Bejelentkezés

Ez a tartalom 201 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A békéltető testületi együttműködés

Fogyasztói jogvita esetén az egyik jogi lépés a békéltető testületi eljárás kezdeményezése. A békéltető testületi eljárás nem peres eljárás és nem is hatósági, azonban jogi eljárás a bepanaszolttá vált vállalkozásra is vonatkozó eljárási szabályokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Mit tehet a vállalkozás, ha szabályszerűen szeretne eljárni?

A békéltető testületi eljárásának alapvető célja és funkciója a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, amennyiben ez nem jön létre, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy eldöntése. Főszabály szerint a békéltető testületi eljárást a fogyasztó (vevő) kezdeményezheti. A jogszabály szerint a fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 

Ki kezdeményezheti?

A békéltető testületi eljárást panaszosként kezdeményezheti az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Ezen a ponton hangsúlyozandó, hogy a fentebb felsorolt vállalkozások és szervezetek csak olyan szolgáltatás vagy áru kapcsán jogosultak eljárást kezdeményezni, amelyet gazdasági tevékenységen kívül vesznek igénybe. 

Fontos kiemelni, hogy az eladó vállalkozás a vevő fogyasztóval szemben sosem tud békéltető testületi eljárást kezdeményezni.

Tájékoztatási kötelezettség még a jogvita előtt

A fogyasztóvédelemről szóló törvény, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet előzetes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalkozások számára a békéltető testületekre vonatkozóan. Tehát a fogyasztót nem csupán vitás helyzetben kell a békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről tájékoztatni, hanem már a vásárlás előtt. 
A fogyasztóvédelemről szóló törvény előírja, hogy a békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni az üzletben. A 45/2014. Korm. rendelet, amely egyértelműen kimondja, hogy üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés (például webáruházas vásárlás esetén) megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót többek között a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. 

Ezek elmaradása jogsértést eredményez, amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság szankcionálhat.

Tájékoztatás a panaszolás során

Nemcsak a vásárlás előtt, hanem a reklamációs eljárás során is tájékoztatni kell a fogyasztót, mint gyengébb laikus felet a jogorvoslati lehetőségeiről, így a békéltető testületről is.

Amennyiben a vállalkozás a fogyasztó minőségi kifogását vagy panaszát elutasítja, köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
Lényeges az utolsó mondat helyes értelmezése! A 2015. szeptember 11. napjától hatályos rendelkezés értelmében a vállalkozásokat együttműködési kötelezettség terheli a békéltető testületi eljárásban. 

Tehát, amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, köteles egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani a meghallgatáson. 

Egyéb esetekben az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Tulajdonképpen, ha a fogyasztó békéltető testületi eljárást kezdeményez, akkor a vállalkozás mindenképpen köteles együttműködni a testülettel. A tájékoztatásban csak arról nyilatkozik a vállalkozás, hogy kíván-e alávetési nyilatkozatot tenni, tehát a békéltető testület döntését az ügyben kötelezőnek fogadja-e el. 

Együttműködés a békéltető testülettel

Az értesítés átvétele

Ahogyan fentebb is írtam, a vállalkozás mindenképpen köteles együttműködni a testülettel. Az eljárás megindulásáról az elnök írásban értesíti a panaszost és a bepanaszolt vállalkozást. A békéltető testület a bepanaszolt vállalkozással az írásbeli kommunikációt immáron cégkapun keresztül bonyolítja. Az értesítés kézhezvételével az eljárás legfontosabb részleteiről is tájékoztatást kap írásban, közvetlenül attól a békéltető testülettől, ahol az eljárást a fogyasztó kezdeményezte. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a cégkapun beérkező testületi dokumentumot a vállalkozás letöltse, és megfelelő határidőn belül reagáljon is a testületnek, azaz terjesszen elő válasziratot. Egyre többet találkozunk azzal, hogy a vállalkozás nem tölti le a dokumentumot, vagy valaki letölti, de a testülethez mégsem érkezik válasz. A második megkísérlés napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni a testület értesítését. Ezekben az esetekben a vállalkozás nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének.

Válaszirat

Az értesítésben a testület elnöke felszólítja a vállalkozást, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (a továbbiakban: válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (a továbbiakban: eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Sajnos sok vállalkozás az értesítő ellenére hibásan tudja a határidőt, gyakran hivatkoznak tizenöt vagy harminc napra, ez azonban nem jogszabályszerű. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy a bepanaszolt vállalkozásnak határidőn belül minden esetben kötelessége válasziratot küldenie a békéltető testületnek.
Továbbá az értesítésben a testület elnöke felhívja figyelmet az együttműködési kötelezettségére, arra, hogy a vállalkozás köteles az egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani a meghallgatáson, egyéb esetekben az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. 
Amennyiben a vállalkozás nem terjeszt elő válasziratot, a tanács vagy eljáró tag köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a fogyasztó állításai elismerésének tekintené. A válaszirat hiánya a jogszabály értelmében nem akadályozza a testületet, hogy az ügyben érdemi döntést hozzon. Tehát láthatjuk, hogy a válaszirat megküldése az együttműködési kötelezettség része, akkor is szükséges, ha a vállalkozás jelen lesz a személyes meghallgatáson és ott is előadja álláspontját, egyezségi ajánlatát, és akkor is, ha továbbra is elutasító állásponton van a fogyasztó kérésére nézve.

A meghallgatáson való megjelenés

A békéltető testületi eljárása legfőbb célja az, hogy a felek között egyezség jöjjön létre, így mindkét fél számára kötelező határozattal, peres eljárás nélkül, pont kerüljön a jogvita végére. Ennek elősegítése érdekében a bepanaszolt vállalkozás köteles egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani a meghallgatáson, ha ez nem lehetséges (a vállalkozás székhelye, telephelye stb. nincs az adott megyében), az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. A testület a vállalkozás együttműködésének hiányában is hozhat az ügyre vonatkozóan érdemi döntést.

Együttműködési kötelezettség megszegése

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 29. § (11) bekezdés alapján a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, melynek keretében köteles válasziratot küldeni a békéltető testület számára, továbbá a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Amennyiben a vállalkozás a fentebb részletezett együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A hatóság pedig mérlegelés nélkül szankcionálja az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozást.

Álláspontunk szerint több szempontból is érdemes tehát együttműködni a békéltető testülettel; egyrészt, ha a fogyasztó bepanaszolta a vállalkozást, akkor a csupán a szankció elkerülése miatt is célszerű ezt megtenni, másrészt ez a vitarendezési fórum egy nagyszerű lehetőség a jogvita peren kívüli rendezésére, és ezzel a fogyasztó mint vásárlóerő megtartására.

Dr. Kiss Benedek Damarisz (2022-05-09)