Elektronikus aláírás

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot többek között, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

Az elektronikus aláírással kapcsolatban javasolt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának részére szerezzenek be minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, ami időbélyegzőt is tartalmaz. 

Ha nincs megfelelő elektronikus aláírás, a nyilatkozat szövegét ne az e-mail tartalmazza, hanem egy csatolmány, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló eredetiben, papír alapon aláírt (ez az aláírt dokumentum bizonyítás céljából álljon rendelkezésre) és azt szkennelt formában csatolják, ami megfelel az írásbeliség követelményének.

Az Mt. 24. § (1) bek. szabályai szerint, az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha az a címzett (vagy az átvételre jogosult más személy) részére hozzáférhetővé válik. A hozzáférhetővé válás időpontja az az időpont, amikor a címzett elektronikus eszközére az üzenet megérkezik, tehát ez lesz a közlés időpontja. A munkavállaló passzív magatartása – hogy nem nyitja meg az e-mailt, vagy akár törli a bejövő levelei közül –, az átvétel megtagadásának minősül, amivel a nyilatkozat úgyszintén közöltnek tekintendő.

E-mailes megküldés esetén mindig állítsanak be kézbesítési és olvasási visszaigazolást és a visszaérkezett igazolást mindig mentsék le. 

A kézbesítési igazolás nagyon fontos, mert az tud bizonyítékul szolgálni arra, hogy az üzenet megérkezett a címzett postaládájába.

A fenti feltételeknek megfelelően az így közölt, elektronikusan készített, és aláírt dokumentum hitelesnek minősül.