Mit jelent a háztartási célú adatkezelés?
Olvasási idő: 6 perc
Bizonyos, különleges körülmények között az adatvédelmi előírások nem feltétlenül vonatkoznak az adott adatkezelési tevékenységre és az adatkezelők mentesülhetnek a szigorú adatvédelmi követelmények teljes körű betartása alól. A mindennapi adatkezelési gyakorlatban az egyik legjelentősebb és legismertebb kivételt az ún. háztartási célú adatkezelések jelentik.
A háztartási célú adatkezelések olyan helyzetekre vonatkoznak, amikor egyéni vagy családi környezetben, személyes célból történik adatkezelés, amely nem minősül üzleti vagy professzionális tevékenységnek. Az ilyen esetekben – a törvény erejénél fogva – az adatvédelmi szabályok egyes előírásai nem kötelezőek, így az adatkezelő nem köteles az adatvédelmi követelmények alkalmazására.
A GDPR tárgyi hatálya és a háztartási célú adatkezelés
A személyes adatok védelmét az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) szigorú és egységes szabályozási keretben biztosítja.
A GDPR rendelkezései értelmében a szabályozás minden olyan adatkezelési műveletre kiterjed, amely:
- részben vagy egészben automatizált módon történik, vagy
- nem automatizált módon történik, de az adatkezelés egy strukturált nyilvántartási rendszer részét képezi, vagy azzá kívánják azt tenni.
Ez azt jelenti, hogy akár digitális, akár papíralapú adatkezelésről van szó, ha az szervezett rendszerben történik (például dossziézás, névsorok vezetése, ügyfélnyilvántartás stb.), a GDPR hatálya alá tartozik.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy abban az esetben, ha egy adatkezelés e körbe nem esik bele – például teljesen manuális, papíralapú adatkezelés, amely semmilyen formában nem kapcsolódik nyilvántartási rendszerhez –, akkor a GDPR hatálya ugyan nem áll fenn, Magyarországon azonban ebben az esetben is alkalmazni kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseit. Az Infotv. 2. § (4) bekezdése értelmében ugyanis, amennyiben a GDPR nem alkalmazandó, a hazai jog alapján akkor is biztosítani kell a személyes adatok védelmét, az uniós rendelettel lényegében megegyező tartalmú előírások szerint.
Van azonban egy fontos kivétel, amelyet mind a GDPR, mind az Infotv. elismer: a természetes személyek által végzett, kizárólag saját személyes vagy otthoni célokat szolgáló adatkezelés. A GDPR 2. cikk (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy „e rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.” Ez az úgynevezett háztartási célú adatkezelés kivétel, amely alapján az érintett adatkezelési tevékenységek mentesülnek a GDPR szigorú előírásainak alkalmazása alól.
Ez a szabályozási könnyítés azonban nem általános érvényű, és alkalmazásának feltételei szigorúan értelmezendők.
A háztartási célú adatkezelés kizárólag akkor mentesül az adatvédelmi követelmények alól, ha az adatkezelés teljes egészében magánjellegű, azaz a személyes vagy családi élet keretében történik, és nem irányul sem kereskedelmi, sem nyilvános célokra.
Ilyen lehet például a családi fotóalbum vezetése, a magáncélú névjegyzék összeállítása vagy a baráti társaság eseményeinek megszervezése során végzett adatkezelés.
Amennyiben azonban az adatkezelés túllép a magánélet határain – például az interneten történő nyilvános megosztással, vagy harmadik felek részére történő adattovábbítással –, úgy az már nem minősül háztartási célú adatkezelésnek, és ezáltal ismét a GDPR (illetve adott esetben az Infotv.) hatálya alá kerül.
A kivétel alkalmazásának alapvető feltételei
A kivétel tehát kizárólag természetes személyek által végzett adatkezelésekre vonatkozik, és csak akkor alkalmazható, ha az adatkezelés célja személyes vagy otthoni jellegű, azaz kizárólag a magánszféra – például a családi, baráti kör – keretein belül marad, és semmilyen módon nem kapcsolódik üzleti, szakmai, kereskedelmi vagy nyilvános tevékenységhez.
A GDPR preambuluma (18. pont) példálózó jelleggel meg is említ néhány tevékenységet, amely a háztartási célú adatkezelés körébe tartozhat:
- személyes levelezés,
- névjegyzék vagy címlista vezetése,
- közösségi hálózati oldalon való kapcsolattartás,
- egyéni online tevékenységek (pl. blogolás magáncélra).
Ezekben az esetekben az adatkezelés valóban a természetes személy saját személyes szférájában történik, és nem hozható kapcsolatba szélesebb nyilvánosság vagy gazdasági érdekek érvényesítésével.
Mikor nem alkalmazható már a kivétel?
A háztartási célú adatkezelés kivételének szigorú korlátai vannak. A jogalkalmazói és bírósági gyakorlat, valamint az adatvédelmi hatóságok iránymutatásai alapján azok az adatkezelések nem esnek a kivétel hatálya alá, amelyek:
- nem kizárólag személyes célúak (pl. ha mások adatait is érintik üzleti vagy nyilvános célból),
- túlterjednek a magánszférán (pl. ha az adatkezelés kihat a nyilvános térre, mások számára is hozzáférhető adatokat tartalmaz),
- meghatározatlan számú személy számára hozzáférhetővé tesznek adatokat (pl. interneten történő közzététel),
- gazdasági, politikai, jótékonysági vagy egyéb szervezeti célokat szolgálnak.
Háztartási célú adatkezelés a gyakorlatban
Az Európai Unió Bírósága (EUB) több döntésében is értelmezte a háztartási célú adatkezelés kivételének hatókörét: a Bodil Lindqvist-ügyben (C-101/01) a bíróság kimondta, hogy nem tartozik a kivétel hatálya alá az a tevékenység, amely során valaki személyes adatokat tesz közzé az interneten, ahol azok egy meghatározatlan számú személy számára válnak elérhetővé. Ilyen esetben az adatkezelés már nem marad a magánélet keretein belül.
A Rynes-ügyben (C-212/13) egy természetes személy saját otthonára szerelt fel kamerarendszert vagyonvédelmi célból, azonban a kamerák a közterületet is megfigyelték. A Bíróság megállapította, hogy az adatkezelés nem kizárólag otthoni célú, mert a magánterületen kívüli – közterületi – eseményekre is kiterjed, így a GDPR alkalmazandó.
Buivids-ügy (C-345/17) abból indult ki, hogy egy újságírói tevékenységet végző személy videófelvételt tett közzé a YouTube-on, amelyen rendőrök is szerepeltek. A Bíróság megerősítette: ha a közzétett tartalom nyilvánosan elérhető, a háztartási célú adatkezelés kivétele nem alkalmazható.
(Folytatjuk)