Alkotmányellenes a kuruzslás büntetőjogi szabályozása
Olvasási idő: 5 perc
Nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a kuruzslás büntetőjogi tilalma – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1409/2020. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában. A döntés érinti a foglalkozás szabad megválasztásának és a vállalkozás szabadságának szabályait is.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontjával – amely szerint aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a támadott rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Panaszában előadta, hogy bár munkássága szakmai körökben elismert, az általa végzett művészetterápiás tevékenység a fogalom meghatározatlansága miatt feltehetőleg a „pszichoterápiás gyakorlat” körébe sorolható, azonban az indítványozó nem felel meg az egészségügyi törvényben foglalt definíciónak (vagyis nem a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy szakpszichológus, aki önállóan végezheti e tevékenységet), ezért lehetséges, hogy eddigi munkájának folytatása a támadott törvényi rendelkezés következtében szabadságvesztéssel büntetendő. Az indítványozó álláspontja szerint a kuruzslás norma szerinti definíciója sérti az munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát, a vállalkozáshoz való jogát, valamint a jogállamiság részének tekintett normavilágosság követelményét.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtett álláspontja szerint valóban alaptörvény-ellenes helyzetet okoz, hogy a kifogásolt tényállás megfogalmazásában nem egyértelmű, hogy milyen tevékenységeket foglal magában az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység, így az elkövetési magatartás nem elég határozott, mert nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a büntetőjogi tilalom.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott tényállás elkövetési magatartásának pontosításával, a pszichoterápiás gyakorlat körébe eső tevékenység büntetőjogi fogalmának meghatározásával feloldható az Alaptörvény és a kifogásolt rendelkezés közötti ellentmondás, így mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és az Országgyűlést jogalkotásra hívta fel.
