Bejelentkezés

Ez a tartalom 51 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A keresőképtelenség ellenőrzése

Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha az egyik munkavállalója gyanúsan hosszú időre, vagy átlátszónak tűnő indokokkal, esetleg túl gyakran marad otthon betegségre hivatkozással? A munkáltató természetesen nem dönthet arról, hogy a dolgozó keresőképtelensége valóban megalapozott-e, de gyanú felmerülése is elindíthatja a megfelelő folyamatokat.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. A két fél ebben az esetben természetesen a munkáltató és a munkavállaló, akik szerződéses kapcsolatban állnak egymással. A munkaviszony (mint általában minden szerződéses jogviszony) egyik alapja tehát a bizalom, amelyhez azért nem árt a megfelelő ellenőrzés sem.

A felülvizsgálat kezdeményezése

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivataloknál.

A felülvizsgálati kérelmet írásban kell benyújtani és tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve), valamint a munkáltató telefonos és postai elérhetőségét. A kérelemben azt is meg kell jelölni, hogy milyen okból kéri a munkáltató a felülvizsgálatot (pl. túl hosszú vagy túl gyakori keresőképtelenség stb.).
A kormányhivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti.

A felülvizsgálat költségei

Abban az esetben, ha a vizsgálat elvégezhető a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetnie az illetékes kormányhivatal által megjelölt bankszámlára. A közleményben fel kell tüntetni a „keresőképtelenség felülvizsgálata” megjegyzést és az érintett munkavállaló társadalombiztosítási azonosító jelét.
A fizetendő eljárási díjat a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII.27.) NM rendelet 1. számú mellékletének IV. sora tartalmazza.

A díj összege munkavállalónként 15 800 forint.

A keresőképtelenség felülvizsgálatának lefolytatása

A keresőképtelenség felülvizsgálata – éppen úgy, mint az eredeti elbírálás – orvos-szakmai tevékenység.
A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos útján ellenőrzi, aki az ellenőrzés keretében többek között jogosult:

  • a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
  • a betegdokumentációba történő betekintésre,
  • szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
  • a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
  • javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé.

A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. A döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című naplóba.

Tudni kell, hogy a keresőképtelen biztosított köteles
a) betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
c) ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.
d) a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni.

Ha a keresőképtelen személy a munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a kötelezettségeinek nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. 

Jogorvoslat

A döntéssel szemben a munkavállaló és a munkáltató a közléstől számított nyolc napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
A felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el ugyanaz a kormányhivatal, amely kormányhivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi.
Amennyiben a keresőképtelenség felülvizsgálatának eredményeként megállapításra kerül, hogy a munkavállaló jogosulatlanul volt keresőképtelen állományban, a jogalap nélkül felvett ellátást vissza kell fizetnie. Ez a magatartás természetesen megalapozhat egy munkáltatói felmondást is.

Horváth-Farkas Zsuzsa (2022-06-27)