Az elállás szabályai webáruházas vásárlásnál

Webáruházas vásárlás, mint távollévők között köttetett szerződés

A webáruházak felületein létrejövő megállapodásokat távollévők között kötött szerződéseknek nevezzük. Az ilyen szerződéseknél a vállalkozás és a fogyasztó között kizárólag távközlő eszköz használata útján (távközlő eszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében, a szerződés megkötése érdekében, szerződési nyilatkozat megtételére) történik meg az ügyletkötés. A webáruházban történő vásárlás esetén a felek nem hagyományos úton kötnek szerződést, hiszen nem a vállalkozás üzlethelyiségében zajlik az ügyletkötés. Tulajdonképpen a felek a szerződéskötéskor nem egy térben hozzák létre a szerződést. Az eladó és a vevő jelenléte tehát térben – gyakran még időben is – elválik egymástól, de mégis joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozatot tesznek, szerződést kötnek. Éppen ezért rendkívül fontos ezen terület szabályozása, kiemelt szerepet kapnak a fogyasztóvédelmi szabályok is.  Webáruházas vásárlás esetén a fogyasztó nem tudja megtapintani, kipróbálni a terméket, csak a képek és a leírások alapján hoz döntést. A jogalkotó ezt a helyzetet próbálja meg kiegyensúlyozni úgy, hogy a fogyasztó számára többletjogokat biztosít, az eladói oldalon megjelenő vállalkozások számára kötelezettségeket határoz meg.

A fogyasztót megillető indokolás nélküli elállási jog

Mivel a fogyasztó webáruházban történő vásárlás esetén nem tudja a terméket megtapintani, kipróbálni, ezért a jogalkotó többletjogként elállási jogot, azaz meggondolási lehetőséget biztosít a fogyasztó számára. Ez a jog egy különleges jognak tekinthető, mivel a fogyasztónak nem kell indokolnia azt, hogy miért él az elállási lehetőséggel. A fogyasztó akkor is visszaléphet a megállapodástól, ha a termék nem hibás, csupán az nem tetszik neki, illetve úgy gondolja, hogy nincs rá szüksége.

Az elállási jog gyakorlására nyitva álló idő

A fogyasztó elállási jogáról szintén a 45/2014. Kormányrendelet rendelkezik. Az elállási jogot a fogyasztó a termék kézhezvételétől, a szolgáltatás nyújtása esetén a szerződés létrejöttétől számított 14 naptári napon belül gyakorolhatja. Feltéve, hogy a vállalkozás a fentebb leírt előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Amennyiben az eladó a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, akkor 12 hónappal meghosszabbodik a fogyasztó elállási joga. Ha a 12 hónapos határidőn belül utólagosan sor kerül a fogyasztó tájékoztatására, akkor a 14 napos elállási idő a pótlólagos tájékoztató kézhezvételének a napjától kezdődik. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja. Továbbá érdemes kiemelni azt is, hogy az elállási nyilatkozat megtétele után a fogyasztónak újabb maximum 14 naptári nap áll rendelkezésére arra, hogy a terméket visszaküldje a vállalkozásnak. A jogszabályban meghatározott 14 napos határidő egy minimum szabály, amelynek betartására a webáruházat működtető vállalkozás köteles, azonban az eladó saját üzletpolitikája alapján a fogyasztó előnyére eltérhet, tehát dönthet úgy, hogy a 14 naptári napos határidőnél hosszabb meggondolási időt biztosít.

Az elállási nyilatkozat

A fogyasztó az elállási jogát gyakorolhatja a Kormányrendelet mellékletében található nyilatkozatminta felhasználásával vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján is a saját szavaival. A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára, hogy az indokolás nélküli elállási jogával éljen. Ebben az esetben a vállalkozás köteles tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolni a fogyasztói nyilatkozat megérkezését. Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.

Az elállás költségei

A 45/2014. Kormányrendelet az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos költségeket is rendezi. Amennyiben a fogyasztó a jogszabályban megfelelő időben és módon eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell visszatéríteni. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. Amennyiben a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését.
 A jogszabály rendelkezése alapján tehát, főszabály szerint a visszaküldés költsége a fogyasztót terheli, kivéve, ha a vállalkozás ezt a terhet kifejezetten és egyértelműen magára vállalta. Amennyiben a fogyasztó a jogszabályban leírtaknak megfelelően élt az elállási jogával, akkor legfeljebb a visszaküldés költsége terhelheti, amennyiben volt díja a korábbi kiszállításnak, akkor a vállalkozás köteles ezt az összeget is visszafizetni a fogyasztónak a termék vagy szolgáltatás vételárával együtt.

Az elállási jog alóli kivételek

A jogszabály meghatároz olyan termék- és szolgáltatásköröket, amelyek esetében a vállalkozás nem, vagy csak megszorításokkal élhet az elállási jogával. Ezen a ponton is érdemes kiemelni, hogy az elállási jog gyakorlása alóli kivételek esetén bár jogszabály erre nem kötelezi az eladót, a vállalkozás saját üzletpolitikája alapján mégis dönthet úgy, hogy biztosítja a fogyasztók számára a meggondolás lehetőségét. Többek között az alábbi termékek tartoznak a kivételek közé:
- Olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. (Például, pólókat, bögréket, különböző ajándéktárgyakat a megrendelő egyedi kívánsága, az általa biztosított fotók alapján készít el a vállalkozás.) 
- Romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek. (Például vágott virág, nem tartós élelmiszerek.)
- Olyan zárt csomagolású termék, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza. (Például fogkefe, kozmetikumok, golyósdezodor, fehérnemű, masszázsolaj, szexuális segédeszköz, étrend-kiegészítők.) Azonban fontos tudni, hogy a higiéniai vagy egészségügyi okból vissza nem szolgáltatható terméknél is élhet a fogyasztó az elállási jogával, amennyiben a csomagolást, a védőfóliát még nem bontotta fel, azaz a terméket még nem vette használatba. A Kormányrendelet 29. § (1) bekezdése részletesen felsorolja azokat a termékköröket, amelyek kivételt képeznek az elállási jog alól.

Zárásként fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a webáruházban vásárló vevőt abban az esetben illetik meg a fentebb részletezett többletjogok, amennyiben a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó fogalmának megfelel, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

dr. Kiss-Benedek Damarisz

(Cikkünket teljes terjedelmében is megtekinthetik a Kereskedelmi Vállalkozói Értesítő decemberi számában)