A digitalizáció és mesterséges intelligencia (MI) térhódítása nemcsak technológiai változásokat jelent, hanem teljes kultúraváltást hoz és mindenki életére előbb-utóbb hatást gyakorol. Bár az MI veszélyeket is rejt magában, mégis számos előnyt kínál, például a minőségbiztosítás vagy a munkafolyamatok hatékonyabbá és egyszerűbbé tételében. Az emberi tényezőt nem hagyhatjuk figyelmen kívül és kiemelten kell foglalkoznunk azzal, hogy az MI életünkbe való integrálása felelősségteljes és etikus módon történjen.

A kiégés vagy burnout egyre gyakoribb jelenség, melynek hátterében olyan okok állnak, mint a nem megfelelő bánásmód, a szereptisztaság hiánya, a kezelhetetlen mennyiségű feladat, a felettes nem megfelelő támogatása vagy a vállalhatatlan határidők. Többnyire a munkahelyi problémák kapcsán beszélünk erről a jelenségről, ugyanakkor az élet más területein is megjelenhet, például szülőként vagy párkapcsolatban.

2023. november 1-jén lépett volna hatályba a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló új törvény, ami a törvény meghatározása szerinti kedvezményes foglalkoztatónál és a minősített kölcsönbeadónál tette volna lehetővé harmadik országbeli állampolgárok általánostól kedvezőbb engedélyezési feltételek melletti alkalmazását. A hatályba lépésre azonban még várni kell és vélhetően a jogszabály szövege is átdolgozásra kerül.

Egy vezetőnek fontos feladata, hogy olyan környezetet teremtsen a beosztottjai számára, ahol azok ismerik a saját munkakörüket és tudatosan tudnak gazdálkodni a saját kapacitásukkal. Már rég nem azt a világot éljük, mint amikor a felettesünk mondta meg, mit csináljunk és mikor.

A coaching szemlélet az üzleti életben olyan látásmód vagy szemléletmód, amely a fejlesztésre, fejlődésre és a személyes növekedésre fókuszál. Úgy is értelmezhetjük, mint egy olyan hozzáállást, amely szerint bízunk az emberekben, hiszünk abban, hogy saját maguk képesek megtalálni a válaszokat és megoldani a problémáikat.

Ahány ember, annyi személyiség. Mégis évszázadok óta kutatják a különböző személyiségtípusokat, és igyekeznek csoportokba rendezni a hasonló tulajdonságokkal rendelkezőket, mivel személyiségünk az egyik legjelentősebb faktor abból a szempontból is, hogy mennyire vagyunk sikeresek a munkánkban. Az egyik legismertebb személyiségmodell a Big Five, amely a különböző személyiségjellemzőket öt nagy csoportra osztja.

Egy cég két, távmunkában foglalkoztatott munkavállalója előzetes jelzés nélkül külföldre költözött. Egyikük teljesen megszüntette a magyarországi állandó lakóhelyét és Romániából látja el a munkáját. A másik dolgozónak van magyarországi állandó lakhelye, de Angliából látja el a feladatait. Milyen teendői és fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak, munkavállalónak?

A megüresedett álláshelyek betöltése a jól ismert munkaerőhiány keretei között nem egyszerű feladat. Az elmúlt néhány évben sokat változtak a toborzási eszközök és csatornák, annál is inkább, mivel a munkaerőpiac összetétele is időről időre változik. A Z generáció tagjai már egy digitalizált világba születtek, egészen más elképzelésük van arról, hogy milyen munkahelyen szeretnének dolgozni, más képességekkel rendelkeznek és a figyelmüket is máshogyan lehet felkelteni. A HR-nek már csak miattuk is lépést kell tartania a digitális fejlődéssel.

A személyzetfejlesztés célja, hogy a tanulást, fejlődést ösztönözze a vállalat, intézmény munkavállalói körében, természetesen több szinten. Melyek ezek a szintek és milyen képességeket lehet fejleszteni a különböző személyzetfejlesztési módszerekkel?

A humán erőforrás menedzsment fontosságát a közelmúlt munkaerőhiánya tett különösen kifejezetté: manapság már nemcsak a kvalifikált munkaerő felkutatása jelent nehézséget, hanem az is, hogy egyáltalán munkaerőt találjunk. A HR megfelelő toborzási technikák alkalmazása és a munkatársak fejlesztési programjának kiépítése nélkül elképzelhetetlen, mindezek fejlesztése ugyanakkor jelentős befektetést kíván meg mind az egyéntől, mind a szervezettől.