Adatvédelmi kérdések nyilvános rendezvényeken

A GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) értelmében személyes adatnak minősül minden olyan információ, amely egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre (továbbiakban: érintettre) vonatkozik.

Felmerül tehát a kérdés: kit tekinthetünk azonosítható természetes személynek?

Azonosítható természetes személy, akit közvetlenül vagy közvetett módon azonosítani lehet, különösen valamilyen azonosító – például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító –, illetve a személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságát leíró egy vagy több tényező alapján.
E meghatározás alapján a képmás – legyen az álló- vagy mozgókép – egyértelműen személyes adatnak minősül, hiszen az érintett a külseje, arcvonásai vagy más egyedi jellemzői alapján könnyedén beazonosítható.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül, amelyhez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) képmáshoz való jogra vonatkozó, 2:48. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése szintén megerősíti, hogy kép- és hangfelvétel készítése és felhasználása esetén az érintett hozzájárulása szükséges.

Hogyan adhatja meg az érintett a hozzájárulását?

Az. Infotv. 3. § 7. pontja szerint a hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

A hozzájárulás tehát az érintettől származó egyértelmű nyilatkozat, amely megadható írásban, szóban, vagy ráutaló magatartással is.

Az érvényes hozzájárulás három alapvető feltétel egyidejű teljesülését követeli meg:

• Önkéntes: Az érintettnek valódi választási lehetőséggel kell rendelkeznie, és biztosítani kell számára, hogy hozzájárulását bármikor hátrány nélkül megtagadhassa vagy visszavonhassa.
• Konkrét: A nyilatkozatnak egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie.
• Megfelelő tájékoztatáson alapul: A hozzájárulás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azt megelőzően az érintett világos, részletes és közérthető tájékoztatást kapott az adatkezelés körülményeiről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adatkezelőnek írásbeli adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza: az adatkezelő azonosító adatai, az adatkezelés célja, a kezelt adatok típusa, a hozzájárulás visszavonásának módja és lehetősége.

Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az adatkezelés több célt is szolgál, a hozzájárulásnak valamennyi célra ki kell terjednie. 

Például egy rendezvény esetében, ha a résztvevők arcképét fényképfelvételen vagy videón rögzítik, és ezeket az anyagokat a szervezők nemcsak archiválási célból, hanem például a rendezvény honlapján, közösségi médiafelületeken, nyomtatott kiadványokban vagy akár más, külső (akár nemzetközi) partnerek felé is továbbítani kívánják – a tájékoztatásnak és az érintett hozzájárulásának ezekre a célokra is egyértelműen ki kell terjednie. Ellenkező esetben az adatkezelés jogszerűsége nem biztosítható.

Mi a helyzet tömegfelvétel esetén?

Képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. 
A Ptk. 2:48. § (2) bekezdése kimondja, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A bírói gyakorlat szerint akkor beszélhetünk tömegfelvételről, ha azon emberek sokasága jelenik meg, és az egyes személyek nem kiemelve, hanem a tömeg részeként ábrázolódnak. 

Ilyenkor nem az egyéni azonosíthatóság, hanem az esemény vagy a közösség egészének megjelenítése a meghatározó (Fővárosi Ítélőtábla Pf.20301/2020/8.). Ugyanakkor minden esetben egyedileg kell megítélni, hogy az adott felvétel tömegfelvételnek minősül-e.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség arra, hogy a felvétel – megfelelő hozzájárulás nélkül – a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be.

