Munkába járás költségtérítése szabályzat (2022)
A munkába járás költségtérítése kizárólag azoknak a munkavállalóknak jár, akiknek lakóhelye nem a munkahellyel azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét ( annak földrajzi elhelyezkedése miatt) sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A munkáltató a munkába járás költségeinek megtérítésére csak a munkavállaló munkában töltött napjainak vonatkozásában köteles, emellett a munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését.
Mit jelent a munkába járás?
A költségtérítés részletszabályait tartalmazó 39/2010 (III.26.) Korm. rendelet értelmében napi munkába járás címén történik a költségtérítés akkor, ha a dolgozó naponta utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. A munkába járásba beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedés igénybe vétele is. A munkáltató a munkába járás költségeinek megtérítésére csak a munkavállaló munkában töltött napjainak vonatkozásában köteles.
A munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését azon napok vonatkozásában, amikor a munkáltatónál munkavégzés nem történik (pl. szabadság, betegállomány, munkavégzés alóli felmentés stb.).
A Kormányrendelet értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Az utazási költségtérítés korlátozása havibérlet esetében nem szükségszerű. A bérlet teljes ára is kifizethető.
Távmunkavégzés költségelszámolása 2022-től
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény távmunkavégzésre vonatkozó szabályainak változásával összefüggésben, 2022. január 1-jei hatállyal kiegészíti az Szja tv. 3. számú mellékletének az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételeket felsoroló részét azzal, hogy ilyen tételnek minősül a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül ilyennek.
Beépül az személyi jövedelemadó törvénybe az igazolás nélkül költségként elszámolható a távmunka költségtérítése, ha annak mértéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát havonta. A költségtérítést arányosítani kell, ha a távmunka nem valósul meg a hónap minden napján.
Az igazolás nélküli költségelszámolás feltétele, hogy a költségtérítésről a munkáltató és munkavállaló előzetesen megállapodjon, és a munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggésben a tárgyhónapban költséget, - pl. internethasználat díja, bérleti díj, munkavégzési hely rezsiköltsége stb. - ne számoljon el.
Újdonságok a szabályozásban
A vasút-villamos üzemeltetéséhez kapcsolódó egyes személyszállítási szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet [134/2022 (IV. 7.) Korm. rendelet] bevezeti a meghatározott érvényességen belül korlátlan számú utazásra jogosító elektronikus vasúti bérlet alkalmazásának lehetőségét. A rendelet kimondja, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés során a munkáltató részben megtéríti a munkavállaló számára azoknak a menetjegyeknek és bérleteknek az árát is, amelyekről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmasak napi munkába járásra és hazautazásra.