Munkáltatói kölcsön és hitel lehetőségei

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2025.09.08

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 325 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Amennyiben egy cég (kft.) felvesz Széchenyi Kártya folyószámla hitelt, és azt a kft. ügyvető magánjellegű építkezésre költi, ezt a hitelfelvételt milyen jogkövető eljárással érdemes megoldani?

A kérdés szerinti esetre lényegében két lehetséges megoldás létezik. 

Munkáltatói kölcsön

Az egyik szerint a munkáltató kölcsönt nyújt a munkavállaló részére, amelyet a munkavállaló a kettejük közötti kölcsönszerződés alapján visszafizet, havi rendszerességgel. A kölcsönügylet egy Ptk. szerinti jogviszony, azonban figyelembe kell venni a kamatfizetési kötelezettséget, mivel a kamat mértékét a felek közösen állapíthatják meg.
Az Szja törvény (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 72. § (1) bekezdés értelmében a magánszemélynek adott kedvezményes kamatozású kölcsönök eseteiben kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet. Ez akkor fordulhat elő, ha a magánszemély részére adott kölcsön kamata nem érné el a mindenkori jegybanki alapkamat +5 százalékot. Az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18 szorosával emelt összeg 15%-a. mint Szja, és szintén az emelt összeg 13%-a szociális hozzájárulási adóként lesz adóköteles. Mindkét adó tekintetében a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.

Munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel

A másik lehetőség, hogy létezik a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelre vonatkozóan egy kedvező rendelkezés. Ennek lényege, hogy a kedvezményes kamatozás vagy kamatmentesen kizárólag lakáscélra nyújtott hitel esetén abban az esetben lehetséges az adókötelezettség megfizetése alóli mentesülés, amennyiben az Szja törvény 72. § (4) bekezdés f) pontjához igazodó feltételek együttesen teljesülnek, amelyek a következőek:

  • a hitelt munkáltató munkavállalójának vagy a helyi önkormányzat magánszemélynek nyújtja;
  • a hitel folyósítása hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül történik,
  • a hitelt az szja-törvényben tételesen nevesített hitelcélok valamelyikének megvalósításához folyósítják;
  • a magánszemély a hitelt a saját lakása vonatkozásában igényli; valamint
  • a hitelt ugyanazon magánszemély részére a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt 10 millió forintot meg nem haladó összegben folyósítják.

A munkavállalónak vagy az ingatlan vásárlása esetén az eladónak a munkáltató nem utalhatja a kölcsönt, az adómentesség érvényesítéséhez tehát szükséges, hogy a kölcsön nyújtása hitelintézet vagy a MÁK-on keresztül történjen. 

Megjegyzendő még, hogy adott esetben nem befolyásolja az adómentességet a lakás lehetséges mérete és az együttköltöző családtagok száma sem.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


CSED alapjának megállapítása részmunkaidő után

Hogyan kell megállapítani a CSED alapját, ha a kismama a számítási időszakban részmunkaidőben, majd teljes munkaidőben dolgozott, illetve ha először volt teljes munkaidőben, majd utána részmunkaidőben?

Jól fizető alkalmi diákmunka és az EFO adómentessége 

Egy 23 éves diák alkalmi munkában (EFO) dolgozik egy rendezvényen, amiért kiemelkedően magas, napi 30 000 forint bért kap. Kell-e adóznia a bérből? 

Iskolaszövetkezet vagy munkaszerződés? 

Egy 20 éves egyetemista heti 10 órában, részmunkaidőben dolgozik havonta bruttó 60 000 forintért. Mi a különbség, ha ezt iskolaszövetkezeten keresztül teszi, vagy ha közvetlenül a céggel köt hagyományos munkaszerződést? 

Kapcsolódó videók


Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Hogyan hat a részmunkaidő a társadalombiztosítási ellátásokra?

Gyakran előfordul, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló. Különösen gyakori a kisgyermekes szülők esetében, amikor átmenetileg részmunkaidőben dolgoznak a kisgyermekre tekintettel. További lehetőségként a nyolcévesnél kisebb gyermekes munkavállaló, és a gondozást végző munkavállaló is kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatást.

A napi pihenőidő és munkaközi szünet szabályai

A munkajog által biztosított, pihenést szolgáló jogintézmények megszüntetik a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét. A legrövidebb, percekben számított munkaközi szünet, és az órákban meghatározott napi pihenőidő szabályait ismertetjük most részletesebben is.