Bejelentkezés

Már a törvény része a „veszélyhelyzeti home office”

A világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet megszüntetésével 2022. június 1. napjával hatályba léptek a munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó módosításai, annak munkavédelmi és adójogi változásaival együtt. Az alábbiakban a 2022. június 1-jétől hatályos megváltozott szabályokat mutatjuk be, amelyek a „home office” gyakorlati megjelenését hivatottak visszatükrözni a jogszabályokban.

A koronavírus-világjárványra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetésével 2022. június 1. napjával hatályba lépnek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvénnyel megállapított módosításai. Megjegyzendő, hogy a veszélyhelyzet ideje alatti szabályokhoz képest érdemi módosítás nem következett be, mivel a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelettel megalkotott átmeneti szabályok nagyrészt változtatás nélkül kerültek át az Mt.-be. 

A távmunkavégzés új fogalma az Mt.-ben

A köznyelvben használt „home office” kifejezés nem jelenik meg a törvényben, továbbra is a távmunkavégzés meghatározását használja az Mt., azonban annak fogalma a koronavírus előtti időszak távmunkavégzés fogalmához képest átalakult, sokkal rugalmasabbá vált. 
A korábbi meghatározás szerint a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják (Mt. 196. §). 
A veszélyhelyzet ideje alatti, valamint a 2022. június 1-jétől hatályos Mt. meghatározás szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Tehát a távmunkavégzésnek továbbra is fogalmi eleme, hogy a munkavállaló a munkáját a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi, azonban a megváltozott körülményekre tekintettel nem feltétel, hogy ez a fajta munkavégzés rendszeres legyen (általános munkarend esetén a heti 5 munkanapból akár 1 munkanapot is dolgozhat otthon a munkavállaló), továbbá az sem feltétel, hogy a munkát számítástechnikai eszközzel végezzék, és annak eredményét elektronikusan továbbítsák. 
Így a távmunkavégzés alkalmazási köre is bővült, a jellemzően szellemi munkakörön túl olyan munkakörök is elláthatók távmunkavégzés keretében, amelyekhez nem, vagy nem kizárólag számítástechnikai eszközök szükségesek (pl. egy varrónő otthon is varrhat). Változatlan az az előírás, hogy a feleknek a munkaszerződésben kell megállapodniuk a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásról.

A munkáltató ellenőrzései joga

Változás van a munkáltatói ellenőrzés szabályozása körében, ugyanis a veszélyhelyzet kihirdetése előtt a munkáltatónak tájékoztatnia kellett a munkavállalót a munkáltatói ellenőrzés szabályairól, eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapította meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. 2022. június 1. napjától az Mt. azt a veszélyhelyzet alatt irányadó átmeneti rendelkezést véglegesíti, miszerint eltérő megállapodás hiányában a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja.  
Ehhez feltehetően külön szoftverre van szükség, ami lehetővé teszi a munkavállaló munkavégzésének távoli ellenőrzését. Az továbbra is változatlanul érvényes, hogy ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A következő eltérő megállapodás lehetősége ahhoz kapcsolódik, hogy a távmunka már nem feltétlenül rendszeresen a munkáltató telephelyétől végzett munka, hanem arra is sor kerülhet, hogy a munkavállaló heti 5 munkanapból 4 munkanapot az otthonában dolgozzon. A főszabály ugyanis az, hogy a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, azonban bármilyen irányú eltérésre lehetőség van. Korábban is élt az a szabály, miszerint a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson, mostantól azonban lehetőség van eltérni ettől. 

Kikerült a távmunkavégzés szabályai közül a kötetlen munkarend főszabálya. Ha tehát egy kötött munkarendben dolgozó munkavállaló távmunkát végez, a munkarendje csak akkor válik kötetlenné, ha a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát átengedi neki, önmagában a távmunkavégzés nem vonja magával a kötetlen munkarendet is. A kötetlen munkarendet kizárólag a távmunkavégzésre lehetővé tenni, a munkavégzés helyén történő munkavégzésre pedig a kötött munkarendet meghagyni célszerűtlen lehet, mivel eltérő munkaidő-nyilvántartási szabályok vonatkoznak a két munkarendre, illetve kötetlen munkarend esetén a kötött munkarend esetén érvényesülő munkaidő-beosztási szabályokat nem kell alkalmazni, tehát egyszerre két ellentétes logika alapján működő rendszert kellene alkalmazni, jogilag azonban a kettő nem zárja ki egymást. 

A veszélyhelyzet előtti rendelkezések szerint tájékoztatni kellett a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzés, valamint a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól. Ezeket a szabályokat az Mt. 2022. június 1-jétől a távmunkavégzés alcíme alatt ugyan nem nevesíti, viszont az Mt. más rendelkezéséből, nevezetesen a 11/A. §-ból levezethetők. Nem él azonban tovább semmilyen formában az az előírás, miszerint a munkavállalót tájékoztatni kell arról a szervezeti egységről, amelyhez munkája kapcsolódik.

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

Változatlan az az előírás, hogy a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
Az új szabályok gyakorlati megvalósítása tekintetében talán a legpraktikusabb megoldás a munkáltatók számára az lehet, hogy munkaszerződésbe (annak módosításába) foglalják a távmunkavégzés lehetőségét. Továbbá – amennyiben a törvény teret enged az eltérő megállapodásnak, és azzal élni szeretnének a felek – azt vagy a munkaszerződésbe (munkaszerződés módosításba), vagy külön megállapodásba foglalják, és a távmunkavégzés minden más részletszabályáról (eszközhasználat, munkavédelmi előírások, munkáltatói ellenőrzés, költségtérítés stb.) külön szabályzatot alkotnak. 

A távmunkavégzés munkavédelmi szabályai

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó átmeneti szabályokhoz képest érdemi változás itt sem mutatkozik.  A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a felek megállapodása alapján a távmunkát a munkavállaló az általa biztosított munkaeszközzel végezze, azonban ebben az esetben a munkáltatónak kockázatértékelés elvégzése során kell meggyőződnie a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról pedig a munkavállaló köteles gondoskodni. 
A munkáltató távmunkavégzés esetén köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól

Különbséget tesz az Mvt. az alkalmazandó munkavédelmi előírások tekintetében, ha számítástechnikai eszközzel (információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel) vagy anélkül kerül sor a távmunkavégzésre. Utóbbi esetben – érthető okokból – szigorúbb szabályok érvényesülnek.
Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel köteles a munkavégzés helyét megválasztani. A munkáltató pedig a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.
Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a feleknek írásban meg kell állapodni a távmunkavégzés helyéről, amely csak olyan hely lehet, amelyet a munkáltató munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített. Ezen a munkáltató által jóváhagyott távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.

A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ezen felül a munkáltató vagy megbízottja – például üzemorvos – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. A munkavédelmi képviselő a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.
Munkavédelmi hatósági ellenőrzés esetén a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára az ellenőrzés aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi (Mvt. 86/C. §).

A távmunkavégzés költségeinek megtérítése

A távmunkavégzéssel összefüggésben felmerült, igazolás nélkül elszámolható költségek mértéke tekintetében elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó, azonban van egy törvényi felső korlát, amely havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, azaz 2022-ben havi 20 000 Ft.  Ha a munkavállaló nem végez egész hónapban távmunkát, akkor ezt az összeget arányosítani kell. Ez az összeg csak akkor fizethető ki igazolás nélküli költségként, ha a munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget, mint internethasználati díjat, illetve a munkavégzési hely bérleti díját, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díját nem érvényesíti. Természetesen megállapodhatnak a felek úgy is, hogy a költségátalány helyett tételesen elszámolnak a költségekkel (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet 11. pont) . 

Dr. Jónás Tünde (2022-06-21)