Horváth-Farkas Zsuzsa

Horváth-Farkas Zsuzsa

társadalombiztosítási szakértő


Foglalkoztatási és társadalombiztosítási szakértő, a Menedzser Praxis Tudás-és Válaszközpont állandó szerzője, vezető szerkesztője.

 

Adó és társadalombiztosítási szakértőként rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek, társadalombiztosítási járulékok, kitekintéssel a nemzetközi jogi vonatkozásokra. 

 

Számos foglalkoztatási és társadalombiztosítási témában megjelent különszámunk szerzője (Foglalkoztatás szabályosan, okosan, olcsóbban, Bérszámfejtési útmutató).

 

Kiemelt figyelemmel szemlézi a munkajog, bérszámfejtés, foglalkoztatás  adózással összefüggő kérdéseit. A foglalkoztatási és társadalombiztosítási kiadói portfólió vezető szerkesztője, gondozásában jelenik meg TB Klub keretében gondozott Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle szakmai kiadványunk.

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

A szakértő által szemlézett minták

Távmunkaszerződés (2023)
Utoljára módosítva: 2023. 03. 08. 13:52:22
Letöltés
Takarító oktatási intézményben-munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 07. 15. 13:20:46

Válogatott cikkei

Ha egy munkavállalót üzemi baleset ér vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, akkor abban a tagállamban, amelyben biztosított, jogosult az üzemi balesettel összefüggésben igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Ez elég magától értetődő szabály, viszont bonyolultabb a helyzet akkor, ha a munkavállaló lakóhelye és a biztosítás helye szerinti tagállamok eltérőek.
A rendkívüli munkavégzés ellenértéke a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Összege – elsősorban – attól függ, hogy a munkavállaló milyen napokon köteles túlmunkát végezni.
A rendkívüli munkaidő fogalma számos munkahelyi kihívást rejthet magában, hiszen nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is komoly felelősséget jelent. De mit is takar pontosan a rendkívüli munkaidő, és hogyan befolyásolja a munkahelyi rendet? Milyen jogi és gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni, ha a munkáltató az előzetesen meghatározott munkaidőtől eltérően rendel el munkát?
Több mint 20 éve létezik az az adómentes juttatás, amely komoly segítséget nyújthat mind a dolgozó, mind annak iskolás gyermeke számára, úgy, hogy összege bizonyos esetekben akár milliós nagyságrendű is lehet. Az ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat különösen az iskolakezdési támogatással való összehasonlításban kínál érezhetően kedvezőbb feltételeket.
A rendkívüli munkaidő általában eltér a rendes munkaidőtől és többnyire nem tervezett. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések során nagy hangsúly helyeződik a rendkívüli munkavégzés elrendelésével és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói gyakorlat vizsgálatára, ezért fontos részletesen megismerni az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.
A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminim pedig 10 százalékkal növekszik, ami összegszerűen azt jelenti, hogy a havi minimálbér bruttó 266.800 forint, a havi garantált bérminimum pedig 326.000 forint lesz. Az első magasabb összegű kifizetés majd csak 2024 januárjában lesz esedékes, a költségeket tervező munkáltatók viszont minél hamarabb tudni szeretnék, hogy mennyibe fog kerülni ez alapján a foglalkoztatás.
Az ún. adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás célja tulajdonképpen az, hogy ha valaki magánszemélyként munkalehetőséget biztosít másnak és a már adózott jövedelméből fizet, ezután a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni, de a bejelentés azért megvalósuljon. A háztartási munka ennek megfelelően adó- és járulékmentes, az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a háztartási munkával kapcsolatban semmilyen kötelezettségünk ne lenne.
Az extraprofit adócsomag néven megismert jogszbályváltozások között szerepelnek az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályai is. A vonatkozó kormányrendelet címét olvasva megfordulhat a fejünkben, hogy a rendelkezés összefüggésben van az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos közterhek emelkedésével. Sajnos nem tévedünk.
Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha az egyik munkavállalója gyanúsan hosszú időre, vagy átlátszónak tűnő indokokkal, esetleg túl gyakran marad otthon betegségre hivatkozással? A munkáltató természetesen nem dönthet arról, hogy a dolgozó keresőképtelensége valóban megalapozott-e, de gyanú felmerülése is elindíthatja a megfelelő folyamatokat.
A vállalkozások jelentős részénél minden bizonnyal a foglalkoztatással összefüggő kiadások jelentik az egyik legnagyobb költséget. A bérköltségek csökkentésére nyitva álló megoldások sorában érdemes számba venni azokat a támogatásokat, amelyeket a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásához, vagy a fiatalok munkatapasztalat szerzéséhez nyújtanak segítséget.
A 2020-ban kezdődött pandémia nyomán széles körben alkalmazott távmunka és „járványhelyzeti home office” mostanra már nem is annyira speciális foglalkoztatási forma: terjedése vélhetően a pandémia csillapodásával sem áll meg. A munkaügyi szabályokhoz hasonlóan a távmunka veszélyhelyzetben kialakult munkavédelmi szabályai is beépülnek az általános jogrendbe, így azok a veszélyhelyzet megszűnését követően is érvényesek maradnak.
A Széchenyi Pihenő Kártya feltöltésére és felhasználására vonatkozó szabályok többször is módosultak 2021-ben és a 2022-es év is változással indult. Ember legyen a talpán, aki nyomon tudta követni a SZÉP Kártya használatára vonatkozó folyamatos módosításokat. Az alábbiakban erre teszünk kísérletet.
