A vendégmunkások foglalkoztatásának kiemelt ellenőrzése

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kiadott 2024. évi országos hatósági ellenőrzési terv  a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést végző hatóság részére 2024. június-júliusra a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést tűzte ki 2023. január 1. napjáig visszamenőleg, különös tekintettel a vendégmunkások foglalkoztatására.
Röviden áttekintjük, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása során a magyar állampolgárok foglalkoztatásához képest milyen többletkötelezettségekre kell figyelemmel lenniük a munkáltatóknak, és milyen szabályszegések eredményezhetik munkaügyi bírság kiszabását, vagy akár a minősített kölcsönbeadói státusz elvesztését.

A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés során vizsgált előírások

Elöljáróban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a vendégmunkás és a harmadik országbeli állampolgár/munkavállaló fogalma nem azonos, azok szinonimaként nem használhatóak.
Habár a vendégmunkás fogalmát a jogalkotó nem definiálta, viszont az megállapítható, hogy szűkebb kategória a harmadik országbeli állampolgárnál/munkavállalónál, mivel maga a törvény vendégmunkásnak csak a szezonális vendégmunkást, a beruházási célú, illetve foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt nevezi. Nem vendégmunkás, de munkavállalási céllal tartózkodik Magyarországon például a Nemzeti Kártyával, Magyar Kártyával vagy EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár is. Jelen írásunkban a vendégmunkás fogalmat szűkebb körben, az imént említett négy tartózkodási jogcímmel rendelkezők tekintetében használjuk. Minden harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó szabály irányadó a vendégmunkásra is, fordítva viszont ez nem jelenthető ki.

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása tekintetében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) külön minimumkövetelményként nevesíti a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására, ideértve a harmadik országbeli állampolgár minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatására, a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló kötelező tájékoztatásra vonatkozó szabályok megtartását.  Utóbbit a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 226/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése nevesíti, miszerint a minősített kölcsönbeadó legkésőbb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a foglalkoztatással, a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról köteles a harmadik országbeli állampolgárt írásban, annak anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, tájékoztatni. Ezen tájékoztatón felül tehát a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés során a hatóság minimumkövetelményként vizsgálja, hogy a vendégmunkás érvényes munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik-e, munkaügyi dokumentumai az engedélynek megfelelően kerültek-e kiállításra.

Természetesen a nem vendégmunkás munkavállaló esetén irányadó minimumkövetelményeket is vizsgálhatja a hatóság, mint például a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettséget.

Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő jogszabály megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát megküldi az idegenrendészeti hatóságnak.  Jogszabálysértés esetén az alábbi közigazgatási intézkedéseket, illetve szankciókat alkalmazhatja:

1. A jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére, illetve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása mellett a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítésére, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok megtartására.
2. Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy munkavégzésre jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés megállapítja annak valószínűségét, hogy a jogszabálysértés súlyosságára tekintettel a jogszabálysértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély visszavonása lehet indokolt, vagy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat, a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.
3. A jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén.
4. Mérlegelési jogkörben munkaügyi bírságot szabhat ki.  
5. Meghatározott jogsértések esetén köteles munkaügyi bírságot kiszabni.

A munkaügyi bírság mértéke

A munkaügyi bírság összeg 2024. március 1-jétől jelentős mértékben emelkedett.

A munkaügyi bírság legkisebb összege százötvenezer forint. A munkaügyi bírság legmagasabb összege húszmillió forint lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató középvállalkozás, huszonötmillió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.

A munkaügyi bírság összegét az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével kell meghatározni. Ha a foglalkoztató minősített kölcsönbeadóként nem tett eleget a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének, vagy a nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályok szerinti kötelezettségének, munkaügyi bírság kiszabása kötelező.

Ha harmadik országbeli állampolgárt munkavégzésre jogosító engedély nélkül foglalkoztat a munkáltató, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az alábbi tételes összegű munkaügyi bírságot köteles kiszabni:

Engedély nélküli továbbfoglalkoztatás alatt azt az esetet kell érteni, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt úgy foglalkoztat tovább, hogy az engedély érvényességének lejártát megelőzően a harmadik országbeli állampolgár számára  új engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot, kivéve, ha a hatóság ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állított ki a harmadik országbeli állampolgár részére, és a felek megállapodnak a továbbfoglalkoztatásban a munkakör, a munkavégzési hely változatlansága mellett.

Ha a vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettséget sérti meg a foglalkoztató, az alábbi tételes összegű munkaügyi bírság kiszabása kötelező:

A tételes összegű munkaügyi bírságot a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottanként kell megállapítani.

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok megszegése a foglalkoztató rendezett munkaügyi kapcsolatait is hátrányosan befolyásolhatja, ugyanis nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.  Ugyanilyen eredménnyel jár az, ha a foglalkoztató minősített kölcsönbeadóként a minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése miatt részesül végleges és végrehajtható munkaügyi bírságban a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó augusztusi számában olvashatják)