalónak a korábbi vagy annak megfelelő munkakörben kell a munkáját a továbbiakban is végeznie, e helyzet nem igényel szerződésmódosítást [BH1993. 468.]. Ha viszont a munkaadói feladat-meghatározás ezen túllép, máris felvetődik a címben említett fő kérdés. 
A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása a többletmunkavégzés egyik esete, amely a rendkívüli munkavégzéstől annyiban tér el, hogy egy más munkakörbe tartozó feladat a beosztás szerinti munkaidőben is megvalósítható. Nem tekintendő ugyanakkor a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak, ha átmenetileg megnövekednek a munkakörbe tartozó feladatok. Mert például nyári szabadsága miatt a munkavállaló a vele azonos munkakörű kollégáját helyettesíti.

 
 

A bírói gyakorlat szerint a munkaszerződéstől eltérő feladat ellátása (helyettesítés) történik akkor is, ha az annak elrendelésére jogosult munkáltatói jogkörgyakorló tudomásul veszi, hogy a munkavállaló helyettesítést végez és ez a munkáltató érdekében indokolt és szükséges [BH1998. 196.]. A munkakörbe tartozó feladatokon kívül jelentékeny mértékben más munkaköri feladatok huzamos időn keresztül a munkavállaló szóbeli beleegyezésével történő végeztetése ugyanakkor nem minősül munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak [BH2009. 306.]. Mindez már a munkaszerződés-módosítás körébe tartozik. Ahogyan az eset is, miszerint, ha a munkavállaló írásba foglalás nélkül elfogadja a munkáltató által tartós jelleggel felajánlott másik munkakört és ott hosszabb időn át munkát végez, e munkaköre már csak közös megegyezéssel módosítható [EBH1999. 142.]. 
Nincs szükség viszont a munkaszerződés módosítására a munkavállaló más szervezeti egységbe történő beosztásához, ha ez nem jár a munkakör módosításával. A munkáltató ugyanis egyoldalú utasítással beoszthatja a munkavállalót más szervezeti egységbe, ha ez a végzendő munka jellegét lényegesen nem változtatja meg. Jogszerű például, ha a faipari osztály helyett a műszaki osztályra osztja be a munkavállalót, azonos munkakörben [BH1998. 52.]. 

Más munkahelyen

Az Mt. szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi [45. § (3) bek.]. A munkahely fogalmát az Mt. nem határozza meg, így az lehet egy vagy több állandó földrajzi helyben megállapított, de lehet változó is. 

Több vagy változó munkavégzési hely kikötése esetén a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával határozhatja meg a munkavégzés tényleges helyét. 

Így csak akkor beszélhetünk a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásról, ha a munkavállaló munkáltatói utasításra az előbb írtaktól eltérő helyen köteles munkát végezni. A munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő – nem átmeneti jellegű – munkavégzés egyoldalú elrendelése jogszabályba ütközik. Az egyoldalúan módosított munkaszerződés alapján a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség, ezért a kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt a munkáltató nem szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással munkaviszonyát [BH2002. 243.]. Abban az esetben, ha a munkaszerződésben a munkahely nem tágan, hanem egészen konkrétan került meghatározásra, a munkáltató nem rendelkezik azzal a joggal, hogy a munkavállalót egyoldalúan másik osztályra vagy részlegre helyezze. Így például, amennyiben a munkaszerződés munkavégzési helyként nem csupán az adott áruházat, hanem kifejezetten az áruház ruházati osztályát jelöli meg, akkor a munkáltatónak nincs joga arra, hogy a munkavállalót tartósan az élelmiszeripari osztályon történő munkavégzésre utasítsa [BH1998. 52.].
A munkaszerződéstől eltérő helyen történő átmeneti foglalkoztatás költségei, azokon belül a napidíj, azt a célt szolgálják, hogy a munkavállalónak a telephelyén kívül történő munkavégzés következtében felmerült többletköltségei megtérüljenek. [BH1994. 351.]. Nem tartozik viszont ebbe a körbe, ha a munkavégzés a munka természetéből eredően a munkáltató telephelyén kívül történik (pl. gépkocsivezetés, a javítási, szerelési vagy építőipari munkák, ügynök, revizor stb.). Ekkor célszerű a munkaszerződésben megjelölni a munkavégzés lehetséges földrajzi határait, továbbá meghatározni a munkáltató azon telephelyét, ahonnan a munkavállaló a munkavégzéshez az utasítást kapja. 

