Ha a munkavállaló nevelőszülő is egyben

A nevelőszülők ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett gyermekek, valamint utógondozásban részesülő fiatal felnőttek ellátásáról gondoskodnak, tehát olyan gyerekekről, akik valamilyen oknál fogva kiestek saját családjuk védőszárnya alól. Ezt a feladatot egy külön szabályozott, speciális foglalkoztatási jogviszony keretében látják el a nevelőszülők a működtetővel kötött írásbeli keretmegállapodás alapján.
Ugyanakkor a jelenlegi jogszabályi környezet lehetővé teszi azt is, hogy a nevelőszülő – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlát nélkül keresőtevékenységet folytasson, ha ez a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.  

Szülő-e az Mt. alapján a nevelőszülő?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szülő fogalmát nem határozza meg, de a gyermekét igen: gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.  Ebből tehát még nem derül ki, hogy a nevelőszülő által gondozott gyermek az Mt. értelmében gyermeknek minősül-e, és így a nevelőszülő szülő-e. Ehhez fel kell hívni a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) rendelkezéseit is.

A Cst. a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeket olyan gyermekként definiálja, aki a Cst. 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.  A Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontjának felsorolásában olvasható a nevelőszülő is, tehát megállapítható, hogy a nevelőszülő által gondozott gyermek az Mt. olvasatában és értelmezésében gyermeknek minősül, így a nevelőszülő munkavállalót gyermekére tekintettel ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a vér szerinti gyermeket nevelő munkavállalót. Vegyük sorra, hogy melyek ezek a szabályok, illetve tekintettel arra, hogy nevelőszülő esetén a várandósság, és a szülés értelmezhetetlen, a felhívott szabályok közül melyek azok, amik biztosan alkalmazandók azokra a munkavállalókra, akik munkaviszonyuk mellett nevelőszülői feladatokat is ellátnak.

Nevelőszülő munkavállaló esetén is irányadó munkajogi szabályok

Az Mt. 53. §-a lehetővé teszi a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás munkáltatói elrendelését átmeneti időre, azonban némi garanciális korláttal. Így a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, valamint gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli.  A várandósság nevelőszülő tekintetében értelmezhetetlen, de ha van a gondozott gyermekek között három év alatti, vagy ha egyedül neveli őket, tizenhat év alatti, akkor csak hozzájárulásával kötelezhető más helységben történő munkavégzésre.  

Alkalmazandó a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás szabálya is, miszerint, ha a munkavállaló kéri, a munkáltató a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Irányadó a 2023. január 1. napjától hatályos azon új szabály is, miszerint a munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – gyermeke nyolcéves koráig, indokolással ellátott írásbeli kérelmében, megjelölve a változtatás időpontját, kérheti

• a munkavégzési helyének módosítását,
• a munkarendjének módosítását,
• távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
• részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkáltató tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni a kérelemre, amit elutasítás esetén köteles indokolni. Válasz hiányában, vagy a nem kielégítő indokolás ellen a munkavállaló munkaügyi pert indíthat. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

Felmondási védelmek és korlátok

A felmondási védelmek és korlátok tekintetében is találhatunk alkalmazandó szabályokat. Így, amennyiben a munkáltató – jogszerűen – indokolás nélkül szüntette meg a nevelőszülő munkavállaló munkaviszonyát (mert például vezető állású munkavállaló vagy még próbaidő alatt állt), de a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére szülői szabadság vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt került sor, a munkáltató a munkavállaló tizenöt napon belül előterjesztett kérelmére köteles megszüntető jognyilatkozatát írásban indokolni a munkavállalói kérelem kézhezvételét követő tizenöt napon belül, amely ellen a munkavállaló munkaügyi pert indíthat.

Felmondási tilalmak közül a szülői szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama nevelőszülő munkavállaló esetén is alkalmazandó, tehát ezek alatt rendes felmondás nem közölhető vele.

Az Mt. 66. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt felmondási korlátozások, amelyek az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén irányadóak a gyermek három éves koráig, ha a munkavállaló gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe, álláspontunk szerint nem alkalmazandó. A szabály célját tekintve nem indokolt a kizárás, de az Mt. anyát és apát említ, tehát vér szerinti szülőkre utal. Ráadásul 2023. január 1-től az apa fogalma is meghatározásra került az Mt.-ben, miszerint apa a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, vagy örökbefogadó férfi.  A nevelőszülő férfi ennek a meghatározásnak nem felel meg.
A felmondási idő kezdete tekintetében a nevelőszülő munkavállalóra is irányadó az a szabály, hogy amennyiben beteg gyermek ápolása miatt van keresőképtelen állományban, a felmondási idő legkorábban az annak lejártát követő napon kezdődhet.  Itt jegyezzük meg, hogy a nevelőszülő is jogosult beteg gyermek ápolása esetén táppénzre, mivel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) fogalommeghatározása szerint a nevelőszülő szülőnek minősül.

Munkaidő-beosztási korlátozások

A kisgyerekes munkavállalók védelme céljából megalkotott munkaidő-beosztási korlátozások is alkalmazandók nevelőszülő munkavállaló esetén. Ennek megfelelően a gyermek hároméves koráig (akkor is, ha egyedül neveli), csak hozzájárulásával alkalmazható egyenlőtlen munkaidő-beosztás, és hozzájárulás esetén is a szombat és a vasárnap kötelező pihenőnap. Ugyanezen személyi kör részére rendkívüli munka és éjszakai munka nem rendelhető el, a gyermek hároméves korától négyéves koráig – a vis maior esetét kivéve – rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával osztható be. A gyermek hároméves korától tízéves koráig éjszakai munka csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.

A gyermekek után járó pótszabadság (ideértve a fogyatékkal élő gyermek után járó többlet pótszabadságot is), illetve a szülői szabadság a nevelőszülő munkavállalót is megilleti.  Ha a nevelőszülő gyermekgondozás céljából vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, annak első hat hónapja munkában töltött időnek minősül a szabadság szempontjából.
A nevelőszülő munkavállaló szülési szabadságra értelemszerűen nem jogosult, de gyermekgondozás céljából a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadságra mehet.  

Gyermekgondozási díjra a nevelőszülő is jogosult lehet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek gondozási helyének nála történő kijelölését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra. A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

A gyermekgondozást segítő ellátásból is csak a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő van kizárva, így az Mt. 130. § szerinti fizetés nélküli szabadságra is jogosult lehet a nevelőszülő, hiszen amennyiben tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos a gyermek, akkor tizedik életévének betöltéséig jogosult utána a szülő (nevelőszülő) gyermekgondozást segítő ellátásra, amely az Mt. 130. § szerinti gyermek személyes gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság feltétele.

Ha pedig visszatér a fizetés nélküli szabadságról a nevelőszülő, a kötelező munkabér módosításának szabálya rá is irányadó. Ennek szabálya szerint munkabérét meg kell emelni a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékével, ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékével.