Ki lehet minősített foglalkoztató?

2021. szeptember 1. napján lépett hatályba a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet), amely kölcsönbeadó munkáltatók számára lehetővé teszi, hogy minősített foglalkoztatóvá váljanak. Ezzel megnyílik a lehetőség számukra, hogy számos harmadik országból származó állampolgárt egyszerűbb engedélyezési eljárás keretében foglalkoztassanak.

A minősített foglalkoztatóként történő nyilvántartásba vétel

A minősített foglalkoztatóként történő nyilvántartásba vételt kizárólag a Magyarországon, vagy EGT-tagállamban kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, a tagok korlátolt felelősségével működő társaság kérheti, ha az alábbi feltételeknek eleget tesz: 
a) A Korm.rendelet mellékletében meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személyt – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – alkalmaz, vagy e feladat ellátására olyan gazdasági társasággal köt szerződést, amely ilyen személyt heti húsz órát elérő munkaviszony keretében foglalkoztat. Szakirányú felsőfokú végzettségre van szükség, és valamennyi olyan székhelyen, telephelyen eleget kell tenni e követelménynek, ahol a kölcsönbeadó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat.
b) Ötven millió forintot hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál vagyoni biztosítékként, elkülönítve kezelve letétbe helyez.
c) A kérelem benyújtását megelőző üzleti évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai létszáma legalább 500 fő.
d) Megbízható üzleti háttérrel és a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik. 
e) Szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy az állami adóhatóságnál tartozása nem áll fenn.

Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
a) a letét kizárólag a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggésben végleges határozattal megállapított adóbírság, munkaügyi és munkavédelmi bírság, központi költségvetésbe befizetésre kötelezés, közrendvédelmi bírság vagy rendbírság – ideértve a mulasztási bírságot is –, valamint a harmadik országbeli állampolgár részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, és
b) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a minősített foglalkoztatót nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá minősített foglalkoztatót a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

Megbízható üzleti háttérrel rendelkezik az a foglalkoztató,
a) aki biztosítani képes a harmadik országok állampolgárainak jogszabályszerű foglalkoztatását és az azzal összefüggő hatósági adatszolgáltatások megbízható, pontos teljesítését, és ehhez megfelelő, írásba foglalt belső szabályozással is rendelkezik,
b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, és
c) akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg. Erről az Alkotmányvédelmi Hivatal ad ki szakhatósági állásfoglalást 30 napon belül.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elektronikus űrlapon a foglalkoztató székhelye szerinti, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, Magyarországon székhellyel nem rendelkező gazdasági társaság esetén Budapest Főváros Kormányhivatalhoz kell benyújtani. Az ügyintézési határidő tizenöt nap. A kormányhivatal külön nyilvántartást vezet a minősített foglalkoztatókról, amely közhiteles nyilvántartásnak minősül. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter is vezet a minősített foglalkoztatókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást a kormányhivatal által vezetett nyilvántartással azonos tartalommal.
A minősített foglalkoztató egyben kiemelt foglalkoztatónak is minősül. Ez többek között azt is maga után vonja, hogy az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell.

A minősített foglalkoztató kötelezettségei

A minősített foglalkoztatóvá minősítés esetén a munkáltatót többletkötelezettségek is terhelik. 

A Korm.rendelet 10. §-a előírja, hogy a minősített foglalkoztató a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát köteles a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos okirataiban feltüntetni. Továbbá legkésőbb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött szerződés megkötésével egyidejűleg Magyarország jogszabályairól – különösen a foglalkoztatással, a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával, az idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatos szabályokról – köteles a harmadik országbeli állampolgárt írásban, annak anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással okozott kárért a minősített foglalkoztató felelősséggel tartozik. A vonatkozó joganyagot meglehetősen tág körben határozza meg a Korm.rendelet, ez akár több tíz oldal tájékoztatót is jelenthet, amit adott esetben vietnámi, bosnyák vagy indonéz nyelvre kell lefordítani. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából ez az előírás minimumkövetelménynek minősül, és megsértése esetén a hatóság munkaügyi bírságot szab ki. 

Minimumkövetelménynek minősül továbbá a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó szabályok megtartása.
Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a minősített foglalkoztatót a nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályok megsértése miatt a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújt, a minősített foglalkoztató elveszíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménynek történő megfelelését, ami a minősített foglalkoztatói minősítés elveszítését is maga után vonja.
A felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell a minősített foglalkoztatónak, és ezt legkésőbb a határidő utolsó napján igazolnia kell a kormányhivatal felé.

