A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazása
Olvasási idő: 6 perc
A rendkívüli munkavégzés ellenértéke a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Összege – elsősorban – attól függ, hogy a munkavállaló milyen napokon köteles túlmunkát végezni.
A kifizetett munkabér elszámolásáról a munkavállaló részére részletes írásbeli elszámolást kell adni [Mt. 155. § (2) bekezdés]. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak így tartalmaznia kell a rendkívüli munkaidőben végzett munka jogcímén kifizetett díjazást is.
Beosztás szerinti munkanapon teljesített rendkívüli munkavégzés
A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként 50% pótlék illeti meg
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munkáért,
b) a munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák mértékét meghaladó munkáért,
c) az elszámolási időszakban beosztható rendes munkaórák mértékét meghaladó munkáért.
A munkaidőkeretben beosztható óraszámok elszámolása során ugyanakkor figyelemmel kell lenni a törvényben meghatározott különös elszámolási szabályokra is, ha a munkaidőkeret végét megelőzően szűnik meg a munkaviszony (Mt. 95. §).
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a pótlék helyett szabadidő is kiadható,
- amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és
- amelyre az alapbér arányos része jár.
Figyelem! A pótlékra jogosító időszakra szabadidő biztosítása esetén is megilleti a munkavállalót a rendes munkabére, azt megváltani a szabadidővel nem lehet.
A szabadidőt
- legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban,
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig
- munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig,
- a felek megállapodása alapján legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig
kell kiadni.
Beosztás szerinti heti pihenőnapon (pihenőidőben) teljesített rendkívüli munkavégzés
A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként 100% pótlék illeti meg
- a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra, illetve
- a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőidőre
elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén.
A munkáltató egyoldalú döntése alapján a bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, amelyet
- legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban,
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig
kell kiadni.
Az így biztosított heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) a törvény nem ír elő munkabér-fizetési kötelezettséget. A pótlékra jogosító időszakra ugyanakkor pihenőnap (pihenőidő) biztosítása esetén is megilleti a munkavállalót a rendes munkabére, azt megváltani pihenőnap (pihenőidő) biztosításával nem lehet.
Munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg, amely szabadidővel vagy pihenőidővel nem váltható meg.
Készenlét és ügyelet
A készenlét és az ügyelet fogalmát az Mt. 110. §-a határozza meg, amely kimondja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
Ahogyan arról korábban már szó volt az ügyelet teljes tartama, illetve a készenlét alatti tényleges munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül.
Készenlét esetén az Mt. 144. § (1) bekezdése szerint húsz, ügyelet esetén negyven százalék ügyeleti pótlék (bérpótlék) jár. Ha a készenlét, illetve az ügyelet alatt tényleges munkavégzés is történik, úgy a tényleges munkáért az általános szabályok szerint jár a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti pótlék a készenléti, illetve ügyeleti pótlék helyett. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető – az előzőektől eltérően –, ötven százalék bérpótlék jár.
A munkáltató, illetve a munkavállaló a készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány fizetésében is megállapodhatnak.