A  „Kiss Cam” esete

A nagy nyilvánosság előtt is jól ismert közelmúltbeli koncerten a rendezvény kamerája egy ölelkező párt vett célkeresztbe, és a jelenetet a helyszíni kivetítőn is megjelenítették. A „kiss cam” típusú felvétel azonban nem csupán a koncertre látogató közönség előtt jelent meg, hanem rövid időn belül széles körben elterjedt az interneten is. A felvétel alapján a közösségi média felhasználói hamar azonosították a párt, és nyilvánosságra került, hogy mindketten ugyanazon vállalat munkavállalói, valamint a kapcsolatuk házasságon kívüli viszonyként értékelhető.
A videó nyilvánosságra kerülése súlyos következményekkel járt az érintettek magán- és szakmai életére nézve: válásokhoz, elbocsátásokhoz, jó hírnevük sérüléséhez, valamint közösségi média profiljaik törléséhez vezetett. Az eset jól példázza, milyen komoly hatásai lehetnek egy-egy nyilvános rendezvényen készült felvételnek, különösen akkor, ha azon az érintettek azonosíthatók és egyértelműen felismerhetők rajta.

A felvétel jellege alapján nem tekinthető tömegfelvételnek. 

A kamera kifejezetten egy konkrét párra fókuszált, őket egyéniesítve mutatta be, amelynek következtében egyértelműen azonosíthatóvá váltak. Ez a fajta képrögzítés egyedi felvételnek minősül, amelynek elkészítéséhez és nyilvános felhasználásához az érintettek előzetes, önkéntes és megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulása szükséges.
Az említett esetben semmilyen információ nem utal arra, hogy az érintettek ilyen hozzájárulást adtak volna – sem szóban, sem írásban, sem ráutaló magatartással. A jelenet meglepetésszerűen zajlott, amit alátámaszt az is, hogy amint észlelték, hogy a kivetítőn szerepelnek, azonnal megpróbálták eltakarni arcukat és elkerülni a kamerát.

Milyen jogai lehetnek az érintetteknek ilyen esetben?

Amennyiben egy ehhez hasonló eset a Magyarország területén történt volna, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályai érvényesülnének. 

Az érintettek ilyen esetben több jogi eszközzel is élhetnek:

• Törléshez való jog: Hozzájárulás hiányában a felvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala jogellenes adatkezelésnek minősül. A GDPR értelmében az érintett jogosult arra, hogy tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen, és kérheti azok haladéktalan törlését. Ez vonatkozik minden olyan képre vagy videóra is, amelyen egyértelműen azonosítható módon szerepel.
• Panasz és bírság: A felvétel jogosulatlan készítése és terjesztése esetén az érintett panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnál, amely jogellenes adatkezelés megállapítása esetén akár milliós nagyságrendű bírságot is kiszabhat az adatkezelőre.
• Polgári jogi igények: A Ptk. rendelkezései alapján az érintett polgári pert indíthat személyiségi jogsértés címén, amely során az érintett sérelemdíjra vagy kártérítésre lehet jogosult.

Egyedi felvétel: kiemelt követelmények az adatkezelők felé 

Nyilvános rendezvények szervezése esetén az adatkezelő felelőssége különösen jelentős.
Tömegfelvétel esetén – ahol a résztvevők a tömeg részeként, nem pedig egyénekként jelennek meg – nem szükséges egyedi hozzájárulás az érintettektől. Ugyanakkor az adatkezelő ebben az esetben is köteles megfelelő és előzetes tájékoztatást adni a felvételkészítés tényéről, annak céljáról és jogalapjáról. A tájékoztatás történhet a meghívóban, plakátokon, honlapon való közzététellel vagy szóban a rendezvény kezdetén.

Egyedi felvétel esetén – amikor a felvételen szereplő személyek egyértelműen azonosíthatók, a kamera kifejezetten rájuk irányul, és nem a tömeg részeként, hanem egyénileg jelennek meg – az adatkezelés kizárólag az érintett előzetes, önkéntes és megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulása alapján végezhető. 

Ilyen esetben az adatkezelő köteles a hozzájárulások megszerzéséről megfelelő módon gondoskodni. Amennyiben ez elmarad, az adatkezelő súlyos adatvédelmi jogsértést követ el, amely hatósági eljárást és akár jelentős összegű bírság kiszabását is eredményezheti.