Így ellenőrzik a webáruházakat

Mi tekinthető webáruháznak?

Fontos kiemelni, hogy webáruháznak csak az olyan internetes oldal tekinthető, ahol a megrendelés valóban leadható, azon keresztül elküldhető, ha mindez nem lehetséges, akkor az nem minősül webáruháznak. 

Az interneten megkötött szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, mely szerint annak megkötésére a kereskedő és a fogyasztó fizikai jelenlétének hiányában, elektronikus úton kerül sor. 

A fogyasztó az internetes oldalon meghatározott lépéseket követve rendeli meg a terméket, mely után egy visszaigazolást kap a rendeléséről. Az internet világa határok nélküli, mely alapján nemcsak belföldről, hanem külföldről is rendelhetünk árut, igénybe vehetünk szolgáltatást, és ugyanez érvényes fordítva is, az eladások és szolgáltatásnyújtások tekintetében is. Az internetes vásárlásoknak azonban nem csak előnyei, hanem hátrányai is vannak.

Mit ellenőriznek különösen?

A webáruháznak a tevékenysége, működése során több jogszabályt is szem előtt kell tartania, azoknak megfelelnie, ami az adóhatóság oldaláról számos információt és adatszerzési lehetőséget is magában rejt az ellenőrzések tekintetében. 
A webáruházak vizsgálata során az adóhatóság az interneten fellelt információk, adatok, adóhatósági rendszerek, közérdekű bejelentések, korábbi ellenőrzések során felderített információk, vagy más szervek által küldött tájékoztatások, megkeresések alapján vizsgálódik. Ellenőrzés alá kerül az adózó összes tevékenysége, a webáruház értékesítési módja. Abban az esetben, ha az adózónak több webáruháza van, természetesen a NAV vizsgálódhat egyszerre is, melynek során számos szerveradat, internetes hivatkozások, céges adatok, céginfó kerülhet vizsgálat alá. Így nem csak az adott adózó, hanem a más társaságokkal való kapcsolata is nagyító alá kerül: üzleti, hirdetési, partneri, egyéb tulajdonosi kapcsolat alapján. Adóellenőrzési ok lehet ezen esetekben a társaságok közötti kapcsolat, az adóelkerülési technika alkalmazásának a vizsgálata is.

Egy webáruház ellenőrzése során elsődleges szempont a tevékenység vizsgálata: a webáruház kinézete, felépítése, az értékesítésre kínált áruk, szolgáltatások fajtái, beazonosításra kerül az áru, szolgáltatás általános adózási kockázata. 

Fontos szempont a fizetési módok vizsgálata, esetleg nyújt-e speciális fizetési szolgáltatásokat a webáruház vagy sem, bankszámlás vagy készpénzes fizetést tesz-e lehetővé az oldal. Szállítás tekintetében szükséges azt nézni, hogy van-e lehetőség személyes átvételre vagy a webáruház különböző szállítási szolgáltatókat vesz-e igénybe (például Magyar Posta, futárszolgálat, saját futár). 
Az adóellenőrzés során fókuszba kerülnek az oldalon megtalálható hirdetések is, esetlegesen megállapítható-e ez alapján más társasággal való kapcsolat (üzleti kapcsolat, tulajdonosi kapcsolat), más értékesítési típus (például egyéb bolt). Az oldalon elérhető adatok: telefonszám, e-mail cím, bankszámlaszám, átvételi pont címe, mind segítségül szolgálhat az adóellenőrzés során. Sok esetben a webáruház látogatottsága, népszerűsége is árulkodó lehet.
Mindezek mellett az IP-cím, a szerverinformációk, a tárhelyszolgáltató neve, adatai, a domain bejegyző neve, a szerver fizikai elhelyezkedése is megállapításra kerül. Vizsgálat alá kerül a más weboldalakkal való kapcsolat, a webáruház üzemeltetőjének más internetes tevékenysége. Ezen adatokat az adóhatósági rendszerekből elérhető információkkal, a bevallási adatokkal, esetleges korábbi revíziók eredményeivel, tapasztalataival, VIES-kontroll adatokkal is összevethetik. Természetesen nem csak belföldi, hanem külföldi társaságok is folytathatnak webáruházon keresztül értékesítéseket, így a bejelentkezési kötelezettség ellenőrzése az Áfa tv. szerinti távolsági értékesítés szabályai alapján náluk is felvetődhet.

