Az elállási jog szabálytalan alkalmazása webes vásárlásoknál

dr. Kiss Benedek Damarisz Dátum Legutoljára frissítve: 2020.08.10

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1441 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az internetes vásárlás esetén alkalmazható, indokolás nélküli elállási jog lassan kezd beépülni a köztudatba mind a fogyasztók, mind a webáruházat üzemeltető vállalkozások oldalán. A részletszabályok alkalmazásában azonban még sok a bizonytalanság és rendszeresek a különböző szabálytalanságok is. Ezeket a szabálytalanságokat és hibaforrásokat tekintjük át most röviden.

Az internetes vásárlás esetén alkalmazható speciális elállási szabályokról már korábban írtunk, ahogy a jótállásra vonatkozó, jövőben életbe lépő szabályokrat is összefoglaltuk. A gyakorlat és a tapasztalat mégis újabb és újabb példákat mutat a szabályok nem megfelelő alkalmazására. A legfontosabb tíz lehetőséget gyűjtöttük össze.

1.Vásárlás előtti tájékoztatási kötelezettség

A webáruházat működtető webáruházakat előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli a 45/2014. Korm. rendeletben leírtak szerint.
Nem megfelelő eljárás, amikor a jogszabályban előírt részletes tájékoztatás helyett a vállalkozás csak a csak a Korm. rendelet számára utal a feltételek ismertetése nélkül. Továbbá az is szabálytalan, ha az elállás feltételeinek az ismertetése helyett a vállalkozás csak a Korm. rendelet teljes jogszabályszövegét beidézi, vagy leírja, hogy a fogyasztó melyik jogszabályban tájékozódhat az elállási jogról.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie az alábbiakra:
- a szolgáltató személyéről,
- az elektronikus szerződés megkötéséről,
- a szerződés tartalmáról és teljesítéséről,
- az egyes termékek tekintetében kellékszavatosságról, termékszavatosságról és jótállásról,
- a panaszkezelési és vitarendezési mechanizmusokról,
- az elállási jogról

2. Nem hatályos jogszabály alkalmazása

Fontos, hogy a vállalkozások kövessék a jogszabályváltozásokat, így a mindenkor hatályos szabályok szerint kell eljárniuk és ezekről kell tájékoztatni a vásárlókat is. Szabálytalan, ha a korábban hatályos 17/1999. Korm. rendeletre és az abban szereplő 8 munkanapos elállási jogra hivatkozik, és ettől tájékoztat a vállalkozás.
Jelenleg a 45/2014. Korm. rendelet tartalmazza az indokolás nélküli elállási jogot, és 14 naptári napról rendelkezik.

3. Az elállási jogot úgy tünteti fel mintha az az eladó vállalkozás kedvezménye lenne

A jogszabályban meghatározott 14 nap egy minimum szabály, ennek mindenképpen érvényesülnie kell fogyasztói jogviszonyban (kivéve a jogszabályban leírt kivételek esetén), ennek alkalmazása a vállalkozás kötelezettsége, nem kedvezmény. Természetesen az már a vállalkozás saját fogyasztóbarát, üzletpolitikai döntése, ha ennél több napot biztosít meggondolásra.

4. Kipróbálás kizárása (a kivételek közé nem tartozó termék esetén)

Gyakran olvasható az vásárlási feltételek között, illetve a fogyasztói panaszokban is többször megjelenő elem, hogy a vállalkozás a csomagolás felbontását, vagy a termék kipróbálását kizárja. 
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó a terméket annak kézhezvételét követően kipróbálhatja, csak termékben bekövetkező olyan mértékű értékcsökkenésért felel, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja

5. Bontatlan csomagolás megkövetelése

A jogszabály a fent nevezett feltételt az elállási jog érvényesítéséhez nem szabja feltételként. Fontos alapelv, hogy a fogyasztóvédelmi szabálytól a fogyasztó hátrányára elérni nem lehet. Tehát ha a jogszabály nem ír elő valamit kötelességként a fogyasztó számára, akkor azt a vállalkozás sem kérheti.

6. Az elálláskor a termék csak az eredeti számlával-nyugtával együtt küldhető vissza

A jogszabály az indokolás nélkül elállás esetén szintén nem követeli meg a fogyasztótól az eredeti nyugta/számla visszaküldését.  

7. Kötelező a forma-nyomtatvány

„Az elállás kizárólag egy előre meghatározott forma-nyomtatványon gyakorolható.” Ez a kikötés a vállalkozás részéről nem szabályszerű. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó az elállási nyilatkozatát a 45/2014. Korm. rendelet 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. Láthatjuk, a jogszabály választási lehetőséget ad a fogyasztónak, tehát a saját szavaival is megfogalmazhatja az elállási nyilatkozatát, nem köteles a nyilatkozat mintát használni. 

8. Az elálláskor a visszatérítendő összegből bizonyos összeget kötbérként vagy használati díj jogcímén levon, valamint az elálláskor a vételár mellett a szállítási költséget nem fizeti vissza.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben a fogyasztó eláll az e-kereskedelemben kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

9. A kivételszabályokat a kivételszabály alá nem tartozó termékre is kiterjesztik

Fontos pont a szabályozásban az, hogy nem minden termék és szolgáltatás esetén élhet a fogyasztó az elállási jogával. Azonban nem szabályszerű, hogyha a kivételek közé sorolja a vállalkozás azokat a termékeket is, amelyek amúgy nem tartoznak ebben a kategóriába.

10. A termék személyesen, üzletben történő átvétele esetén az elállási jog nem gyakorolható

Amennyiben a szerződés a felek között a webáruházban, távollévők között kötetett, akkor 45/2014. Korm. rendelet hatálya alá esik a jogügylet, így érvényes indokolás nélküli elállási jog. Ebből a szempontból nem releváns, hogy a fogyasztó a csomagot az üzletben, egy átvételi ponton vagy az otthonában veszi át.

(Lezárva: 2020. augusztus 10.)