Nagyszülői szabadság szakképző intézményben

A kérdésre a válasz nem, mivel a nagyszülői szabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet igénybe venni. De nézzük, hogy hogy is szól pontosan a szabályozás és mikor, milyen feltételek mellett vehető ki a „nagyszülői szabadság”.

A nagyszülői szabadság egy új lehetőség a szakképzésben az oktatók számára. (Korábban csak a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, azaz a pedagógusok számára volt adott ez a kedvezmény.)

A cél ugyanis az volt, hogy a szakképzésben dolgozó nagyszülők számára is elérhetővé váljon az öt munkanap pótszabadság igénybevétele az unokájuk születése esetében.

Ennek érdekében 2025. július 1-jével kiegészült a szakképzésiről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 43. §-a egy új (2) bekezdéssel, amely szerint a szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottja az unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A szakképző intézmények alkalmazottait megillető kedvezményekre, és ezen belül a pótszabadság rendszerére vonatkozó egyéb szabályokat is az Szkt. 43. §-a tartalmazza. Ennek értelmében minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár a szakképző intézményeknek az Szkt. 40. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti alkalmazottainak, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

Az Szkt. 40. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti alkalmazottaknak a szakképző intézmények igazgatói, igazgatóhelyettesei, oktató és a többcélú szakképző intézményben köznevelésialapfeladat-ellátásra a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek minősülnek. Az e) pont szerinti, „további, közvetlenül nem a szakmaialapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott személyekre” ez a pótszabadság-kedvezmény nem vonatkozik. A nagyszülői szabadság azonban igen.

Nagy különbség ugyanis az „alap” pótszabadság, valamint az ún. nagyszülői szabadság között a szakképzésben az, hogy utóbbi nem csak az „Szkt. 40. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti alkalmazottakra” terjed ki, hanem a „szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottjára”, azaz a további, közvetlenül nem a szakmaialapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott személyekre (például karbantartó, gondnok, takarító) is.

Néhány fontos egyéb részletszabály a szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottja által igénybe vehető nagyszülői szabadsággal kapcsolatban:

• Az öt munkanap pótszabadságot a szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottja kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, azaz saját maga rendelkezhet arról (a születést követő második hónap végéig), hogy mely munkanapokon veszi azt ki.
• Az öt pótnap szabadság csak a születést követően vehető ki, tehát például a terhesség alatt (a vizsgálatokra elkísérés, meglévő testvérre való vigyázás miatt) nem. Ezekre a rendes szabadság vehető igénybe.
• A kérdésben szereplő esetben nem elegendő február végéig megkezdeni az öt munkanapnyi pótszabadságot, február 28-ig mind az öt munkanapnyi pótszabadságot ki kell adni.
• Arról nem rendelkezik a törvény új előírása, hogy ezt az öt nap pótszabadságot egybefüggően kellene kiadni, így a születést követő második hónap végéig akár több részletben is igénybe vehető az új kedvezmény – eltérő szabályozás hiányában.
• És megismételve a kérdésre adott választ, a szabadság kiadásának van egy objektív végső határa is: legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet azt igénybe venni. Amennyiben tehát a szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottjának unokája január végén fog megszületni, legkésőbb február 28-ig ki kell adni az öt nap pótszabadságot. (Ha viszont február elején születne, akkor március 31-ig.)