Az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat

Jogkövetési vizsgálat

Jogkövetési vizsgálat keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas.

A jogkövetési vizsgálatok során a NAV – többek között – ellenőrizheti a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését is. 

Emellett az adóhatóság adatokat gyűjthet a NAV nyilvántartásokban, az adózó nyilvántartásaiban, bevallásaiban szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, hitelességének megállapítása érdekében; vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. A gazdasági események valódiságát megkeresésre, a NAV nyomozók által feltárt adatok és bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja.
A jogkövetési vizsgálat fontos szerepet játszik a kiválasztási rendszer továbbfejlesztésében is, ugyanis a NAV annak során adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

Jogkövetési vizsgálatra gyakorlatilag bármikor sor kerülhet a fenti célok megvalósítása érdekében, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is.

Ez azt is jelenti, hogy jogkövető vizsgálatot egy általános megbízólevéllel rendelkező ellenőr bármikor végezhet a cég székhelyén, vagy telephelyén, akár előzetes bejelentés nélkül is. 

A jogkövetési vizsgálat meghatározott céllal kerülhet elrendelésre.

Jogkövetési vizsgálatot indíthat az adóhatóság többek között az alábbi célokkal:

• Annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a cég az egyes adókötelezettségeinek eleget tett-e. Például a bevallások határidőben kerültek-e benyújtásra, bejelentési, bankszámlanyitási kötelezettségének eleget tett-e, teljesítette-e megfelelően az adatszolgáltatást, a bizonylatok kiállítása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e, azokat megőrizte-e a cég stb.
• A bevallásokban, bejelentésekben és a NAV nyilvántartásaiban szereplő – pl. üzleti partnertől érkező VIES, belföldi összesítő jelentésből származó – adatok között esetleges eltérés mutatkozik okainak feltárása, tisztázása érdekében.
• Más, a céggel üzleti kapcsolatban álló adózó ellenőrzéséhez kapcsolódóan.
• Egy adott ügylet vizsgálata céljából, hogy megvalósult-e a gazdasági esemény és úgy ment-e végbe, ahogy dokumentálták a felek.
• Üzleti kapcsolatok feltérképezése érdekében adott időszaki ügyleteket vizsgál, adatot gyűjthet más adózót érintő adóellenőrzéshez (pl. az értékesítési lánc vizsgálata, értékesítések volumene).
• Adatgyűjtés érdekében például a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan a korábbi tapasztalatok alapján kockázatosabbnak tartott területeken (pl. vendéglátás, piacok, vásárok) becslési adatbázisának felállítása érdekében.
• Nyílt vagy fedett próbavásárlás lefolytatása érdekében.
• Hirtelen megemelkedett foglalkoztatotti létszám okainak felderítése érdekében.
• Az EKAER kötelezettségek szabályszerű teljesítésének vizsgálata érdekében.
• Amennyiben a társaság a tao bevallásban nyilatkozott arról, hogy nem választja a jövedelem-nyereség minimumot, a bevalláshoz mellékelt kiegészítő nyomtatvány kockázatelemzési eljárás során kerül vizsgálatra. Ha ennek eredményeként feltehető a bevétel eltitkolás, szabálytalan költségelszámolás, akkor jogkövetési vizsgálatot rendel el a NAV.

Fontos különbség továbbá, hogy amennyiben a NAV a jogkövetési vizsgálat során egyes kötelezettségeket érintően mulasztást tár fel, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti, azonban adónemet érintő terhelő megállapítást nem tehet, adókülönbözetet nem állapíthat meg. 

A feltárt mulasztásokkal kapcsolatban indult hatósági eljárás során legfeljebb mulasztási bírság szabható ki határozatban. Súlyosabb mulasztás esetén az utólagos adóellenőrzés elrendelése lehet indokolt, ezt a tényt a jogkövetési vizsgálatról felvett jegyzőkönyv rögzítheti.
A bevallott/bejelentett és bevallani/bejelenteni elmulasztott adó, költségvetési támogatás különbözetét (adókülönbözetet) utólag csak adóellenőrzés során lehet megállapítani, jogkövetési vizsgálat során erre nincs mód.

Adóellenőrzés

Az adóellenőrzési eljárás során az adóhatóság az adó- megállapítási, bevallási kötelezettséget ellenőrzi utólagosan.

Erre adónemenként, támogatásonként, időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is sor kerülhet. Ahogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a kiutalás előtt szintén vizsgálhatja a NAV adóellenőrzés keretében. Ha a kiutalás jogosságát részben megállapítja a NAV, úgy e részben gondoskodik a kiutalásról, a fennmaradó részben pedig folytatja az ellenőrzést.

Adóellenőrzés elrendelésére – többek között – az alábbi esetekben kerül sor

• Ha az adóellenőrzést korábban nem előzte meg jogkövetési vizsgálat, ahol valamilyen szabálytalanság került feltárásra, amely az adóellenőrzést indukálta, akkor arra következtethetünk, hogy az adóhatóságnak más forrásból már rendelkezésére áll olyan információ, ami alapján jelentősebb kockázatot lát a társaság működésében. Ilyen kockázat lehet például:
• az értékesítési láncban szereplő partner más ellenőrzés során feltárt szabálytalan működése (pl. visszaélés munkaerő kölcsönzés terén);
• amennyiben a tevékenységi kör minősül az adóhatóság szerint kockázatosnak, például a társaság az egyik szereplője láncügyletekben történő belföldi beszerzést követő közösségi termékértékesítésnek, vagy kockázatos termékekkel érintett kereskedelmi tevékenység (tipikusan például cukor, étolaj, szója);
• amennyiben kontrolladatok, például nemzetközi információcsere, társhatósági megkeresés alapján valószínűsíthető a társaság mulasztása.

Kapcsolódó

Ellenőrzés során keletkezett iratok áttekintése

Az ellenőrzés során az adóhatóság széles körű bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek során az ellenőrzött személy üzleti partnereitől nyilatkozatot kérhet, valamint egyes magánszemélyeket tanúvallomásra kötelezheti. A bizonyítási eljárás terjedelmétől függően jelentős mennyiségű iratanyag keletkezhet. Az adóhatóság általában bizonyítékként használja fel az általa felvett nyilatkozatok, tanúvallomások tartalmát.

Egyszerűsített adóellenőrzés

Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adatbejelentés, adóbevallás (önadózás, kivetéses adózás, munkáltatói adómegállapítás, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (a továbbiakban: egyszerűsített ellenőrzés).

Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adatbejelentési, adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.

Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetve az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja.

Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó tizenöt napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat.