A digitális állampolgárság

A tavalyi év utolsó napjaiban jelent meg a Magyar Közlöny 187. számában a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Törvény), amelynek előzményeként 2022-ben megszületett A nemzeti digitális állampolgárság program. Ezen felül az Európai Unióban is megjelent már korábban célkitűzésként, és jogszabályi tervezet szintjén az európai digitális személyiadat-tárca megvalósítása.

Magyarország Alaptörvényének XXVI. cikke az állam szolgáltató jellegét hangsúlyozza azáltal, hogy deklarálja, miszerint az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. A Törvény ennek tükrében, figyelemmel a modern kor technológiai fejlődésére, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt váltja fel, amely 2024. szeptembe 01. napjával hatályát is veszti.

A fő célkitűzések között olvasható a széleskörű digitális szolgáltatások, az optimalizálás és digitalizáció, a mobilbarát megközelítés, az egységes digitális ügyintézés, az adatok felhasználása és együttműködés, valamint a digitális magánjogi tranzakciók.

A Törvény hatálya

A Törvény tárgyi hatálya a Törvényben és kormányrendeletben meghatározott digitális szolgáltatások tartalmára és azok digitális térben történő igénybevételére terjed ki. Az eddigi központi fogalomként használt „ügy” és „ügyintézés” helyett a Törvény a digitális szolgáltatás mint új gyűjtőfogalom részeként tekint ezekre.
A Törvény személyi hatálya kiterjed a digitális szolgáltatást igénybe vevő természetes személyekre, gazdálkodó szervezetekre, valamint más jogalanyokra, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetre. Utóbbi alanyi körön a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervet, a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetet, valamint a digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalanyt kell érteni.

A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek az alábbiak:

• az államigazgatási szerv,
• a helyi önkormányzat,
• a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,
• az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,-
• az alapvető jogok biztosa,
• az ügyészség,
• a közjegyző,
• a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda,
• a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint
• a törvénnyel vagy kormányrendelettel az e törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany.

Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetnél is egy hosszas felsorolás olvasható a Törvényben. E szervezetek kötelezettségeik szerint két fő kategóriába sorolhatók.
Digitális szolgáltatás nyújtására kötelesek az alábbi gazdálkodó szervezetek, feltéve, hogy havonta átlagosan 50 ezer számlát bocsátanak ki:

• a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók,
• távhőszolgáltatók,
• a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgázszolgáltatást nyújtók,
• a víziközmű-szolgáltatók,
• a szennyvízszolgáltatók,
• a kéményseprő-ipari szolgáltatók,
• az egyetemes postai szolgáltatók.
• a villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-szolgáltatást nyújtók.

Az eAzonosítás és eAláírás használatát kötelesek biztosítani saját szolgáltatásaik nyújtása során az 1. pont szerinti érintetti körből azok, amelyek a számlakibocsátás küszöbét nem érik el, valamint

• a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók,
• a pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
• a biztosítók és viszontbiztosítók,
• a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók,
• az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzők, valamint a biztosító egyesületi szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek.

Ezen szolgáltatások biztosításához bizonyos feltételeknek meg kell felelni: így szükséges a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott regisztráció, a szolgáltatási feltételek elfogadása, a kapcsolódó műszaki és kiberbiztonsági követelmények teljesítése.

E szolgáltatói kör továbbá szolgáltatási díjat köteles fizetni a szolgáltatások igénybevételéért (Törvény 80-81. §).
A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását vállalhatja önkéntesen, ha

• rendelkezik a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével,
• kiberbiztonsági követelményeknek történő megfelelést biztosítja, kiberbiztonsági auditot folytat le,
• továbbá a Törvényben meghatározott egyes feltételeknek megfelel, így többek között: a digitális állampolgárság szolgáltató által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján, a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása, a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott műszaki követelmények teljesítése, szolgáltatási díj megfizetése a digitális állampolgárság szolgáltató részére.

Alapelvek és alapvető rendelkezések

A Törvény a digitális szolgáltatások felhasználóbarát és ügyfélközpontú nyújtását és igénybevételét biztosítja, elsődlegesen életesemény alapon. Az életesemény-alapú ügyintézés paradigmaváltásának lényege, hogy az ügyintézés középpontjában nem a közigazgatás, nem a hatósági ügy, hanem az ügyfél és a kezelendő életesemény áll.
A digitális térben történő ügyintézéshez való egységes hozzáférés érdekében egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít az állam a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alanyi köre számára, erre irányuló kérelem hiányában is, amelyről hatósági igazolványt nem kell kiállítani.

A felhasználó dönti el, hogy él-e a digitális állampolgárság nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor a digitális térben ez szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra.

Amennyiben él vele, úgy a felhasználói profilját aktiválnia kell (és bármikor dönthet az inaktiválásról is), aminek következtében a digitális állampolgárság azonosító mentesíti őt attól az adminisztrációs tehertől, hogy jelenleg minden ügyintézés során újra meg kell adnia az adatait. Elektronikus ügyintézés során a felhasználók nem kötelezhetők más azonosító használatára.  A digitális állampolgár azonosítót a digitális állampolgárság nyilvántartás tartalmazza. A nyilvántartás már jelenleg is meglévő nyilvántartás – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás – alapjain jön majd létre. Habár a hosszútávú cél a teljes elektronizálás, fenntart ugyanakkor a Törvény egy jelenleg is működő, hibrid rendszert, az elektronikus ügyintézési pontokat, ahol a személyes ügyintézés céljából a kormányablakban megjelent személy – mintegy az ügyintéző helyett – a mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési ponton (KIOSK) képes az ügyintézésre.
A felhasználók számára a digitális állampolgárság szolgáltatások – különösen a keretalkalmazás és a keretszolgáltatások – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában díjmentesek, és ezek elsődlegesen a digitális állampolgárság keretalkalmazáson keresztül érhetők el. A keretalkalmazás egy a nyilvánosság számára mobileszközökre tervezett és kifejlesztett mobilalkalmazás, amit legkésőbb 2024. szeptember 1-től biztosítani kell [Törvény 119. § (1) bekezdés a)]. Erre épül rá a digitális személyiadat-tárca, ami olyan, mobilalkalmazásra fejlesztett szolgáltatás, amely alkalmas a személyazonosításra mind a digitális térben, mind a személyes interakciók során. Ez a digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy azonosító adatokat, köztük személyazonosító adatokat, a személyazonosságához kapcsolódó elektronikus tanúsítványokat tároljon, és azokat kérésre rendelkezésére bocsássa, valamint biztosítja az elektronikus azonosítást, az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző elhelyezését.

A digitális személyiadat-tárca szolgáltatás ugyancsak legkésőbb 2024. szeptember 01-től biztosítandó.

A digitális állampolgárság az állami nyilvántartásokban kezelt adatokra épül, és a felhasználó nem kötelezhető a digitális térben rendelkezésre álló adat ismételt megadására. Minden felhasználót megillet a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz való jog, és törekedni kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés nélküli biztosítására. A digitális állampolgárság szolgáltatásokat hordozhatóeszköz- és platformfüggetlen módon, a felhasználók legszélesebb körében elérhetően kell kialakítani.
Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – a Törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze. A digitálisan benyújtott beadvány joghatása nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumú.

A digitális állampolgárság szolgáltatások

A miniszteri indokolás szerint a Törvény célja, hogy a digitális térben létrejöjjön egy olyan, hordozható eszközökre optimalizált keretrendszer, amely egységes felületen és azonos logikával lesz alkalmas a legkülönbözőbb – államhoz és nem az államhoz köthető – értéknövelt digitális szolgáltatások biztosítására.

A digitális térben elérhető ezen keretszolgáltatásokat a Törvény 52. §-a tartalmazza:
a) eAzonosítás,
b) eAláírás,
c) ePosta,
d) eDokumentumkezelés,
e) eFizetés.

E szolgáltatások a törvény átmeneti rendelkezéseiben szabályozott ütemezéssel kerülnek élesítésre, legkésőbb az alábbi időponttól köteles a digitális állampolgárság szolgáltató biztosítani:
a) az eAláírás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
b) az eAzonosítás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
c) az ePosta szolgáltatást 2026. január 1-től,
d) az eDokumentumkezelés szolgáltatást 2026. január 1-től,
e) az eFizetés szolgáltatást 2026. január 1-től (Törvény 119. § (1) bekezdés d)-h)).

A digitális keretszolgáltatásokat a Kormány rendeletében kijelölt digitális állampolgárság szolgáltató biztosítja, aki a felhasználó részére keretalkalmazást biztosít, mely egyenként vagy összesítetten biztosítja a digitális szolgáltatások elérését, illetve igénybevételét.
A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális állampolgárság keretszolgáltatásait saját digitális szolgáltatásaihoz felhasználhatja, melynek érdekében a digitális keretszolgáltatáshoz csatlakozhat. A csatlakozás műszaki, adminisztratív és elszámolási feltételeit kormányrendelet tartalmazza.

Az egyes szolgáltatások részletezése a Tövény 53-57. §-ai alatt szerepel.
Az eAláírás szolgáltatás minősített elektronikus aláírás, és az teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint közokirat létrehozására alkalmas.
Az eAzonosítás szolgáltatás a Kormány által kötelezően biztosított eAzonosítás, valamint emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu, amely során a felhasználó arcképe az azonosítási folyamatban felhasználható és az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzését támogató automatizált összehasonlításhoz felhasználható.
Az ePosta szolgáltatás a felhasználó számára ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhelyet biztosít, valamint lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok elküldését, továbbá igazolja a kézbesítés sikerességét vagy sikertelenségét, és a kézbesített dokumentum címzett fél általi letöltését.
Az eDokumentumkezelés szolgáltatás hiteles elektronikus dokumentum előállítását teszi lehetővé. Az eAláírás és az eDokumentumkezelés integrált szolgáltatásként is nyújtható.
Az eFizetés a felhasználó számára lehetővé teszi közteher-, bírság- és díjfizetési, valamint egyéb, a felhasználó által teljesítendő fizetési kötelezettségek elektronikus térben történő megfizetését.