MLI: együtt az adóelkerülések ellen
Olvasási idő: 7 perc
Közel 70 ország, köztük Magyarország is csatlakozott 2017. június 7-én az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által létrehozott többoldalú megállapodáshoz („Multilateral Instrument”, „MLI”). Az MLI célja a kormányok adóelkerülési stratégiákkal szembeni harcának támogatása.
Az MLI az OECD Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) csomag része az adóelkerülési stratégiákkal szembeni harc támogatásában az olyan nemzetközi vállalatokkal szemben, amelyek az adózási egyezmények megkerülésével nyereségüket mesterségesen az alacsonyabb adókulcsokkal rendelkező államokba helyezik át. Az aláíró országok között megtalálható az Európai Unió összes tagállama, így Magyarország is.
Az OECD által a BEPS csomag részeként megfogalmazott javaslatok és szabályozási koncepciók jelentős része kizárólag az országok közötti kétoldalú, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosításán keresztül implementálható. A kétoldalú megállapodások egyenként történő módosítását azonban az egyezmények rendkívül nagy száma meglehetősen nehézkessé, időigényessé, illetve csaknem lehetetlenné teszi a gyakorlatban.
A most aláírt megállapodás célja, hogy megoldja ezt a problémát: az MLI hatályba lépésével lehetővé válik a lefedett egyezmények egyidejű módosítása.
Az MLI-hez csatlakozó országok a tárgyalási folyamatok során meghatározhatták azokat az egyezményeket, amelyeket az MLI égisze alá kívántak vonni. Ezáltal több, mint 2.300 egyezmény került az MLI hatálya alá. Az újonnan módosított kétoldalú egyezmények 2018. évtől lépnek hatályba azt követően, hogy az MLI minden részes tagállam által ratifikálásra került.
Magyarország közel 80 kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött meg, amelyek közül 66 került az MLI hatálya alá, többek között az EU tagállamaival, illetve a Kínával, Hongkonggal, Izraellel, Koreával, Ausztráliával, Mexikóval, Svájccal, Oroszországgal és Törökországgal kötött egyezmények is. Tekintettel arra, hogy az MLI előírásai komplexek, és az egyes egyezmények módosítása attól is függ, hogy mindkét részes fél kívánja-e alkalmazni az adott módosítási javaslatot, a módosításokat szerződésenként és cikkelyenként lesz szükséges megvizsgálni. Mindez azt is jelenti, hogy amíg nem készülnek el az egyezmények egységes szerkezetbe foglalt verziói, nem csak az adott szerződést lesz szükséges vizsgálni, hanem az államok MLI-hez fűzött fenntartásait is.
A hazai jogrendszerbe a 2021. III. törvénnyel került beemelésre az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény.
Ennek keretében számos olyan intézkedés került bevezetésre, amelyek bizonyos hibrid konstrukciók, adóegyezményekkel való visszaélések megakadályozására, az állandó telephelynek minősítés mesterséges elkerülésére, és az államok közötti vitarendezés hatékonyságának növelésére irányulnak. A BEPS program keretében kidolgozott javaslatok a hatályos, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosításán keresztül kerültek implementálásra.
A tagállamok úgynevezett „notifikáció” keretében jelölhetik meg, hogy mely tagállammal kötött egyezményüket kívánják módosítani a Multilaterális Adóegyezmény keretében, valamint rögzíthetik azt is, hogy az adóegyezmény mely rendelkezésére vonatkozóan élnek a módosítással. Módosításra csak mindkét tagállam kölcsönösen elfogadása esetén van lehetőség. Nem kötelező minden egyes javaslat alkalmazása, az országoknak lehetősége van bizonyos ajánlások vonatkozásában fenntartásokkal élni. Ez alól kivételt képeznek az úgynevezett „minimum-sztenderdek”, amelyek alkalmazása valamely formában minden ország számára kötelező. Az OECD minimum-sztenderdként határozta meg az adóegyezmények bevezető rendelkezéseinek módosítását, egy adóegyezménnyel való visszaélés megakadályozását célzó szabály alkalmazását, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás (vitás helyzetek rendezésére irányuló eljárás) szabályaira vonatkozó módosítások elfogadását.
Magyarország a notifikációjában 74 egyezményt jelölt meg. Ezen 74 ország között szerepel minden olyan állam, amely a magyar ratifikáció megkezdéséig csatlakozott a Multilaterális Egyezményhez és rendelkezik Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel. Magyarország az OECD által előírt minimum-sztenderdeket, a kapcsolt vállalkozások közötti nyereségkiigazítást és a választott bírósági eljárás bevezetését vállalta, minden további javaslatra fenntartást jelölt meg. Elutasította az állandó telephelynek történő minősítésre és az ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítéséből származó nyereség adóztatására vonatkozó cikkek implementálását. Az általános indokolás szerint a csekély számú rendelkezés elfogadása arra vezethető vissza, hogy a meglévő fenntartásoktól lehetőség van elállni, ezzel szemben az elfogadott rendelkezések tekintetében újabb fenntartásokkal élni már nem lehet.
Az Egyezmény hatályba lépésének napja Magyarország vonatkozásában: 2021. július 01.
(Forrás: 30/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet)
