A szellemi tulajdon védelme a vállalkozások szempontjából is fontos

dr. Veress Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2021.05.25

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1276 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A szellemi tulajdon védelme, az alkotók elismerése nemcsak az ötletgazdák, hanem a vállalkozások, a munkahelyek szempontjából is fontos - hangsúlyozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfőn a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által a szellemi tulajdon világnapja alkalmából rendezett online konferencián.

Az államtitkár kiemelte: termelékenyebbek a szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozások, a többi céghez képest ezeknél 19 százalékkal, ezen belül a szabadalommal bíró vállalkozásoknál 53 százalékkal többet keresnek a munkavállalók.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a szellemi tulajdonjogot nem védő gazdaság lemarad az élmezőnytől, a szellemi tulajdon szakszerű védelme révén viszont felvirágozhat a gazdaság, növekedhet az életszínvonal, javulhat az életminőség - fogalmazott az ITM államtitkára.
A konferencián György László szólt arról, hogy minden válság egyben lehetőséget is jelent, a cél a magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalkozások fejlesztése, az innováció, az alkotó tevékenység ösztönzése, ezek révén a gazdaság újraindításának előmozdítása, a foglalkoztatás növelése.

Az államtitkár kitért arra, az Európai Szabadalmi Hivatal és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala 2021. évi kutatása is kiemelte, hogy Magyarországon van előrehaladás az innováció hasznosításában.

Az ITM államtitkára beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a szellemi tulajdon világnapjának idei mottója, a piacra visszük az ötleteit, 2021-ben aktuálisabb, mint valaha, mert, amikor a gazdaságot átrendezi a koronavírus, az innovatív ötletek gyorsan piacot hódíthatnak. Ezért érdemes minden innovatív vállalkozónak követni a világnap programsorozatát - fűzte hozzá.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, 2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, a szellemi tulajdon világnapján is fontos rávilágítani a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepére, és arra, hogyan használhatják a szellemi tulajdonjogokat cégük erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá válásához.

Pomázi Gyula ismertette, Magyarországon a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi formánál növekedett az előző évihez képest. Múlt évben a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések 1,3 százalékkal, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelmek 1,8 százalékkal, a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések 4,5 százalékkal, a bejelentésben foglalt minták száma 22,6 százalékkal, a védjegybejelentések 2,4 százalékkal növekedtek az előző évhez képest.
Az idei adatok biztatók, 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma mintegy 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig mintegy 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest - tette hozzá a hivatal elnöke.

Rámutatott arra is, hogy a hivatal tevékenységének fontos eleme a kutatás-fejlesztés (K+F) minősítés elvégzése is. A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés hivatalos igazolás a projektről, ezzel a dokumentummal kedvezményeket, pályázati forrásokat lehet igénybe venni. Erre egyebek közt példaként említette, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek megtakaríthatják akár minden tizedik munkavállalójuk bérét. Jelezte, a hivatal minősítést végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján elkészítette a pályázókat segítő Fehér Könyvet.

Pomázi Gyula elmondta, a koronavírus-járvány pozitív hozadéka a hivatalnál a digitalizáció térnyerése. Tavaly az első negyedévben az összes beadvány 43 százaléka érkezett elektronikus úton, idén ez a szám már 74 százalék.
Az elnök szerint a 2021. évi szellemi tulajdon világnapja kitűnő alkalom arra, hogy megismerhetők legyenek a szellemi tulajdoni rendszer eszközei, például a védjegy, az ipari minta, a szerzői jog, a szabadalom, az üzleti titok, a földrajzi árujelző, mert ezek segíthetik azokat a vállalkozásokat, amelyek  ötletüket a piacra szeretnék vinni.

(MTI)