Az elállási jog szabálytalan alkalmazása webes vásárlásoknál
Olvasási idő:
Az internetes vásárlás esetén alkalmazható, indokolás nélküli elállási jog lassan kezd beépülni a köztudatba mind a fogyasztók, mind a webáruházat üzemeltető vállalkozások oldalán. A részletszabályok alkalmazásában azonban még sok a bizonytalanság és rendszeresek a különböző szabálytalanságok is. Ezeket a szabálytalanságokat és hibaforrásokat tekintjük át most röviden.
Az internetes vásárlás esetén alkalmazható speciális elállási szabályokról már korábban írtunk, ahogy a jótállásra vonatkozó, jövőben életbe lépő szabályokrat is összefoglaltuk. A gyakorlat és a tapasztalat mégis újabb és újabb példákat mutat a szabályok nem megfelelő alkalmazására. A legfontosabb tíz lehetőséget gyűjtöttük össze.
1.Vásárlás előtti tájékoztatási kötelezettség
A webáruházat működtető webáruházakat előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli a 45/2014. Korm. rendeletben leírtak szerint.
Nem megfelelő eljárás, amikor a jogszabályban előírt részletes tájékoztatás helyett a vállalkozás csak a csak a Korm. rendelet számára utal a feltételek ismertetése nélkül. Továbbá az is szabálytalan, ha az elállás feltételeinek az ismertetése helyett a vállalkozás csak a Korm. rendelet teljes jogszabályszövegét beidézi, vagy leírja, hogy a fogyasztó melyik jogszabályban tájékozódhat az elállási jogról.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie az alábbiakra:
- a szolgáltató személyéről,
- az elektronikus szerződés megkötéséről,
- a szerződés tartalmáról és teljesítéséről,
- az egyes termékek tekintetében kellékszavatosságról, termékszavatosságról és jótállásról,
- a panaszkezelési és vitarendezési mechanizmusokról,
- az elállási jogról
2. Nem hatályos jogszabály alkalmazása
Fontos, hogy a vállalkozások kövessék a jogszabályváltozásokat, így a mindenkor hatályos szabályok szerint kell eljárniuk és ezekről kell tájékoztatni a vásárlókat is. Szabálytalan, ha a korábban hatályos 17/1999. Korm. rendeletre és az abban szereplő 8 munkanapos elállási jogra hivatkozik, és ettől tájékoztat a vállalkozás.
Jelenleg a 45/2014. Korm. rendelet tartalmazza az indokolás nélküli elállási jogot, és 14 naptári napról rendelkezik.
3. Az elállási jogot úgy tünteti fel mintha az az eladó vállalkozás kedvezménye lenne
A jogszabályban meghatározott 14 nap egy minimum szabály, ennek mindenképpen érvényesülnie kell fogyasztói jogviszonyban (kivéve a jogszabályban leírt kivételek esetén), ennek alkalmazása a vállalkozás kötelezettsége, nem kedvezmény. Természetesen az már a vállalkozás saját fogyasztóbarát, üzletpolitikai döntése, ha ennél több napot biztosít meggondolásra.
4. Kipróbálás kizárása (a kivételek közé nem tartozó termék esetén)
Gyakran olvasható az vásárlási feltételek között, illetve a fogyasztói panaszokban is többször megjelenő elem, hogy a vállalkozás a csomagolás felbontását, vagy a termék kipróbálását kizárja.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó a terméket annak kézhezvételét követően kipróbálhatja, csak termékben bekövetkező olyan mértékű értékcsökkenésért felel, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja
5. Bontatlan csomagolás megkövetelése
A jogszabály a fent nevezett feltételt az elállási jog érvényesítéséhez nem szabja feltételként. Fontos alapelv, hogy a fogyasztóvédelmi szabálytól a fogyasztó hátrányára elérni nem lehet. Tehát ha a jogszabály nem ír elő valamit kötelességként a fogyasztó számára, akkor azt a vállalkozás sem kérheti.
6. Az elálláskor a termék csak az eredeti számlával-nyugtával együtt küldhető vissza
A jogszabály az indokolás nélkül elállás esetén szintén nem követeli meg a fogyasztótól az eredeti nyugta/számla visszaküldését.
7. Kötelező a forma-nyomtatvány
„Az elállás kizárólag egy előre meghatározott forma-nyomtatványon gyakorolható.” Ez a kikötés a vállalkozás részéről nem szabályszerű. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó az elállási nyilatkozatát a 45/2014. Korm. rendelet 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. Láthatjuk, a jogszabály választási lehetőséget ad a fogyasztónak, tehát a saját szavaival is megfogalmazhatja az elállási nyilatkozatát, nem köteles a nyilatkozat mintát használni.
8. Az elálláskor a visszatérítendő összegből bizonyos összeget kötbérként vagy használati díj jogcímén levon, valamint az elálláskor a vételár mellett a szállítási költséget nem fizeti vissza.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben a fogyasztó eláll az e-kereskedelemben kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.
9. A kivételszabályokat a kivételszabály alá nem tartozó termékre is kiterjesztik
Fontos pont a szabályozásban az, hogy nem minden termék és szolgáltatás esetén élhet a fogyasztó az elállási jogával. Azonban nem szabályszerű, hogyha a kivételek közé sorolja a vállalkozás azokat a termékeket is, amelyek amúgy nem tartoznak ebben a kategóriába.
10. A termék személyesen, üzletben történő átvétele esetén az elállási jog nem gyakorolható
Amennyiben a szerződés a felek között a webáruházban, távollévők között kötetett, akkor 45/2014. Korm. rendelet hatálya alá esik a jogügylet, így érvényes indokolás nélküli elállási jog. Ebből a szempontból nem releváns, hogy a fogyasztó a csomagot az üzletben, egy átvételi ponton vagy az otthonában veszi át.
(Lezárva: 2020. augusztus 10.)
