Jogkövetési vizsgálat keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas.
A jogkövetési vizsgálatok során a NAV – többek között – ellenőrizheti a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését is.
Emellett az adóhatóság adatokat gyűjthet a NAV nyilvántartásokban, az adózó nyilvántartásaiban, bevallásaiban szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, hitelességének megállapítása érdekében; vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. A gazdasági események valódiságát megkeresésre, a NAV nyomozók által feltárt adatok és bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja.
A jogkövetési vizsgálat fontos szerepet játszik a kiválasztási rendszer továbbfejlesztésében is, ugyanis a NAV annak során adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
Jogkövetési vizsgálatra gyakorlatilag bármikor sor kerülhet a fenti célok megvalósítása érdekében, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is.
Ez azt is jelenti, hogy jogkövető vizsgálatot egy általános megbízólevéllel rendelkező ellenőr bármikor végezhet a cég székhelyén, vagy telephelyén, akár előzetes bejelentés nélkül is.
A jogkövetési vizsgálat meghatározott céllal kerülhet elrendelésre.
Jogkövetési vizsgálatot indíthat az adóhatóság többek között az alábbi célokkal:
Fontos különbség továbbá, hogy amennyiben a NAV a jogkövetési vizsgálat során egyes kötelezettségeket érintően mulasztást tár fel, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti, azonban adónemet érintő terhelő megállapítást nem tehet, adókülönbözetet nem állapíthat meg.
A feltárt mulasztásokkal kapcsolatban indult hatósági eljárás során legfeljebb mulasztási bírság szabható ki határozatban. Súlyosabb mulasztás esetén az utólagos adóellenőrzés elrendelése lehet indokolt, ezt a tényt a jogkövetési vizsgálatról felvett jegyzőkönyv rögzítheti.
A bevallott/bejelentett és bevallani/bejelenteni elmulasztott adó, költségvetési támogatás különbözetét (adókülönbözetet) utólag csak adóellenőrzés során lehet megállapítani, jogkövetési vizsgálat során erre nincs mód.
Az adóellenőrzési eljárás során az adóhatóság az adó- megállapítási, bevallási kötelezettséget ellenőrzi utólagosan.
Erre adónemenként, támogatásonként, időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is sor kerülhet. Ahogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a kiutalás előtt szintén vizsgálhatja a NAV adóellenőrzés keretében. Ha a kiutalás jogosságát részben megállapítja a NAV, úgy e részben gondoskodik a kiutalásról, a fennmaradó részben pedig folytatja az ellenőrzést.
Adóellenőrzés elrendelésére – többek között – az alábbi esetekben kerül sor
Az ellenőrzés során az adóhatóság széles körű bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek során az ellenőrzött személy üzleti partnereitől nyilatkozatot kérhet, valamint egyes magánszemélyeket tanúvallomásra kötelezheti. A bizonyítási eljárás terjedelmétől függően jelentős mennyiségű iratanyag keletkezhet. Az adóhatóság általában bizonyítékként használja fel az általa felvett nyilatkozatok, tanúvallomások tartalmát.
Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adatbejelentés, adóbevallás (önadózás, kivetéses adózás, munkáltatói adómegállapítás, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (a továbbiakban: egyszerűsített ellenőrzés).
Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adatbejelentési, adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.
Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetve az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja.
Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó tizenöt napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat.