A coaching szemlélet az üzleti életben olyan látásmód vagy szemléletmód, amely a fejlesztésre, fejlődésre és a személyes növekedésre fókuszál. Úgy is értelmezhetjük, mint egy olyan hozzáállást, amely szerint bízunk az emberekben, hiszünk abban, hogy saját maguk képesek megtalálni a válaszokat és megoldani a problémáikat.
Ahány ember, annyi személyiség. Mégis évszázadok óta kutatják a különböző személyiségtípusokat, és igyekeznek csoportokba rendezni a hasonló tulajdonságokkal rendelkezőket, mivel személyiségünk az egyik legjelentősebb faktor abból a szempontból is, hogy mennyire vagyunk sikeresek a munkánkban. Az egyik legismertebb személyiségmodell a Big Five, amely a különböző személyiségjellemzőket öt nagy csoportra osztja.
Egy cég két, távmunkában foglalkoztatott munkavállalója előzetes jelzés nélkül külföldre költözött. Egyikük teljesen megszüntette a magyarországi állandó lakóhelyét és Romániából látja el a munkáját. A másik dolgozónak van magyarországi állandó lakhelye, de Angliából látja el a feladatait. Milyen teendői és fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak, munkavállalónak?
A megüresedett álláshelyek betöltése a jól ismert munkaerőhiány keretei között nem egyszerű feladat. Az elmúlt néhány évben sokat változtak a toborzási eszközök és csatornák, annál is inkább, mivel a munkaerőpiac összetétele is időről időre változik. A Z generáció tagjai már egy digitalizált világba születtek, egészen más elképzelésük van arról, hogy milyen munkahelyen szeretnének dolgozni, más képességekkel rendelkeznek és a figyelmüket is máshogyan lehet felkelteni. A HR-nek már csak miattuk is lépést kell tartania a digitális fejlődéssel.
A személyzetfejlesztés célja, hogy a tanulást, fejlődést ösztönözze a vállalat, intézmény munkavállalói körében, természetesen több szinten. Melyek ezek a szintek és milyen képességeket lehet fejleszteni a különböző személyzetfejlesztési módszerekkel?
A humán erőforrás menedzsment fontosságát a közelmúlt munkaerőhiánya tett különösen kifejezetté: manapság már nemcsak a kvalifikált munkaerő felkutatása jelent nehézséget, hanem az is, hogy egyáltalán munkaerőt találjunk. A HR megfelelő toborzási technikák alkalmazása és a munkatársak fejlesztési programjának kiépítése nélkül elképzelhetetlen, mindezek fejlesztése ugyanakkor jelentős befektetést kíván meg mind az egyéntől, mind a szervezettől.
Egy elemzés szerint a digitális átalakulás korszaka után a digital first, a digitális üzleti korszak érkezik el 2023-tól. Azért ettől az évtől, mert a szakemberek becslése szerint a jövő év fordulópontot jelent: a vállalatok több pénzt költenek IT-technológiára, mint más területekre a szervezeten belül.
Mit tegyen egy felelős munkáltató, hogy a cég minél előbb visszatérjen a megszokotthoz közelítő kerékvágásba, ha az elmúlt időszakban több munkavállalója is átesett a Covid-19 fertőzésen? Több vállalkozásnál is felmerülhet annak igénye, hogy a hosszabb távollétet jelentő ún. post-Covid tünetegyüttesre vonatkozóan biztosítaná az átfogó kivizsgálást a munkavállalóinak, ezzel elkerülve a lehetséges szövődményeket.
A kérdéses esetben a foglalkoztatást nem munkaviszony révén, hanem megbízási szerződés keretei között oldották meg. Az alacsony fizetésre tekintettel merült fel a feladatellátás keretéül „Önálló tevékenység munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban”. Valóban kedvezőbb lenne-e ez a megoldás?
Hogyan válhat egy kölcsönbeadó munkáltató minősített foglalkoztatóvá? Hohyan nyilvánulhatnak meg ennek az előnyei, nevezetesen: milyen, harmadik országbeli állampolgárok munkavállalására vonatkozó általános szabályoktól eltérő, könnyebb feltételek mellett foglalkoztathat minősített foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárokat.