Az apasági szabadság díjazása

A 2019/1158 irányelv szerint az apasági szabadságra járó díjazás legalább olyan jövedelmet kell, hogy biztosítson, mint amelyet az érintett munkavállaló tevékenységének egészségi állapotához kapcsolódó okokból történő megszakítása esetén kapna. Ha a számtani átlagot tekintjük, az Mt. 146. § (4) bekezdése megfelel az uniós elvárásnak. A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. Ez átlagát tekintve a távolléti díj hetven százaléka, ami a betegszabadság idejére illeti meg a munkavállalót. Kérdés: mennyire lesz „népszerű” a második öt munkanap…

Miként térül meg az apasági szabadságra kifizetett bérköltség kisebbik hányada a munkáltatónak?

Az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet (535/2022. Korm. rendelet) szabályozza, miként téríti meg az állami költségvetés a munkáltatónak az apasági szabadság tartamának első felére járó díjazást. 

Milyen eljárást kell követnünk ehhez? 

A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
Ezt követően a munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az előbbiek szerinti okirat bemutatásáról, az okirat számáról,
b) az apa születési családi és utónevéről,
c) a gyermek
ca) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
cb) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
cc) halálának tényéről, és
d) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg (535/2022. Korm. rendelet 2. §).

A munkáltató az apasági szabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet. Ez tartalmazza
a) az apasági szabadságot igénybe vevő munkavállaló nevét,
b) a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját,
c) a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

A nyilvántartás mellékleteként az apa fentebb ismertetett nyilatkozatának a megőrzése – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével – a munkáltató feladata. Ha a munkavállaló az apasági szabadság igénybevételére jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál bemutatja az Mt. 80. § (3) bekezdése szerinti igazolást (535/2022. Korm. rendelet 3 §). 

Az Mt. szerint járó apasági szabadság tartamára járó díjazás térül csak részben meg a munkaadónak. Az 535/2022. Korm. rendelet 4. §-a szerint az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkáltatónak a munkavállalót megillető apasági szabadsággal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtania. Az Igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket. Az Igazgatóság ugyanakkor ellenőrzi a munkavállalót megillető apasági szabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően 

• a munkáltató által benyújtott, erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy űrlap adatainak formai, tartalmi és összegszerű ellenőrzése alapján, továbbá 
• szükség esetén a helyszínen, kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenőrzés keretében történik.

A jogosultság hiányában, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről az Igazgatóság visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot hoz. A határozat ellen közigazgatási per megindításának van helye. A kereset elbírálásának a vitatott összeg erejéig a végrehajtásra halasztó hatálya van.
A munkáltató a munkavállalót megillető és részére kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítését 

• a Magyar Államkincstár honlapján megjelentetett adattartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon
• március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig – elektronikus úton kérelmezheti.

Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott – negyedéven belül összesített – összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el. 

A szülői szabadság díjazása – a csökkentő tételek

A 2019/1158 irányelv szerint a szülői szabadság tekintetében a díjazást olyan módon kell meghatározni, hogy elősegítsék a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét. Hogy mennyiben segíti elő ezt az Mt.? A 146. § (5) bekezdése szerint a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, 

• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, és
• a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Forintra fordítva a levonandó tételeket, az Ebtv. szerint a gyermekgondozási díj összegének maximuma legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, azaz 2023. január 1-től 324800 forint. 
Az Ebtv. 42/A. § alapján nem jogosult gyermekgondozási díjának havi összege
a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2023-ban 232 000 forint,),
b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka ((2023-ban 197.480 forint).

Kérdés, mi marad a távolléti díj tíz százalékából a levonás után? És hogy levonás nélkül a másik szülő ezen összegből miként tudja finanszírozni – egyéb bevétel hiányában – az új családtaggal megnövekedett költségeket. Kérdés persze az is, hogy a szülői szabadságra az Mt.-ben foglaltnál magasabb összegű díjazást hogyan finanszírozna meg a hazai munkáltatók egy része? Például a kis- és középvállalkozók… És hogy tovább kérdezősködjünk, miként felel meg a 2019/1158 irányelv azon követelménynek, miszerint a szülői szabadság tekintetében a díjazást oly módon kell meghatározni, hogy elősegítsék e szabadság mindkét szülő általi igénybevételét [5. cikk (2) bek.].