A műszaki ellenőr szerepe és felelőssége

Fischer Tamás Dátum Legutoljára frissítve: 2023.03.29

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 471 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A műszaki ellenőr a beruházásnál az építtető helyszíni szakmai képviselője. Alapvető szerepe közismert, a műszaki ellenőr azonban számos olyan területen és kérdésben is közreműködik, amelyek kevesebb figyelmet kapnak.

A műszaki ellenőrök alkalmazási feltételeiről, kötelező részvételéről, továbbá jogairól és kötelességeiről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Épkiv.) részletesen rendelkezik. Általánosságban azt kell látnunk, hogy sajnos a műszaki ellenőrök státusza, alkalmazásuk kötelme az építőipari jogszabályok módosulása során vajmi keveset változott. Az egyre szigorodó és egyre terjedelmesebb kötelező előírások, tartalmi elemek megjelenésével az általában laikus építtetőt a jog még mindig nem próbálja óvni a kötelezően alkalmazandó műszaki ellenőr előírásával. (Mielőtt bárki is felkapná a fejét erre, gondoljunk csak bele: az Európai Uniós pénzeket felhasználó építőipari projektek mindegyikénél kötelező a műszaki ellenőr alkalmazása – nyilván nem véletlenül. Az EU igyekszik vigyázni a pénzére, és ennek érdekében az építtető/beruházó oldalról a műszaki-szakmai felügyelet elvárása teljesen érthető.) Szerencsére egyre több építtető, beruházó ismeri fel, hogy szakember alkalmazása az ő képviseletében szinte csak előnyökkel járhat, és a műszaki ellenőr jelenléte szinte minden esetben megéri a ráfordított költségeket. 

Az a abizonyos építési napló…

A műszaki ellenőrök egyik fontos feladata a kivitelezés folyamatának megfelelő dokumentálása, ennek pedig alapeszköze az építési napló. 

A műszaki ellenőr az e-napló nyújtotta szélesebb látókörrel pedig bizonyosan hatékonyabban tudja elvégezni feladatait, mint korábban a papíralapú napló esetében.  A műszaki ellenőr ugyanis, mint az építtető képviselője, az építtetővel gyakorlatilag megegyező betekintési jogkörrel rendelkezik az e-napló struktúrában. Ezáltal gyakorlatilag mindent láthat, mely a beruházás folyamatával szorosan összefügg: az alvállalkozók tevékenységétől kezdve a hatósági bejegyzéseken (naplókon) át a többi szakág munkafolyamatáig bármit, ami releváns súllyal bírhat a kivitelezés során. Ráadásul egy helyről hozzáférhet a mellékletként feltöltött jegyzőkönyvekhez, fényképfelvételekhez is. Ez a lehetőség a papíralapú naplóknál soha nem volt adott, így a műszaki ellenőr lehetőségei jelentősen bővültek. Ugyanakkor természetesen a kötelezettségei is.

 
 

A már említett Épkiv.-nek az elektronikus napló bevezetéséig hatályos verziójában az építési napló ellenőrzésére vonatkozóan a műszaki ellenőr számára legalább 10 naponkénti ellenőrzés volt előírva. 

Az elektronikus napló bevezetésekor ez a kitétel (is) változott, és a ma is hatályos előírás szerint az e-naplót a műszaki ellenőrnek folyamatosan kell ellenőriznie. 

Mit jelent ez? 

Mindenekelőtt azt tisztázzuk, mint jelent az ellenőrzés. A jogszabály korábbi verziója szerint a papíralapú napló esetében a napló ellenőrzése nem egyszerűen annak olvasását, hanem ellenjegyzését is jelentette: a műszaki ellenőr köteles volt az aláírásával igazolni. A most hatályos verzióból ez szintén hiányzik, így jelenleg nem definiált, mit takar az ellenőrzés, illetve hogyan igazolható, hogy a műszaki ellenőr a folyamatos ellenőrzést elvégezte. Az Épkiv. csak azt rögzíti, hogy a műszaki ellenőr vállalkozási szerződésében (vagy alkalmazott esetén a munkaköri leírásában) kell rögzíteni, hogy milyen időközönként köteles az építési napló ellenőrzésére, de az már nem szerepel a jogszabályban, hogy hogyan ellenőrizze a naplót. Nyilvánvaló, hogy az ellenőrzés valamilyen módon történő írásos igazolása bizonyosan szükséges: ez célszerűen lehet egy-egy eseti bejegyzés, mely arról szól, hogy vállalakozó addigi bejegyzéseit a műszaki ellenőr tudomásul veszi. Ami viszont bizonyos: azon minősített esetekben, amikor valamely bejegyzéshez jogszabályilag rögzített válaszadási határidő kötődik, azokat a ciklikusságtól függetlenül be kell tartani.

A műszaki ellenőr ellenőrzése, a beírások tudomásulvétele kiemelt fontosságú. 

