A MI és az ember: előnyök a munkahelyeken és a tehetségmegtartásban

Az elmúlt évtizedekben a digitalizáció nem csupán a technológiai változást jelentette, hanem egy teljes kultúraváltást hozott magával. A számítógépek és mesterséges intelligencia mindennapjaink részévé váltak, és olyan sebességgel fejlődtek és fejlődnek ma is, hogy az emberiség szinte lépést sem tud tartani. A digitális projektek ugyanakkor nem csupán a technológia fejlődéséről szólnak, hanem például a humán erőforrás szempontjából is kiemelten fontosak – erről Boday Tamás, a Cetin Zrt. kereskedelmi igazgatója beszélt az Országos Humánmenedzsment Egyesület által megrendezett HR Transzformáció Konferencia egyik előadásában. A szakember nem csak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia világában mozog otthonosan, hanem az emberek világa is mélyen érdekli.
Az elmúlt év a mesterséges intelligencia térnyerése miatt sok mindenkit megijesztett. A 80-as és 90-es évek sci-fi irodalma már előrevetítette a mesterséges intelligencia (MI) megjelenését, és sokan a disztópiás jövőt vizionálták, ahol az MI öntudatra ébred és uralomra tör. Azonban a valóságban a digitális fejlődés sokkal inkább egy olyan lehetőséget teremt, ahol az ember és a gép együttműködése számos előnyt és könnyítést hozhat számunkra. A digitalizáció nemcsak a nagy technológiai vállalatokat érinti, hanem minden iparágat és szektort. Az emberiség történetében először lettek a széles tömegek számára elérhetők olyan technológiai lehetőségek, amik radikálisan változtathatják meg az életünket a mindennapi rutinoktól kezdve a széleseb körű gyártási és termelési folyamatokig. Mivel ezek a markáns változások népes csoportok életére hatnak, ezért nem tehetjük meg, hogy a humán tényezőt kihagyjuk a folyamatból és nem vesszük figyelembe azokat az szempontokat, amik éppen arról szólnak, hogy miképpen tehetjük ezen eszközökkel egyszerűbbé az emberek életét.
Hogy milyen kíváncsiak is vagyunk az jövőnk alakulását illetően, azt a Generals Motors által támogatott Futurama című bemutatóján történtek támasztják alá.  Az 1939-es világkiállításon ugyanis hosszú sorokban várták a megjelentek, hogy bejussanak és betekintést nyerjenek abba, hogy milyen lesz a Föld húsz év múlva – ez pedig akkoriban még kevesek előtt volt ismert. A projekt elképesztő pontossággal vetítette előre a külvárosok és azok környékének látképét az égbe nyúló irodaépületekkel és az egymást keresztező autópálya-rendszerekkel.  Az elképesztő sebességű technológiai fejlődés miatt ma már szinte lehetetlen a képzeletbeli üveggömbünkben meglátni, hogy mi fog történni és hogyan alakul az életünk húsz-harminc év múlva. Egy dolog biztos: forradalmi változásoknak vagyunk a tanúi, ami az emberi társadalom arculatának jelentős módosulásához fog vezetni. A Moore-törvény szerint, amit a 60-as évek környékén alkottak meg, az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Ennek értelmében minden két évben megduplázódik a tranzisztorok száma egy adott sűrűségű chipen. Az elmúlt évtizedekben ez a folyamat hatalmas sebességgel haladt előre, és a modern eszközök, számítógépek szuperszámítógépekké váltak, amik képesek a mesterséges intelligenciát működtetni.

Robotok az emberek szolgálatában

Nem elhanyagolható tény, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia előretörése nemcsak a technológiai területen, hanem a társadalomban is markáns változásokat hozott. A COVID-19 járvány idején a digitalizáció és az MI segített bennünket abban, hogy alkalmazkodjunk az új körülményekhez, amikor is az emberek elvesztették a régi életüket. A technológiai fejlődés mellett azonban felmerül a kérdés, hogyan használjuk ezeket a lehetőségeket felelősségteljesen. A mesterséges intelligencia területén különféle modellek futnak, de fontos, hogy azokat a társadalom számára pozitív és etikus módon alkalmazzuk. A jó gyakorlat tehát nemcsak abban rejlik, hogy miként használjuk a technológiát, hanem abban is, hogy hogyan integráljuk azt az emberi életbe. A digitalizáció nem csak egy célt szolgál, hanem egy eszköz is a vállalati kultúra formálására.

Amit a MI nem tud: intuíció, érzelmi intelligencia és kapcsolatok

Az Mesterséges Intelligencia (MI) térhódításával egyre gyakrabban merül fel a kérdés: kell-e félnünk tőle, vagy épp ellenkezőleg, milyen előnyökkel járhat az emberi élet számára?

Az MI gépi tanulási algoritmusai kétségtelenül lenyűgöző teljesítményt nyújtanak, azonban érdemes megvizsgálni, hogy az intelligensnek tűnő gépek valóban intelligensek-e, vagy csupán kifinomult adatfeldolgozó eszközök. Az egyik kulcsfontosságú előny, amit az MI hozhat az ember számára, a minőségbiztosítás területén rejlik. Gépi látású algoritmusok segítségével az iparágakban könnyedén és gyorsan ellenőrizhetik a termékeket, így minimalizálva az emberi hibalehetőségeket. Egy nyolcórás munkanap végére az emberi teljesítmény biztosan csökken, míg a gépek kitartóan és pontosan végzik el a rájuk bízott feladatokat. A repetitív feladatok végrehajtása terén a gépek kiválóan teljesítenek. Az olyan munkákat, amik az ember számára időigényesek vagy unalmasak lehetnek, az MI gyorsan és hatékonyan képes elvégezni. Ezáltal az emberek számára több idő és energia maradhat a kreatív gondolkodásra és összetettebb feladatokra.
Egy 2023 márciusi felmérés során már vizsgálták azt, hogy mely munkakörökben lehetnek veszélynek kitéve a munkavállalók párhuzamosan a MI térnyerésével. A szakértő ezzel összefüggésben kifejtette: bár reális az esélye annak, hogy egyes emberek elveszthetik a munkájukat a mesterséges intelligencia miatt, mégis arra kell elsősorban koncentrálnunk, hogy az milyen területeken hozhat valódi előnyöket az ember számára. Boday Tamás példaként említette a Huawei gyár digitalizációját, ahol a Covid vírus terjedése miatti lezárások idején bevetették az önműködő targoncákat munkavégzésre, és éppen ezáltal vált lehetővé, hogy a cég logisztikai és gyártó központját nem kellett bezárni. A szakember hozzátette: tud olyan gyárat, ahol – miután bevetették a MI-t – nem változott meg a munkavállalók létszáma, viszont a hatékonyságot rövid időn belül 40 százalékkal tudták növelni – ami elképesztő méretű bővülés. Másfelől, az emberi gondolkodás olyan aspektusokkal rendelkezik, amiket az MI jelenleg nem képes kiváltani. A humán intuíció, az érzelmi intelligencia és az emberi kapcsolatok menedzselése olyan területek, ahol az ember egyedülálló és pótolhatatlan. Azok, akik azt gondolják, hogy az MI teljes mértékben helyettesítheti a humán munkaerőt, gyakran figyelmen kívül hagyják ezeket az alapvető emberi jellemzőket.
A tapasztalat az, hogy a félelem gyakran ott bukkan fel, ahol a kézi munkaerőt robotok váltják fel. Azonban érdemes megemlíteni, hogy egyes képzett szakértők, mint amilyenek például a jogászok is érintettek lehetnek az automatizációban. A szerződések megírása és jogi tanácsadás terén is hatékonyan alkalmazható a MI, bár itt is hangsúlyos marad az emberi kreativitás és az érvelési képesség. A mesterséges intelligencia a mostani tudásával nem képes kiváltani azokat a feladatköröket, amikben az a cél, hogy megjavítsanak valamit, főként bonyolult alakzatú eszközök (például kábelek) esetén. Emellett bizonyos területeken, például a stratégiai menedzsmentben, a humán intuíciónak nincs párja. Az MI inkább támogató szerepet játszik ilyen téren, segítve az embereket a döntéshozatalban, de nem váltja ki teljesen az emberi gondolkodást.
A digitalizációs projektek során fel kell tudnunk ismerni az üzleti és emberi értékeket. Az MI kiszámíthatóbbá teheti a folyamatokat és lehetőséget teremthet a változásra, de az emberi kreativitás és az érzelmi intelligencia nélkül nehéz tényleges hozzáadott értéket teremteni. Végül, az MI nem csak egy cél, hanem egy eszköz is, ami formálni fogja a vállalati kultúrát. Az embereknek meg kell találniuk az egyensúlyt a mesterséges intelligencia által kínált előnyök és az ember egyedi képességei között, hogy a technológia valóban a fejlődés és előrelépés eszköze legyen, és ne veszélyeztesse az emberi létet. Az intelligencia tehát nem kell, hogy félelemmel töltse el az embereket, ehelyett arra ösztönözheti őket, hogy alkalmazzák és irányítsák az MI-t egy jobb jövő felé.

Ember és robot kéz a kézben a munkahelyen

Az emberek és a robotok együttműködésének egy kitűnő példája a kollaboratív robotok alkalmazása a munkahelyeken. A konferencián Marton Balázs, a Starjobs Kft. munkaerő-kölcsönző cég robotika üzletágvezetője osztotta meg gondolatait az együttműködő robotokról és annak aspektusairól, hogy milyen módon tudják a robotkarok felgyorsítani a munkafolyamatokat és ezáltal növelni a hatékonyságot.
A nem humán kinézetű ipari robotok hosszú ideje részt vesznek az automatizálásban. Azonban a kollaboratív robotok, vagyis a "kobotok" forradalma az elmúlt 5-10 évben tette lehetővé, hogy megszelídítsék azokat az ipari robotokat, akik addig zárt cellában, elzárva a dolgozoktól végeztek villámgyorsan monoton feladatokat. Ezek az újfajta robotok olyan fejlett érzékelőkkel rendelkeznek, amik lehetővé teszik számukra, hogy biztonságosan dolgozzanak emberi kollégáikkal együtt anélkül, hogy veszélyeztetnék őket. A kollaboratív technológiának köszönhetően a robotok gyorsan és egyszerűen programozhatóak, rugalmasan áttelepíthetőek és gyorsan elterjedhetnek a munkahelyeken.
Marton Balázs kiemelte, hogy a kollaboratív robotoknak rendkívül rövid megtérülési idővel rendelkeznek. A robotkarok átlagosan akár 13 hónapon belül is már hasznot hozhatnak, de a szakember tud olyan esetről is, ahol ez mindössze 34 nap alatt teljesült.  Ez részben annak köszönhető, hogy ezek a robotok minimálisra csökkentik az automatizálásnak és robotizációnak a kiadásait, szemben az ipari robotokkal. Ez utóbbiak ugyanis magasabb beüzemelési költségekkel és komplex telepítési folyamatokkal vethetők csak be.
A Star Jobs üzletágvezetője részletesen szólt arról, hogy milyen típusú feladatokra alkalmazhatók a kollaboratív robotok a gyakorlatban. A fröccsöntéstől kezdve a csavarbehajtáson, a minőségellenőrzésen, az áthelyezésen, a pakoláson, a gépkiszolgáláson, az összeszerelésen és a laboratóriumi elemzésen át a kobotok sokféle munkafolyamatban hasznosak lehetnek. A robotoknak számtalan előnye megmutatkozik az emberi munkaerővel szemben, beleértve a minimális hibalehetőséget, a jelentősen nőni tudó teljesítményt és a megnövekedett dolgozói elégedettséget – hangsúlyozta a szakember.  Hozzátette: kulcsfontosságú szerepük lehet a modern munkahelyeken, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően várhatóan egyre szélesebb körben alkalmazzák majd ezeket.

Digitális forradalom: közel lenni a dolgozókhoz

„Ha megkérdeztem volna az embereket, hogy mit akarnak, azt mondták volna, hogy egy gyorsabb lovat” – idézte Ronyák László, a Robert Bosch Kft. projekt vezetője Henry Fordot, hozzátéve: hasonlóan látja a digitális fejlődés szerepét a vállalatok életében, különösen a munkaerő megtartása szempontjából.

Egy cég sikerességét nagyban meghatározza, hogy mit kezd a digitalizációval, milyen hatékonysággal tudja azt alkalmazni.

