Mennyibe fog kerülni a minimálbér a munkáltatóknak 2022-től?

Horváth-Farkas Zsuzsa Dátum Legutoljára frissítve: 2021.12.31

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 1101 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-12-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adóváltozások 2025

2022-ben a minimálbér elérte a bűvös 200 000 forintos határt. Míg a 2020. évi és a 2021. évi minimálbér között mindössze 6400 forint volt a különbség, 2022-ben minden eddiginél nagyobb mértékben összesen 32 600 forinttal nőtt a kötelező legkisebb munkabér összege. A garantált bérminimum korábbi 219 000 forintos összege is közel 20 százalékkal, pontosan 41 000 forinttal lett magasabb, érthető tehát, ha a munkáltatók kicsit megrettentek attól, hogy hogyan fogják kigazdálkodni a jelentős költségnövekedést.

2021-ben egy minimálbéres dolgozó foglalkoztatása havonta 195 858 forintjában került a munkáltatónak abban az esetben, ha semmilyen kedvezményre nem volt jogosult utána, a garantált bérminimumnak megfelelő munkabér ellenében történő foglalkoztatás pedig havi 256 230 forint költséget jelentett. 

Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak ezek a számok a 2022-es évben, annak tudatában, hogy a jelentős költségnövekedés csökkentése érdekében a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékos mértéke 2022. január 1-től 13 százalékra csökkent, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást pedig teljes mértékben eltörölték, azaz összesen 4 százalékkal csökkent a munkáltatói közterhek százalékos mértéke. 

Táblázat 1

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével és a szakképzési hozzájárulás eltörlésével havonta dolgozónként 8 000 forinttal kevesebb közterhet kell fizetni egy minimálbéres dolgozó után, mint e nélkül kellett volna, de a tavalyihoz képest így is 30 142 forinttal több kerül a foglalkoztatás, ami mindenképpen jelentősnek mondható.

Táblázat 2

A 260 000 forintos garantált bérminimum tehát havi 293 800 forintos költséget jelent a munkáltató számára, amelynek közel 60 százalékát, 172 900 forintot visz haza a munkavállaló, 120 900 forint pedig közteherként bekerül az államkassza különböző zsebeibe.  A közterhek csökkentése nélkül ez a költség is magasabb lenne, pontosan 10 400 forinttal, viszont a tavalyihoz képest még így is magas, 37 570 forintos a növekedés.

 
 

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a közterhek csökkentése jelent ugyan némi kompenzációt, de a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése még így is számottevően megterheli a munkáltatókat. 

A minimálbér összege ráadásul kihat – többek között – az egyéni és társas vállalkozók minimum közterheinek összegére is, így a mikro, kis- és középvállalkozások nehéz helyzetbe kerülhetnek az emeléssel. 

A minimálbérről született megállapodásról szóló közleményben található viszont egy mondat, ami nyújthat némi reményt a foglalkozatóknak.   „A megállapodás-tervezet szerint a kormány a mindenkori termelékenység, versenyképesség és gazdasági növekedés függvényében, a költségvetés teherbíró-képességére tekintettel folytatja az élőmunka közterheinek visszaszorítását.”

Számíthatunk tehát további közteher-csökkentésekre, amelyek talán segíthetnek enyhíteni a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelésének hatásait.