A foglalkoztatási igazolás szabályváltozása 2024-től

dr. Veress Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.02.04

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 270 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása ezt a szabályt érinti.

Az Mt. 80. § (2) bekezdés szerint a munkaviszony felmondással történő megszűntetéskor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (pl. a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt, a tartozásigazolást, az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolást).
A 465/2017 Korm. rendelet 23. § (5) bekezdése pedig a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a munkáltató által kiállítandó jövedelemigazolásra vonatkozó szabályokat tartalmazza.   
A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.

Mit tartalmaz a foglalkoztatási igazolás?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény január 1-jétől hatályos, módosított szakasza (36/A. §) szerint a foglakoztatási igazolásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
  2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
  3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
  4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
  5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,

a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját,
az időszak kezdetét,
b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja

6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,

7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját,
vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,

10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,

11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,

12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,

13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.

Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére.

A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.

Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani.

A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Foglalkoztatási igazolás

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) oldalán felkerült a foglalkoztatási igazolás iratminta. Ez a foglalkoztatási igazolás hivatalosan mely dokumentumokat válthatja ki?

Kapcsolódó cikkek


Egyszerűsített foglalkoztatás megszűnéskor kiadandó igazolások

2024. január 1-jétől hatályos jogszabály rendeli el a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkáltató álláskeresési igazolólap helyett foglalkoztatási igazolás kiadását. Ugyanez a törvény rendezi az ún. a kivétel szabály hatályon kívül helyezésével előálló új szabályokat az egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában.

Munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége

Az idei év örvendetes jogszabályváltozása alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi, dokumentációhoz kapcsolódó kötelezettségünk megszűnt.

A felmondás jogi útvesztői

A munkaügyi perek egyik leggyakoribb oka a nem megfelelően indokolt felmondás, ezért a jogszabályok precíz betartása elengedhetetlen. A munkáltatónak világos és valós indokokkal kell alátámasztania döntését, hogy elkerülje a jogvitákat. A felmondás jogszerű lefolytatása jelentősen minimalizálni tudja a negatív jogi következményeket.