Amennyiben a vállalkozó bizonyos akadályoztatásokra vonatkozó észrevételeit szabályszerűen megteszi az építési naplóban, de erre az építtető – illetve az őt képviselő műszaki ellenőr – részéről ellenjegyzés, érdemi válasz nem érkezik, az egy későbbi elbírálási (bírói) szakaszban a vállalkozó részére jelent előnyös megítélést. Ez egyébként teljesen logikus gondolatmenet: a hivatali utat betartó vállalkozó joggal várhatja el, hogy az építési naplóba tett bejegyzésére az építtető, illetve a műszaki ellenőr érdemben reagáljon. Fontos tehát, hogy a műszaki ellenőrtől mindig követeljük meg az építési napló szabatos ellenjegyzését, a kivitelezői bejegyzéskere történő hivatalos reagálását. 

Szakmai felügyelet, ellenőrzés

Természetesen a műszaki ellenőrnek az elsődleges feladata kivitelezés folyamatának szakmai felügyelete, ellenőrzése. A tapasztalat viszont az, hogy sok esetben mégsem ez érvényesül. Vajon miért?

Ahogy már mondtuk, a műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselője, és ez azt feltételezi, hogy a jogszabályban felsoroltak elvégzése-betartatása mellett alapvetően egyrészt vigyáz az őt megbízó építtető pénzére, másrészt ügyel arra, hogy minőségi munkát kapjon. A műszaki ellenőrt az építtető fizeti, az építtető oldalán áll, és a kivitelezők munkáját ellenőrzi. Ez így elég egyértelműnek hangzik, sok esetben mégsem ezt tapasztaljuk. 
Kezdjük mindjárt ott, hogy egyáltalán alkalmazzanak-e műszaki ellenőrt akkor, ha az egyébként nem kötelező? Ha ugyanis nem veszik igénybe egy ilyen szakember közreműködését, akkor meg is spórolják annak költségeit. A legtöbb ilyen esetben az építtetők csak későn veszik észre, hogy az így magukra vállalt feladatok ellátása, illetve a hozzá nem értésükből adódó szakmai hátrányukból keletkező károk anyagi vonzata jelentősen meghaladja egy építési műszaki ellenőr alkalmazásának költségeit. Ráadásul a felelősség is így az építtetőre száll, azaz probléma esetén nincs egy közbenső szakember, akinek felelőssége megfogható lenne. 

Mikortól alkalmazzuk a műszaki ellenőrt?

A jogszabályi feltételek szerint a műszaki ellenőr feladata a kivitelezés felügyelete, és ezen belül egyik legfontosabb, hogy a hatályos építési engedélyeknek, illetve az érvényes kiviteli terveknek megfelelően történjenek az építési munkák. Emellett a műszaki ellenőr jogszabályi kötelessége a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az őt megbízó építtető részére. Ezt viszont – a gyakorlat egyértelműen megmutatja – sok esetben már nem, vagy nem kellő mértékben lehet érvényesíteni a kivitelezés fázisában. Főleg azóta, mióta a kötelező tervellenőrzés megszűnt, a tervhibák és a nem a legjobb (legújabb, legkorszerűbb, leghatékonyabb) tervezési megoldások időben történő észrevételezésére nincs mód. Márpedig egy előrehaladott kivitelezés során az ilyen jellegű tervmódosításokat érvényre juttatni többnyire már nagyon nehézkes. Éppen ezért észszerű, ha a műszaki ellenőr már a tervezési fázis során képviselhetni a (laikus) építtetőt, és már akkor érvényesíthetné annak érdekeit.

Szorosan ehhez kapcsolódik egy régi szakmai vita, miszerint jó-e az, ha a műszaki ellenőr ugyanaz, aki a tervező? 

Jó pár éve már nálunk is lehetséges ez (vö. beruházási tanácsadó). De sajnos nem egyszer az ilyen közreműködés az ezen rendszerrel kapcsolatos legnagyobb szakmai félelmeket igazolja vissza: a tervezési hibák eltussolásának gyakorlatát. A tervező-műszaki ellenőr értelemszerűen nem érdekelt abban, hogy az által elkövetett (tudatos vagy véletlenszerű, ebből a szempontból ez közömbös) tervezési hibákra felhívja az őt megbízó építtető figyelmét. Így a tervezési hibák vagy eltussolásra kerülnek, vagy oly módon lesznek kijavítva, hogy annak minden költségét és ódiumát a tervező-műszaki ellenőr magáról elhárítva igyekszik érvényesíteni. Azaz itt sem az építtető érdeke kerül érvényesítésre. 

Sajnos ez a momentum egyre gyakoribb és egyre súlyosabb eseteket implikál. 

(Cikkünket teljes terjedelmében az Építőipari Vállalkozói Értesítő áprilisi számában olvashatják)