2022-ben a minimálbér elérte a bűvös 200 000 forintos határt. Míg a 2020. évi és a 2021. évi minimálbér között mindössze 6400 forint volt a különbség, 2022-ben minden eddiginél nagyobb mértékben összesen 32 600 forinttal nőtt a kötelező legkisebb munkabér összege. A garantált bérminimum korábbi 219 000 forintos összege is közel 20 százalékkal, pontosan 41 000 forinttal lett magasabb, érthető tehát, ha a munkáltatók kicsit megrettentek attól, hogy hogyan fogják kigazdálkodni a jelentős költségnövekedést.
Meghosszabbították a Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámlái közötti elszámolás lehetőségét.
A 2022-től hatályba lépő, 25 év alatti fiatalok kedvezménye számos kérdést felvet az adózás rendjében. Érinteni fogja az adóelőleg nyilatkozatok körét, a többi kedvezmény elszámolását is, emellett nem alkalmazható minden összevonásra kerülő jövedelemre, sőt a külön adózó jövedelmekre sem.
Bérbeadási tevékenységet az adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján főszabály szerint csak adószám birtokában lehet végezni, egyes ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek azonban mentesülhetnek a bejelentkezés és az adószám megállapítása alól.
Függetlenül attól, hogy miért adjuk bérbe az ingatlant, az ebből származó jövedelem után a bérbeadónak valamilyen módon adóznia kell. Amikor tehát a tulajdonunkban álló lakás, vagy bármely egyéb ingatlana kiadásáról döntünk, döntenünk kell arról is, hogy az adózás milyen formáját választjuk. Ahhoz viszont, hogy ezt a döntést felelősségteljesen tudja meghozni, tisztában kell lennie a lehetőségeivel és a kötelezettségeivel.
Az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat között a leglényegesebb különbség, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot csak az adóellenőrzés teremt. Adóellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozóan ismételt ellenőrzésre csak törvényi feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Jogkövetési vizsgálat során, vagy azt követően is lehetőség van önellenőrzés benyújtására, illetve az adóhatóságnak is van lehetősége ugyanazon időszakra és adónemre adóellenőrzést lefolytatni.
Az államháztartási törvény értelmében költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel – többek között – a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A megfelelés feltételei a közelmúltban szigorodtak, egyetlen hiba pedig évekre megfoszthat a támogatás lehetőségétől. Emellett az adatok nyilvánosak, azaz azonnal visszakereshető, hogy egy adott cég vagy szervezet eleget tett-e a követelményeknek.
A koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet számos könnyítést tesz lehetővé a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. A jogszabály által érintett új lehetőségek (fizetési halasztás, részletfizetés) egy részére talán számítani lehetett, meglepetésként hatott viszont a reprezentáció és az üzleti ajándék szociális hozzájárulási adó mentességének bevezetése.
Könnyen elbizonytalanodik az a cégvezető, aki életében először kap értesítést NAV- ellenőrzésről, nem is beszélve azokról, amelyeknél nem jelentkezik be előzetesen a hatóság, mint például a számla- nyugtaadási kötelezettség vagy a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzése. Pedig az ellenőrzésekre könnyen felkészülhetünk, ráadásul a NAV is segítséget nyújt ebben az Adótraffipax szolgáltatás segítségével.
A koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet számos adófizetési könnyítést tesz lehetővé a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. A fizetési halasztás és részletfizetés vonatkozásában ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály nem engedi mindkét kedvezmény igénybevételét, vagyis az adózónak választania kell, melyik lehetőség jelent számára nagyobb segítséget.
Azok a mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók, akik kedvezményezett tevékenységet folytatnak, de alkalmazottat nem foglalkoztatnak nem voltak jogosultak a veszélyhelyzetre tekintettel járó ágazati bértámogatásra. Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló legújabb veszélyhelyzeti kormányrendelet orvosolta ezt a problémát.
Társadalombiztosítási kifizetőhelyet akkor kötelező létrehozni, ha a foglalkoztató által biztosítottak száma tartósan elérte vagy meghaladta a 100 főt. A bejelentés és nyilvántartásba vétel legfontosabb szabályait foglaljuk össze.
2021. június 30-ig még szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás mentesen adható a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) juttatás. A foglalkoztatóknak mindenképpen érdemes megfontolnia ezt a lehetőséget, tekintettel arra is, hogy 2021. április 25-től a kártyára utalt összegek felhasználása is szabadabbá vált.
A járványhelyzet által leginkább sújtott ágazatokat, már hónapok óta támogatja a kormány adózási könnyítéssel és a bérterhek egy részének átvállalásával. A válság sajnos egyelőre nem enyhül, ezért a gazdaságvédelmi intézkedéseket 2021. április hónapra is kiterjesztették. Az emlékeztető után mutatjuk az új fejleményeket!
2021. március 8-tól léptek életbe a koronavírus elleni védelmi intézkedések további, remélhetőleg csupán ideiglenes szigorításai. A módosítások újabb üzletek és szolgáltatások kényszerű bezárásáról és szüneteltetéséről rendelkeznek. A szigorításokkal párhuzamosan bevezetett könnyítések ugyanakkor 2021. március hónapra további vállalkozásokra terjesztik ki a 2020 novemberében bevezetett közteher-csökkentést és bértámogatást, jelentős segítséget nyújtva ezzel a bezárással érintett gazdasági ágazatok szereplőinek.
Meghosszabbodik a tavaly ősszel kihirdetett veszélyhelyzet miatt gazdaságvédelmi célból elrendelt, majd bővített bértámogatási program. A hosszabbítás egyelőre március hónapra érvényes.