A komposztálás terén is jönnek az új hulladékszabályok

Slabéczi Ivett Dátum Legutoljára frissítve: 2024.01.14

Olvasási idő: 6 perc


A 2024. január 1-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) mellett talán kevésbé volt a figyelem középpontjában, ugyanakkor legalább olyan nagy jelentőségű az a jogszabály is, amely a zöld hulladék elkülönített közösségi gyűjtésére és komposztálására, valamint a biogáz-előállításra vonatkozó szabályokat határozza meg.

2018-ban született meg az az európai uniós döntés, amely a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelező jelleggel indítsa be a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az Európai Unió célja, hogy a hulladék 65 százaléka újrahasznosításra kerüljön, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék.
A Magyar Közlöny 180. számában, 2023. december 14-én jelent meg az 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól. A DRS bevezetéséhez hasonlóan ez a jogszabály is 2024. január elsejével lépett hatályba, és amely hatályon kívül helyezi a biohulladék kezeléséről és komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendeletet.

A rendelet hatálya kiterjed minden biológiailag lebomló hulladékra és az azzal kapcsolatos tevékenységekre, beleértve – a korábbiaktól eltérően – a házi komposztálást is, kivéve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó sütőolaj és -zsír hulladékot.
Biológiailag lebomló hulladék alatt értendő minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is.
Biohulladéknak tekintendő minden biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék.
Az élelmiszer-hulladékokra – ha biogáz- vagy komposztálóüzemben kerül feldolgozásra – az állati melléktermékekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 
 

A növényi eredetű szerves anyag komposztálásának elsőbbsége

Külön foglalkozik a rendelet a közösségi komposztálással.

A közösségi gyűjtés a MOHU által meghatározott, a helyi közösséggel egyeztetett területen vagy a lakóközösség által fenntartott magánterületen, de kizárólag kijelölt, az ingatlanon belül elkerített helyen végezhető.

A gyűjtés és a komposztálás helyét, az ingatlan tulajdonosát vagy az általa megbízott személyt – aki felelős a jogszabályi előírások betartásáért – be kell jelenteni a MOHU részére. A felelőst az adott közösségnek írásos megbízásban kell kijelölnie, aki a megfelelő működés mellett gondoskodik a képződő komposzt mennyiségére és felhasználására vonatkozó adatok MOHU számára történő megküldéséről is.
A rendelet műszaki előírásokat is tartalmaz a komposztálásra, a stabilizálásra, a biogáz-előállításra és a hulladékstátusz megszüntetésére vonatkozóan is. A biológiai kezelésre, a stabilizálásra felhasználható hulladéktípusokat és segédanyagokat, valamint segédanyagként felhasználható hulladékfajtákat is rögzíti a jogszabály.
A rendelet kitér a növényi eredetű szerves anyag házi vagy közösségi komposztálásának elsőbbségére, ennek hiányában, illetve emellett a biológiailag lebomló hulladék képződés helyén – az ingatlanoknál – önkéntes módon történő elkülönített gyűjtését. Az elkülönített gyűjtés során gondoskodni kell arról, hogy a biológiailag lebomló hulladék más hulladékot – csomagolóanyagot, idegen anyagot – ne tartalmazzon.
A háztartások külön az erre a célra rendszeresített „hulladékgyűjtő edényzetben” gyűjthetik önkéntesen a konyhai zöldhulladékot (nyers zöldség- és gyümölcsmaradék, kávézacc, teafű, fűszerek, gyógynövények, tojáshéj) és a konyhai élelmiszer-hulladékot (hulladékká vált konyhai ételt és élelmiszert).

A kormányrendeletben az áll, hogy „a biológiailag lebomló hulladékot a hulladékbirtokos a képződés helyén, kizárólag erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetben elkülönítetten és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, önkéntesen gyűjti.” Továbbá, hogy „a koncessziós társaság (...) külön e célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetet biztosít a hulladékbirtokos részére a konyhai zöldhulladék és a konyhai élelmiszer-hulladék gyűjtésére.”

Hogyan történik a gyűjtés és a begyűjtés?

2023 júliusától az új koncessziós modellben a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a hulladékgazdálkodást. Ezzel együtt a brüsszeli elvárásoknak megfelelően bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak „a szennyező fizet” elve alapján fizetniük kell a termékeik után képződő hulladék gyűjtéséért, elszállításáért és kezeléséért. Ennek keretében a 2024-től kötelező visszaváltási díjas rendszer működik Magyarországon, hogy a PET-palackok 90 százalékos visszaváltási arányát sikerüljön elérni.
A gyűjtésre szolgáló hulladékgyűjtő edényzetet, valamint a biohulladék átvételét, gyűjtését és elszállítását a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. biztosítja. A koncessziós társaság elsősorban házhoz menő gyűjtést vezet be, de emellett lehetőség lesz a biohulladékot a kijelölt hulladékgyűjtő pontokon, a későbbiekben pedig a társaság vagy koncesszori alvállalkozó által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvaron leadni. A kerti zöldhulladék (gallyak, lehullott lomb stb.) átvétele az eddigi megszokott rend szerint folytatódik.

A változásokkal összefüggésben kövesse a január folyamán frissülő hulladékgazdálkodási szabályzataink aktualizálását a Jogkövető tudástárában!