Ekho: továbbra is kedvező lehetőség alkotóknak és előadóknak

Az ekho alapjai 

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) hatálya kiterjed:
Magánszemélyekre, akik a törvényben meghatározott foglalkozások valamelyikét végzik, és ezt:

• munkaviszonyban,
• vállalkozási szerződés,
• vagy megbízási szerződés keretében teszik.

Kifizetőkre (munkáltatók), akik szerződéses kapcsolatban állnak a magánszeméllyel.

A fentiekben említettek szerint tehát meghatározott foglalkozást végzők választhatják ezt a kedvező közteher-fizetési formát. Az Ekho tv. részletesen, FEOR-számokkal együtt rögzíti az érintett foglalkozásokat, ide tartozik többek között a hangmérnök, a műfordító, író, színész, zeneszerző, énekes, rendező, sminkes stb. Fontos, hogy az elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR–08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a jogszabályban rögzített foglalkozásoknak, munkaköröknek. Hangsúlyos, hogy nem elég pusztán a foglalkozás megléte, az is jelentős, hogy az ilyen foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vegyen részt. 

Az ekho választását nem zárja ki, ha valaki korábban katás volt.

Ha a magánszemély az ekho szerinti adózást választja, akkor a vele munkaviszonyban álló vagy vállalkozói vagy megbízási szerződés alapján szerződő kifizető vagy munkáltató is köteles az ekho szabályait alkalmazni. Kivételt képez ez alól, ha:

• a magánszemély átvállalja a kifizető helyett az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését; ebben az esetben a magánszemélynek a bevétel megszerzése előtt erről nyilatkoznia kell,
• vagy
• a kifizető ekho-s bevételt juttat olyan személynek, aki EGT államban biztosított.

Fontos az is, hogy a magánszemélynek olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ez a jövedelem lehet többek között munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke. A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Az ekho csak meghatározott bevételi összegig alkalmazható: 

ha az adóévben az általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelme eléri legalább az éves minimálbér összegét, akkor 60 millió forintig választhatja az ekhot. 

Kivételt képeznek a hivatásos sportolók és edzők, illetve nemzetközi sportszövetség munkavállalói, akiknél az összeghatár magasabb (500 millió/250 millió forint). Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbér alatt marad, a bevételi összeghatár az éves 60 millió (vagy adott esetben 250 millió) forint arányos része. Nyugdíjas magánszemélyek esetében az összeghatár 60 millió forint. Áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknél a bevételi korlát az áfával csökkentett bevételre vonatkozik. Fontos, hogy csak olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt. Munkaviszony esetén ekho csak a minimálbért (2025-ben 290.800 Ft) meghaladó jövedelemrészre alkalmazható. Ez alól kivételt képeznek – többek között – a nyugdíjasok. 

A magánszemélyt az ekho alapján – főszabály szerint – 15 százalékos mértékű közteher terheli. Amennyiben a személy az adóév legalább 183 napján keresztül saját jogú nyugdíjas volt, és erről nyilatkozik, az ekho mértéke 9,5 százalékra csökken. Hasonlóan 9,5 százalék az ekho mértéke abban az esetben is, ha a magánszemély egy másik EGT-tagállamban biztosított – ilyenkor a közteher megállapítása, levonása és befizetése a kifizető feladata. 

Az ekho kizárólag pénzben megszerzett, és Magyarország hivatalos fizetőeszközében (forintban) kifizetett bevételre alkalmazható. 

Ez azt jelenti, hogy az ekho nem alkalmazható olyan juttatásokra, amelyek devizában (kivéve: nemzetközi sportszövetségnél munkaviszonyban álló magánszemély), értékpapírban vagy természetbeni formában kerülnek kifizetésre.

Mire figyeljünk?

Az ekhot választani csak írásban tett nyilatkozattal lehet, amelyet a magánszemélynek a vele szerződéses kapcsolatban álló kifizetőhöz (pl. munkáltató, megbízó) kell eljuttatnia.

Amennyiben a magánszemély jogosulatlanul választja az ekho szerinti adózást – például mert nem jogosult rá, vagy túllépte az éves bevételi értékhatárt –, a bevétel nem tekinthető ekho-alapnak.  Ebben az esetben a bevétel ekho-alapnak tekintett részét az szja-kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen. Ilyenkor az alábbi jogkövetkezmények lépnek életbe:

• A bevétel ekho-alapnak tekintett részének 9,5 százalékát a kifizető által levont személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni. 
• További kötelezettség, hogy a magánszemély e bevétele ekho-alapnak tekintett része után 9 százalék ekho különadót köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. 
• Ha a jogosulatlan választás oka az, hogy a magánszemély ekho-alapot képező bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta és/vagy az adott bevételre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg, a jogosulatlan ekho alap után nem 9, hanem 18 százalék különadót kell fizetnie. 
• A magánszemély személyijövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során a jogosulatlan ekho-alapot képező bevételt – a szerzés jogcíme szerint – ilyen esetben is figyelembe kell venni. A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságot nem szerez. 

A kifizető minden ekho-s kifizetésről igazolást köteles kiállítani a magánszemély számára, amely tartalmazza a levont és megfizetett összeget. Az ekho-t a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és befizeti.

Az ekho szerint adózók társadalombiztosítási ellátásai az alábbiak szerint alakulnak, ezen adózási forma választása előtt ezeket is mérlegelni szükséges:

• Az ekho szabályai szerint adózó bevétel, ellenérték a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (mint például a gyed, táppénz) számításakor nem vehető figyelembe.
• Ha egy tevékenységre az ekho szabályait választották, de a jövedelem egy része az általános szabályok szerint viseli a közterheket (adó- és járulékterheket), akkor az általános szabályok szerint adózott jövedelemrész a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot teremt, de az ekhoval adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének kiszámításakor, mivel az ekho adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.
• Ekho alapján a magánszemély jogosult:

egészségügyi szolgáltatásra,
baleseti egészségügyi szolgáltatásra,
baleseti járadékra,
nyugdíjbiztosítási ellátásra.

• Nem jogosult viszont pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (pl. táppénz).
• Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál jövedelemként annak az ekhoalapnak a 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.