Lehet, hogy még sokaknak nehézséget jelent, hogy a sajátjukká tegyék a forradalmi változásokat és bevessék az új eszközöket, mert egyszerűbb a járt úton járni és a meglévő keretek között gondolkodni. Ami még kiemelten fontos egy szervezet életében, hogy meg kell teremtenie azt a közeget, hogy közel tudjon kerülni a dolgozókhoz – hangsúlyozta a szakember. Hogy ez valóban így legyen, folyamatosan kommunikálnunk kell velük, hiszen így fogjuk majd megérteni az igényeiket – és ez a digitalizáció folyamatában is elengedhetetlen.
A mai, jelölt-vezérelt munkaerőpiacon szinte minden vállalatnak akad olyan pozíciója, melynek betöltése nélkül kritikus helyzet alakulhat ki. Ezért ma már egy jó toborzó egyben sales szakember is, akinek a kommunikáció széles tárházát kell alkalmaznia ahhoz, hogy megszerezze és később meg is tudja tartani a nagy tehetségeket, akik majd új szintre emelik a vállalatukat. Ennek különösen nagy a jelentősége a Z generáció – vagyis az 1995-től 2009-ig születettek – esetében, akik más teljesen más elvárásokkal rendelkeznek. Képesek gyorsan váltani és a többségük nem egy helyen képzeli el a karrierjét. Szintén egy fontos tendencia, hogy a technikusok szerepe is felértékelődik a digitális átalakulásban, hiszen az új, automatizált gépek kezeléséhez szükség van rájuk. Mindezek és sok más tényező következtében a Bosch stratégiai jövőképében az ember áll a középpontban. Ezt támasztják alá azok a jelentős eredmények is, amiket sikerült elérnie digitális fejlesztésének köszönhetően.
A jelenlegi munkaerőpiaci környezetben a motivált, elkötelezett és büszke munkatársak kulcsfontosságúak a vállalatok számára. Akkor tudják a munkavállalókat megtartani, ha örömmel járnak be a munkahelyre, élvezik a csapatukkal való együttműködést és elkötelezettek a létrehozott termék vagy szolgáltatás iránt. A COVID-19 okozta fluktuáció egy időre visszaesett, de mostanra újra beindult az élet és a visszatérő kereslet új kihívások elé állítja a vállalatokat. A versenytársak hirtelen nőhetnek ki és az emberi erőforrások területén nem mindig lehet hatásunk az események alakulására. Éppen ezért a munkaerő elvándorlását megelőzendő ebben az új környezetben a cégvezetőknek kulcsfontosságú a szerepe abban, hogy foglalkozzanak a munkaerőt érintő témákkal, és hatékonyan tudják megtartani az elkötelezett és képzett munkaerőt. A munkavállalók megtartása nemcsak a bérekben rejlik, hanem a munkahelyi környezet, a fejlődési lehetőségek és a csapatmunka támogatásában is. Az ilyen szempontok figyelembevétele segít a vállalatoknak versenyképesebbek maradni a dinamikusan változó piaci feltételek közepette.

Bevonják a munkatársakat

Az alkalmazottak bevonása a digitális változásba kulcsfontosságú – hívta fel a figyelmet Ronyák László. Az online eszközök, az alkalmazások és az interaktív platformok lehetővé teszik a munkatársak számára, hogy fejlesszék készségeiket, visszajelzéseket kapjanak, és kövessék a vállalat, illetve a saját teljesítményüket. Mint mondta, az alkalmazottak élményeit folyamatosan figyelik, összevetik a benchmark adatokkal, és azonnal reagálnak, ha esetleges problémákat észlelnek. Egy új digitális eszköz alkalmazása esetében a dolgozók kifejthetik véleményüket a tervezés és a tesztelés során is, így biztosítják a rendszer hatékonyságát és az alkalmazottak elégedettségét. A munkatársak aktív részvételével alakítják a modern munkahelyi környezetet, ami nem csak a digitalizáció jobb, emberbarátibb működéséhez vezet, hanem segíti őket a megtartásban és fejlesztésben is.

Nagyon fontos felmérni azt is, hogy egy szervezet hol tart a digitalizáció folyamatában, mikor éri el az érettség azon szintjén, amikor egy-egy eszközt vagy módszert bevezethetünk.

Mint arról beszámolt, ezt a saját bőrünkön is megtapasztalták, mert amikor nagyjából öt éve először mutatták be az applikációjukat, akkor a kezdeti kétszáz felhasználó gyorsan mindössze hatvanra zuhant vissza. Egy későbbi, új kampány viszont jelentős növekedést hozott azoknak a felhasználóknak a számában – 1800 fő -, akik az új alkalmazást használják. Azonban egy ilyen bevezetésnél annál több szükséges, mint pusztán egy új alkalmazás elérhetővé tételére. Ahhoz, hogy a szervezet éretté váljon az ehhez hasonló változásokra, fontos a dolgozók bevonása kreatív eszközökkel, mint például a játékosítás, kvízek, nyereményjátékok és egyéb interaktív elemek. A Bosch példája jól mutatja, hogy az alkalmazottakat hogyan lehet bevonni az új kezdeményezésekbe. A hónap kedvence fotók és a szabadidős tevékenységek bemutatása a dolgozók körében igen népszerűvé vált. A digitális ajánlási rendszer, amin keresztül kollégák ajánlhatják ismerőseiket az állásokra, tovább erősíti a közösségi összetartozást. Az innováció nemcsak a dolgozók bevonására, hanem az értékelési folyamatokra is kiterjed. A teljesítményértékelő rendszer digitalizációja lehetővé teszi a vezetők számára, hogy objektív visszajelzéseket adjanak a fizikai dolgozóknak, különösen az operátoroknak. Ezen keresztül a vezetők láthatják a dolgozók munkateljesítményét, távolléteit, a minőségi hibákat, illetve a velük szemben esetlegesen kezdeményezett fegyelmi eljárásokat is.

A Bosch sikeres példája azt mutatja, hogy az innováció és digitalizáció nemcsak a technológiai fejlődést, hanem a munkavállalók bevonását, értékelését, illetve a tehetségek megtartását is hatékonyan elősegítheti a vállalatok számára.