Más munkáltatónál

A munkavállaló átmenetileg olyan munkaadónál történő munkavégzésre is kötelezhető, mellyel nem áll munkaviszonyban. A munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatás a kirendelés (más munkáltatónál történő foglalkoztatás) írásba foglalása nélkül is érvényes. 

Az Mt. 22. § (1) bekezdése szerint a jognyilatkozatot – ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Az Mt. 53. §-a nem ír elő írásbeli formát a munkáltató azon jognyilatkozata körében, amikor arról rendelkezik, hogy a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál kívánja foglalkoztatni, ennek megfelelően nem ütközött jogszabályba a felperes munkáltatójának azon eljárása, amikor a kirendelés tényét szóban közölte vele. A felperes sem vitatta, hogy közölték vele azt, hogy meghatározott munkafeladatokat külföldön, más munkáltatónál kell végeznie. Felperes 27 munkanapon keresztül más munkáltató számára végzett munkát, de erre adott időszakra munkabérét megkapta a munkaviszony szerinti munkaadójától. Ezért az adott munkavégzéssel kapcsolatban a vele munkaviszonyban nem álló munkáltatóval szemben munkabérigényt nem érvényesíthet [. BH2020. 216.].
A bírói gyakorlat szerint a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek – eltérő megállapodás hiányában – azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót – a korábbi Mt. terminológiája szerint – kirendelték. Ezért eltérő megállapodás hiányában a munkáltató követelheti a munkavállalótól a kirendelés keretében okozott kárának megtérítését. [BH2000. 33.].
A más munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatás során bekövetkezett egészségkárosodást tekintve, annak következményeiért az a munkáltató tartozik felelősséggel, amelyik a munkáltatói jogokat gyakorolta, és amelyet a munkavállalóval szembeni kötelezettségek is terheltek. Amennyiben a munkáltatói jogokat a fogadó munkáltató gyakorolta, és a küldő munkáltató tevékenysége a munkavállaló munkavégzésével nincs összefüggésben, azt a kérdést, hogy a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső ok okozta-e, kizárólag a foglalkoztató munkáltató oldaláról kell vizsgálni és elbírálni. Ha pedig a munkáltatói jogok gyakorlása megoszlik a két munkáltató között, a munkaszerződés szerinti vagy a foglalkoztató munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nem csak a saját, hanem a másik munkáltató ellenőrzési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható [MK 123. számú állásfoglalás].

(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó decemberi számában olvashatják)

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


SZÉP kártya juttatás jutalomként

Szociális otthon dolgozóit szeretné megjutalmazni az intézmény vezetője SZÉP kártyára utalt pénz formájában. Minden dolgozó 2026 előtt lett felvéve, a keretösszeget 450.000 Ft/fő nem haladná meg. A SZÉP kártyára utalt összeget, lehet-e dolgozónként más összegben juttatni?

Külföldi kismama gyes jogosultsága

Brazil állampolgár munkavállaló 2026. augusztus 01-től dolgozik a cégnél. Tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Szeptemberben kiderült, hogy gyermeket vár, a szülés várható ideje 2027. március, a gyermek Magyarországon fog születni. Tekintve, hogy Brazíliával nincs nemzetközi egyezmény, a gyermek születése előtt nem lesz meg a 365 nap biztosításban töltött napja, így csedre nem jogosult. Gyesre jogosult lehet-e?

Kapcsolódó cikkek


Tovább bővültek az otthontámogatás lehetőségei

Az otthontámogatásról szóló kormányrendelet módosítása újabb bővülést jelent az igénybevétel lehetőségeiben. Az érintett személyi kör kiszélesítése mellett lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltatói kölcsön is, továbbá az otthontámogatás iránti kérelem benyújtási határideje is meghosszabbításra került.

Könnyen elkövetett hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban

Az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező adózási és járulékfizetési lehetőségei csak akkor vehetőek igénybe, ha az egyébként is könnyített adminisztrációs kötelezettségeknek a felek maradéktalanul eleget tesznek. Szakértőnk az adminisztrációban könnyen elkövetett hibákból válogatott.