Többször is változnak 2025-ben az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

A 2025-ös évet érintő változások sorában első körben az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) januártól és februártól hatályos változásait vesszük sorra. 

Az egyszerűsített foglalkoztatást érintő 2025. január 1-jei változások

Az Efo tv. 8. § (2) bekezdés értelmében 2025. január 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatásban változik a napi közteher mértéke, a filmipari statiszták napi jövedelmének maximuma és a nyugellátás számítási alapja is.
A változás oka, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban a munkáltató által fizetendő napi közteher mértéke, a filmipari statiszták napi jövedelmének maximuma és a nyugellátás számítási alapja is a minimálbérhez igazodik, amely 2025. január 1-jétől 290 800 forintra emelkedett [A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése].

A napi közteher mértéke

A fizetendő közteher – száz forintra kerekítve – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1 500 forint,
• alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2 900 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8 700 forint.
   

Továbbá az Efo tv. 4. § (2) bekezdése alapján a filmipari statiszta – e tevékenységéből származó – napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékának száz forintra kerekített összegét, azaz a 34 900 forintot.

Egyben az Efo tv. 10. § (2) bekezdése értelmében a nyugellátás számítási alapja a minimálbérre tekintettel az alábbiak szerint változik.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalónál a nyugellátás számításának – száz forintra kerekített – alapja:

• napi 1 500 forint köztehernél a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, vagyis 4 100 forint naponta,
• napi 2 900 forint vagy azt meghaladó köztehernél pedig a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 8 100 forint naponta.

Változások február 1-jétől

2025. február 1-jétől módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, s ezzel a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, illetve a nyugellátás számítási alapja.

A közteher, valamint a nyugellátás számítási alapjának új összegét először a 2025. február 1-je után, vagyis a 2025. február 2-án vagy azt követően keletkezett jogviszonyoknál kell alkalmazni [Efo tv. 20. § (1) bekezdés]. 
Ez alapján az Efo tv. 8. § (2) bekezdése szerint:
a fizetendő közteher – száz forintra kerekítve – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2 200 forint,
• alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4 400 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8 700 forint.

Ez azt jelenti, hogy ha az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony 2025. február 2-át megelőzően keletkezik, akkor a munkáltatónak a jogviszony napjaira még a korábbi mértékkel kell a közterhet megállapítani.

Továbbá az Efo tv. 10. § (2) bekezdése értelmében a nyugellátás számítási alapja is változik. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalónál a nyugellátás számításának – száz forintra kerekített – alapja:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka, vagyis 6 100 forint naponta,
• alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka, azaz 12 200 forint naponta,
• filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 8 100 forint naponta.

Mindezek alapján jelentősen növekszik a munkáltató által fizetett közteher 2025. február 1-től. 

Sőt: 2025. július 1-től arra is figyelnie kell a munkáltatónak, hogy egy munkavállaló egy adott évben maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagyis korlátozzák éves szinten a maximális alkalmi munka, idénymunka hosszát.

Változás július 2-jétől: a 120 napos korlát

Az Efo tv. 2025. július 1-től hatályos 1. § (4) bekezdése szerint:
„Ha a munkavállaló:
a) idénymunkára,
b) alkalmi munkára, vagy
c) idénymunkára és alkalmi munkára
létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.”

Ez azt jelenti, hogy 2025. július 1-től arra is figyelnie kell a munkáltatónak, hogy egy munkavállaló egy adott évben maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, ellentétben az eddigiekkel, amikor is több munkáltatónál lehetett éves szinten 120 napot dolgozni, nem adódtak össze a napok, most már kizárólag a munkavállaló szemszögéből kell ezt vizsgálni. 

Ezzel összefüggésben 2025. július 1-től az Efo törvény 11. §-a két új bekezdéssel egészül ki, melyek a következőek:
„Az Efo tv. 11. § (8) bekezdés alapján az állami adóhatóság a munkáltató bejelentését visszautasítja, ha a munkaviszony napjainak száma az 1. § (4) bekezdésébe ütközik. A foglalkoztató ebben az esetben a 8. § (4) bekezdése szerint köteles eljárni.
(9) bekezdés szerint az 1. § (4) bekezdés feltételeinek vizsgálata céljából az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére. Az 1. § (4) bekezdés szerinti feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.”

Ez azt jelenti, hogy az állami adóhatóság a?munkáltató bejelentését visszautasítja, ha a?munkaviszony?napjainak a 120 napot éves szinten meghaladja, mely feltételeinek vizsgálata céljából, vagyis ahhoz, hogy a munkáltató ezt a bejelentés előtt ellenőrizni tudja, az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.

Kijelenthető, hogy az új szabályoknak megfelelően a munkáltatóknak és munkavállalóknak is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a foglalkoztatás szabályainak betartására. Emellett az évi 120 napos korlát és a megnövekedett közteher kihatással lehet a munkaerő piaci keresletre és a foglalkoztatási költségekre is.

(Cikkünket jogesetekkel kiegészített változatát, teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle márciusi számában olvashatják.)