Munkáltatói kölcsön és hitel lehetőségei

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2025.09.08

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 280 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Amennyiben egy cég (kft.) felvesz Széchenyi Kártya folyószámla hitelt, és azt a kft. ügyvető magánjellegű építkezésre költi, ezt a hitelfelvételt milyen jogkövető eljárással érdemes megoldani?

A kérdés szerinti esetre lényegében két lehetséges megoldás létezik. 

Munkáltatói kölcsön

Az egyik szerint a munkáltató kölcsönt nyújt a munkavállaló részére, amelyet a munkavállaló a kettejük közötti kölcsönszerződés alapján visszafizet, havi rendszerességgel. A kölcsönügylet egy Ptk. szerinti jogviszony, azonban figyelembe kell venni a kamatfizetési kötelezettséget, mivel a kamat mértékét a felek közösen állapíthatják meg.
Az Szja törvény (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 72. § (1) bekezdés értelmében a magánszemélynek adott kedvezményes kamatozású kölcsönök eseteiben kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet. Ez akkor fordulhat elő, ha a magánszemély részére adott kölcsön kamata nem érné el a mindenkori jegybanki alapkamat +5 százalékot. Az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18 szorosával emelt összeg 15%-a. mint Szja, és szintén az emelt összeg 13%-a szociális hozzájárulási adóként lesz adóköteles. Mindkét adó tekintetében a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.

Munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel

A másik lehetőség, hogy létezik a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelre vonatkozóan egy kedvező rendelkezés. Ennek lényege, hogy a kedvezményes kamatozás vagy kamatmentesen kizárólag lakáscélra nyújtott hitel esetén abban az esetben lehetséges az adókötelezettség megfizetése alóli mentesülés, amennyiben az Szja törvény 72. § (4) bekezdés f) pontjához igazodó feltételek együttesen teljesülnek, amelyek a következőek:

  • a hitelt munkáltató munkavállalójának vagy a helyi önkormányzat magánszemélynek nyújtja;
  • a hitel folyósítása hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül történik,
  • a hitelt az szja-törvényben tételesen nevesített hitelcélok valamelyikének megvalósításához folyósítják;
  • a magánszemély a hitelt a saját lakása vonatkozásában igényli; valamint
  • a hitelt ugyanazon magánszemély részére a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt 10 millió forintot meg nem haladó összegben folyósítják.

A munkavállalónak vagy az ingatlan vásárlása esetén az eladónak a munkáltató nem utalhatja a kölcsönt, az adómentesség érvényesítéséhez tehát szükséges, hogy a kölcsön nyújtása hitelintézet vagy a MÁK-on keresztül történjen. 

Megjegyzendő még, hogy adott esetben nem befolyásolja az adómentességet a lakás lehetséges mérete és az együttköltöző családtagok száma sem.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Ügyvezető több munkaviszonyban

Cégünknek új ügyvezetője lesz, aki egyben tulajdonos is és rendelkezik máshol heti 40 órás munkaviszonnyal. Milyen foglalkoztatási jogviszonyt javasolnak?

Bértámogatás

Amennyiben egy egyéni vállalkozó (vszja, átalány) bértámogatást kapott (GINOP, TOP Plusz) abban az esetben a támogatás összegével meg kell-e növelni a bevételét? A vszja szerint adózó a költségek között elszámolta a bérköltséget. Az egyes adózási módoknál hogyan kell helyesen eljárni?

Jelenléti ívek aláírása tömbösítve

Munkaügyi területen elhagyható-e a jelenléti ívek aláírása vezetők által a havi zárást követően? Jelenleg cégünknél az a gyakorlat, hogy tömbösítve pdf formában tároljuk a jelenléti íveket és digitálisan írják alá az egyes területek vezetői.

Kapcsolódó videók


Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Négyórás munkaidő „tömbösítve”?

A „tömbösítve” ledolgozott négyórás munkarend csak akkor jogszerű, ha nem egyszerű „napi 4 órás részmunkaidőként”, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztással, munkaidőkeretben kerül megszervezésre.

A munkaidőkeret elszámolása

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes szabályok szerint a munkáltató egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelni, továbbá a már elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb erre az időtartamra meghosszabbítani. A kapcsolódó visszaélések elkerülése érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célvizsgálatot indított 2021 őszén. Összegezzük a tapasztalatokat.

Munkaszüneti napok elszámolása

Hogyan kell kezelni a bérprogramban a munkaszüneti nap elszámolását?