A NAV a bevallási adatokon kívül vizsgálhatja a bevallott forgalmat, melyet akár más népszerű termékek forgalmazóinak adataival – átlagárak alapján, hasonló webáruházak bevallásai alapján – is összevetheti, így egyfajta piacelemzéssel is képet kaphat a webáruház működéséről, valamint forgalmi adatairól. A webáruház üzemeltetőjének adatai mellett természetesen a futárszolgálatoktól is adatot kérhet a kiszállítások adatairól, a csomagok mennyiségéről, az átvett pénzösszegekről. Itt azonban az is mérvadó lehet, hogy milyen futárszolgálattal van a webáruház kapcsolatban, esetleg van-e lehetőség személyes átvételre (stb.). 
A NAV sokszor próbavásárlás keretében vizsgálódik, mely sok esetben árueredet-vizsgálatot is jelent. Mindezek mellett azt is vizsgálhatja, hogy hány számlát állított ki a webáruház, az átvételi pontban hány darab csomag található, hány alkalmazott dolgozik az átvételi pontban. Utóbbi további vizsgálódási területet jelent a foglalkoztatottak, alkalmazottak bejelentésére vonatkozóan. Vizsgálhatja azt is, hogy a webáruházból milyen gyakran történik kiszállítás, ellenőrizheti a rendelés, megrendelés, számlázási adatbázist, a rendelés lemondásának nyilvántartását. 
Összehasonlításra kerülhetnek VIES-adatok, egyéb beszerzésre vonatkozó számlák, melynek során az kerülhet fókuszba, hogy az adott tárgyi eszköz valóban a webáruház vállalkozási tevékenységét szolgálja vagy sem, az valóban a gazdasági tevékenység érdekében merült-e fel. Számos információ kerül vizsgálatra, informatikai mentések, megjelent hirdetések, domain név használójára vonatkozó adatok, árak, díjak összehasonlítása. A szerveradatok sok esetben információul szolgálhatnak a szerverek fizikai elhelyezkedésére is, a szervert üzemeltető társaságra is (hosting társaság), mely akár az adózó beazonosításában is szerepet játszhat, az adóellenőrzésbe történő bevonással. 
A rendelés (kosár) adatbázis adatai nem csak a számlázással, de adott esetben a készletnyilvántartás adataival is összevethetők (ha van ilyen nyilvántartás, ugyanis a webáruházak sok esetben nem feltétlenül rendelkeznek készlettel). A rendelés adatbázisát rendszerint a megrendelők töltik fel, ez alapján történik a számlázás is. Vizsgálhatja azt is a NAV, hogy a visszaküldött árukat, termékeket hogyan kezeli a társaság, milyen bizonylat kerül ebben az esetben kiállításra (stb.). 

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. mellékletében foglaltak alapján a csomagküldő kereskedelem esetén nem kötelező a pénztárgép használata, kivéve annak nyílt árusítást végző üzletét, bemutatótermét (feltéve, ha a tevékenység a mellékletben felsorolt, TEÁOR-számmal azonosított tevékenységek közé tartozik). 
Mindezek alapján megállapítható, hogy az üzletként működő áruátvételi pontoknak pénztárgéppel kell rendelkezniük. Az áruátvételi pont üzletként való működésének a legfontosabb kritériuma, hogy előzetes megrendelés nélkül lehetséges-e árut vásárolni. Amennyiben igen, akkor nem áruátvételi pontról beszélünk. Vizsgálat alá kerül az is, hogy az áruátvételi pont fel van-e készülve arra, hogy az utcáról betérő vásárló is tudjon interneten rendelni, illetve segítséget nyújtanak-e az internetes rendelésben. Sokszor előfordul ugyanis, hogy internetes terminál kerül elhelyezésre az áruátvételi pontokon is. Van olyan eset is, hogy az alkalmazottak számítógépen adják fel a rendelést a bejövő vásárló részére. 
Az átvételi pont üzletként történő minősítéséhez az eset összes körülményét vizsgálnia kell a NAV-nak. A tény, hogy formálisan, a helyben feladott rendelés ellenében van mód az áruátvételi ponton vásárolni, nem zárja ki, hogy nyílt árusítást végző üzletként kerüljön minősítésre, mely egyben a pénztárgép kötelező használatát is jelentheti. Ugyanakkor szem előtt kell tartani azt is, hogy az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról is gondoskodhat, mely esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettsége alól.

Az utólagos vizsgálatok lefolytatása alapvetően nem különbözik a kereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzésétől. Ami eltérést jelenthet, az esetleg a megállapítás bizonyításához felhasznált eszközök köre. Az Art. alapján bizonyítási eszköz egyebek mellett a nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ is. A vizsgálat alá vont adózó tevékenységéből fakadóan az adózó elektronikus adatai is fontos bizonyítékok lehetnek a vizsgálat során. A webáruházak ellenőrzésénél fontos vizsgálati pont a bevétel ellenőrzése. Egy webáruházban ugyanis jellemzően nem egyfajta fizetési forma lehetséges. A leggyakoribb az utánvétes vagy futárszolgálatos értékesítés, de előfordulhat bankkártyás fizetés, átutalásos fizetés vagy áruátvételi pontnál a személyes átvételkor történő készpénzes fizetés. Amennyiben a webáruház teljes bevételét fel akarjuk térképezni, akkor mindegyik fizetési forma vizsgálat alá kerül. Az adózó által a revízió rendelkezésére bocsátott bankszámlakivonatok birtokában vizsgálat alá kerül az adózó bankszámlaforgalma. Amennyiben az adózó nem együttműködő, a NAV megkereséssel élhet a pénzintézetek felé. A nemzetközi megkeresés lehetősége is adott. A NAV számára ez azért fontos, mert a bankszámlaforgalmi adatokból kiszűrhetők a futárszolgálat utalásai is. Amennyiben magyarországi illetőségű futárszolgálat végzi a kiszállítást, akkor a futárszolgálat nyilatkoztatása vagy kapcsolódó vizsgálat keretében szerezhető további információ arra vonatkozóan, hogy a futárszolgálat a webáruház részére mikor, mekkora összeget vett át a vásárlóktól az utánvétes csomagkiszállítás során. Külföldi illetőségű futárszolgálat vonatkozásában ezen adatok nemzetközi megkeresés keretében szerezhetők be. A postai utánvétes árutovábbítás szintén ellenőrizhető. 

Sok webáruház alkalmazza a PickPack pontra való szállítást, melynek révén a vevő a lakóhelyéhez közeli átvételi ponton tudja átvenni a megrendelt terméket, termékeket. Így a webáruháznak már induláskor lehet több száz átvételi pontja. 

Elszámolás szempontjából hasonló adatokat vonhat be a NAV az ellenőrzésbe, mint a futárszolgálati tevékenység esetén. A fentieken kívül előfordulhatnak más fizetési formák, például PayPal, vagy emelt díjas SMS-sel történő fizetés. Előbbinél is bekérhet forgalmi adatot a NAV, akár nemzetközi megkeresés útján is. A bevételek eltitkolása mellett internetes környezetben is előfordulhat fiktív közösségi értékesítések elszámolása. Ezekben az esetekben a webáruház formailag egy másik közösségi tagállamban letelepedett társaságnak értékesíti az árut adómentesen, azonban az áru ténylegesen egy magyar magánszemélynek kerül leszállításra. Árulkodó jel lehet, ha néhány közösségi társaságnak történik rendszeres és nagy értékű értékesítés.

Természetesen nem csak a bevétel-, hanem a költségoldal is vizsgálat alá kerül egy-egy adóellenőrzéskor. A költségek tekintetében ellenőrzés alá kerül, hogy azok a gazdasági tevékenység érdekében merültek-e fel, illetve az is, hogy a költségszámlák formai és tartalmi szempontból megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. Természetesen a webáruház működése során is sok költség merül fel, például árubeszerzés, irodabérlés, számítástechnikai eszközök beszerzése, futárszolgálat, domain bejegyzés és fenntartás, tárhelyszolgáltatás, weboldalfejlesztés, webdesignkészítés, internetes hirdetések, internetes marketingkampányok, SEO (search engine optimization) keresőoptimalizálás költsége, konkurenciaelemzés, marketing-tanácsadás. 

A fentiekből látható, hogy egy webáruház működése kapcsán vannak jellemzően csak internetes környezetben felmerülő költségek. 

Amennyiben a gazdasági események alapdokumentumainak (számla, szerződés, teljesítésigazolás stb.) vizsgálata során kétség merül fel a számlák hitelességét illetően, az adóhatóság a szokásos bizonyítási eljárások (például kapcsolódó vizsgálat lefolytatása) mellett vizsgálja, hogy az adott szolgáltatás jellemzően mennyibe kerül más társaságoknál. Teszi mindezt a kontrolladatok segítségével. Vannak azonban olyan költségek, melyeket egyedileg kell vizsgálni, így például a webdesign, SEO, marketing-tanácsadás költségeit. Külföldi szolgáltatás-igénybevétel esetén az sem kizárt, hogy a NAV nemzetközi megkereséssel él. A minden alapot nélkülöző beszerzések természetesen figyelmen kívül kerülnek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeken belül. Bizonylat hiányában az előzetesen felszámított adó sem vonható le.