A gazdaságátadás a magyar jogrendszerben új szerződéstípusként jelent meg, amely alapján lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tulajdonos még életében átadhassa gazdaságát, akár részlegesen is. Milyen kihívásokat rejt magában az új rendszer? Mik az előnyei és milyen problémákat kerülhetnek el ennek alkalmazásával a gazdálkodók?

A napelempark létesítéséhez számos jogi és adójogi természetű kérdés kapcsolódhat. Az egyik leggyakrabban felmerülő felvetés, hogy ha a magánszemély bérbe kívánja adni a termőföldjét egy vállalkozásnak említett célból, ez a bérbeadás milyen adókötelezettséget keletkeztet, azaz: lehet-e alkalmazni a termőföld bérbeadásra vonatkozó kedvező szabályt?

Nyugdíjas őstermelő egyetemi hallgató unokája az ő nevében árulná az általa termesztett gyümölcsökből előállított készítményeket. Megoldható-e ez megbízással, illetve mit jelent ebben az esetben a megfelelő adóoptimalizálás?

A 2024. január 1-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) mellett talán kevésbé volt a figyelem középpontjában, ugyanakkor legalább olyan nagy jelentőségű az a jogszabály is, amely a zöld hulladék elkülönített közösségi gyűjtésére és komposztálására, valamint a biogáz-előállításra vonatkozó szabályokat határozza meg.

Március 14-től rendelte el az országos tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az ellenőrök, többek között, fokozottan vizsgálják majd a tojás és az édesipari termékek forgalmazását, míg a Nébih laboratóriumában sonkákat, hidegkonyhai készítményeket, valamint tojásfestékeket vizsgálnak.

2023. január 1-től módosult a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd földforgalmi törvény szerinti fogalma. A „helyben lakás” igazolásának módjával kapcsolatban utóbb a Kúria is tett megállapításokat.

Egy mezőgazdasági őstermelőnek van egy napi 3-4 órás (heti 15, vagy 20 órás) munkaviszonya. Jelenti-e mindez azt, hogy így már nem lesz biztosított, mint mezőgazdasági őstermelő, és ebből kifolyólag nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie maga után?

Az agrárium generációs megújulásának ösztönzését szolgálja - a gazdálkodás fiatalokkal való megismertetése mellett - a szükséges pénzügyi és szabályozási ösztönzők működtetése. Ez utóbbi központi eleme a 2023. január 1-jével hatályba lépő gazdaságátadási törvény.

Az Szja. törvény változása nyomán életbe lép új szabály már csak a személyi jövedelemadó megállapítása szempontjából szabja feltételül ugyanazon adózási mód alkalmazását, így az őstermelők családi gazdasága esetén már nem feltétel az azonos áfa jogállás.

Biztosított őstermelő ebben a jogviszonyában fizeti meg társadalombiztosítási járulékait. Ezen felül azonban még két Kft.-ben az ügyvezetői tisztséget is ellátja: mindkettő Kft.-ben van rajta kívül egy ügyvezető. A kérdés, hogy kell-e még a Kft.-ben betöltött tisztségviselői tevékenységére tekintettel is járulékot fizetnie?