A minősített foglalkoztatói nyilvántartásból törlés

A kormányhivatal törli a nyilvántartásból a minősített foglalkoztatót, ha
a) jogutód nélkül megszűnt,
b) a minősített foglalkoztató erre irányuló kérelmet nyújtott be,
c) az állami adóhatóság köztartozás fennállása miatt törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,
d) a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik,
e) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
f) üzleti háttere a továbbiakban nem tekinthető megbízhatónak, vagy
g) a harmadik országbeli állampolgárok foglakoztatására vonatkozó szabályok ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

Ha a törlésre a fenti c)-g) pontokban meghatározott esetekben kerül sor, a minősített foglalkoztató legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő kettő év elteltével vehető újra nyilvántartásba. Ezekben az esetekben a kormányhivatal közigazgatási szankció alkalmazása keretében dönt a törlésről.

Kedvezményes foglalkoztatás minősített foglalkoztatóként

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása főszabály szerint engedélyköteles. Harmadik országbeli állampolgárnak minősül az a személy, aki nem magyar állampolgár, nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve aki hontalan [A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 2. § a), 1. § (3) bekezdés].

Engedély nélkül csak minimális ideig lehetséges bármelyik harmadik országból származó állampolgár bármely munkáltató általi foglalkoztatása. Ugyanis a harmadik országbeli állampolgár bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából beutazhat Magyarországra, vízummal vagy anélkül, biometrikus útlevél birtokában, és ezalatt az időtartam alatt keresőtevékenységet folytathat (Harmtv. 6. §, 7/A. §). A kilencven napos időtartam számításakor figyelemmel kell lenni a schengeni államokban eltöltött időre is, azokat hozzá kell számítani a magyarországi tartózkodáshoz, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár akár Magyarországon, akár schengeni államban engedéllyel tartózkodott. 
Az engedélyezési eljárásnak alapvetően két típusa van: nem összevont kérelmezési eljárást kell lefolytatni, ha a tartózkodás mellett a munkavállalás engedélyezését is meg kell vizsgálnia a hatóságnak, az összevont kérelmezési eljárás ezzel szemben engedélymentes foglalkoztatás esetén folytatható le, tehát amikor munkavállalási engedély beszerzésére nincs szükség, csak a harmadik országbeli állampolgár munkavállalási célú, hosszabb időtartamú tartózkodását kell engedélyezni.

A minősített foglalkoztatók a veszélyhelyzet fennállása alatt könnyebb eljárási renden keresztül foglalkoztathatják az alábbi harmadik országok állampolgárait [KüM közlemény a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti harmadik országok állampolgárainak meghatározásáról]: 
1) Belarusz Köztársaság,
2) Bosznia-Hercegovina,
3) Észak-macedón Köztársaság,
4) Fülöp-szigetek,
5) Indonéz Köztársaság,
6) Kazah Köztársaság,
7) Mongólia,
8) Montenegrói Köztársaság,
9) Vietnámi Szocialista Köztársaság.

Amennyiben ezen államok állampolgárainak magyarországi foglalkoztatásához összevont kérelmezési eljárást kell lefolytatni, tehát amikor Magyarország területén való kilencven napot meghaladó tartózkodás és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése kerül engedélyezésre, a kormányhivatal annak megállapítása során, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e, szakhatóságként nem működik közre, abban az esetben sem, ha munkaerő-kölcsönzésre jön létre a munkaviszony. Tehát az összevont engedélyt ezen államok állampolgárai egyszerűbb eljárás keretében kapják meg [Korm.rendelet 4. § (1) bekezdés]. 
Nincs szükség munkavállalási engedély beszerzésére a fenti államokból származó államok állampolgárainak az ún. hiányszakmákban történő foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást. A hiányszakmákat, amely jelenleg 138 munkakört ölel fel, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásért felelős miniszter közleményben határozza meg. Ez a könnyítés eddig csak a szomszédos harmadik országok állampolgáraira, tehát az ukrán és szerb munkavállalókra vonatkozott, azonban minősített foglalkoztatóként az előzőekben felsorolt harmadik országok állampolgárainak hiányszakmákban történő, kilencven napot meghaladó magyarországi foglalkoztatásához is csak tartózkodási engedély beszerzésére van szükség. 
A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz és munkavégzéshez a KüM Közleményben felsorolt harmadik országok állampolgárai esetében is le kell folytatni az összevont engedély iránti kérelmezési eljárást, viszont a minősített foglalkoztató általi foglalkoztatás esetén a hiányszakmákban ez az eljárás egyszerűbb.  
A harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdésére és megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettség egyrészt az idegenrendészeti hatóság, másrészt a kormányhivatal felé a minősített foglalkoztatót is az általános szabályok szerint terheli.

Hivatkozott jogszabályok:
- 2021. szeptember 1. napján lépett hatályba a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet)
- A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 2. § a), 1. § (3) bekezdés
- KüM közlemény a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti harmadik országok állampolgárainak meghatározásáról
- KKM közlemény a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti foglalkozások, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti foglalkozások meghatározásáról
- A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés 26. pont