Téves megkeresés elektronikus úton

Az érintett esetben egy magánszemély érdeklődött egy már lezárt szerzői jog megsértése ügyében az önkormányzatnál. A levélből nem derült ki, hogy kinek szerette volna küldeni a megkeresést, a szövegből következtethetően az ügyészséget kívánták megkeresni. Ha a címzettnek se hatásköre se illetékessége nincs, át kell tennie az ügyet az ügyészséghez vagy tájékoztassák az az elektronikus küldemény feladóját?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) 9. § (1) bekezdése alapján a hivatalos ügyeik intézése tekintetében fő szabályként elektronikus ügyintézésre kötelezettek, melynek értelmében jognyilatkozataikat hatályosan valamely – állami fenntartású – biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével tehetik meg hatályosan. Magánszemélyek – amennyiben nem jogi képviselő útján leveleznek maguk döntenek arról, hogy a hatóságokkal az elektronikus kapcsolattartást választják-e.
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Eüsz. Vhr.) 73. § (1) bekezdésében írtakkal összhangban az elektronikus küldemény feladója legalább kettő értesítést kap a szolgáltatás üzemeltetőjétől:

1. az üzenet fogadásának igazolása: ha a küldőtől átvett üzenetet a kézbesítési rendszer átvette, akkor erről a feladó számára feladást igazoló elektronikus okirat áll rendelkezésre [Eüsz. Vhr. 73. § (1) a)],
2. az átvevő igazolása: az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a feladó számára a tényleges átvevőt az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja [Eüsz. Vhr. 73. § (1) c)].

Utóbbi elektronikus okirat átvételével a küldemény feladója tudomást szerez arról is, hogy az elektronikus küldeményét nem az eredeti címzett ügyészség, hanem más szervezet vette át. Ez adódhat abból, hogy

• a feladó a címzett elektronikus címét tévesen jelölte meg (ezzel fennáll veszélye, hogy jogilag fontos tényt az illetékes hatósággal egyáltalán nem, vagy eljárási határidőn túl közölt), vagy
• ha helyesen címzett küldeményt a biztonságos kézbesítési szolgáltatás üzemeltetője tévesen más hatóság részére kézbesítette (vagyis a küldemény feladottnak, de nem kézbesítettnek számít).

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 17. § alapján
„A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti.”
Figyelemmel arra, hogy szerzői jogi ügyekben az önkormányzat hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a levélből az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság kétséget kizáróan nem állapítható meg – csupán annyi, hogy a levelet valamelyik ügyészséghez címezték – az Ákr. hivatkozott rendelkezése szerint a „kérelem” visszautasításának és az eljárás megszüntetésének van helye. Az erről szóló döntésről kell a feladót – akár papír alapon, akár elektronikus úton – értesíteni.
A levelet átvevő önkormányzat másik kötelezettsége az Ákr. 27. § (2) bekezdésében foglaltakból fakad, amennyiben a téves kézbesítésből eredően a feladó működését érintő információk birtokába jutott. Az Ákr. hivatkozott rendelkezése szerint:
„A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.”