Hol és mikor tartható munkavédelmi ellenőrzés?

A munkavédelmi ellenőrzés célja, hogy biztosítsa a munkahelyek biztonságos működését. Az ellenőrzések időpontja és helyszíne rugalmasan igazodhat a munkavégzés idejéhez, biztosítva ezzel a tényleges munkakörülmények ellenőrzését.
A munkavédelmi hatóságok helyszíni ellenőrzéseket kizárólag munkavégzés során végezhetnek, tehát az ellenőrzés csak akkor lehetséges, amikor a munkáltató éppen üzemel. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés bármikor megtörténhet, akár éjszaka, hétvégén vagy munkaszüneti napokon is, amennyiben a helyszínen munkavégzés zajlik.

Mikor?

Az ellenőrzés történhet

• Előzetes értesítés nélkül: A munkavédelmi ellenőrzések többsége előzetes bejelentés nélkül történik. Ez biztosítja, hogy a munkahelyi körülményeket valós időben tudják értékelni. Az ilyen ellenőrzések célja éppen az, hogy ne lehessen időben felkészülni az ellenőrzésre.
• Előzetes értesítéssel: Előfordulhat, hogy a hatóság előre értesíti a munkáltatót az ellenőrzésről. Ez konkrét panaszok vagy bejelentések esetén történik így, vagy ha a hatóság átfogó vizsgálatot végez. Ilyenkor a munkáltatónak lehetősége van előkészíteni a szükséges dokumentumokat és bizonyítékokat.
• Rendkívüli helyzetekben: Súlyos balesetek, munkavédelmi balesetek vagy rendkívüli expozíciós esetek esetén az ellenőrzés azonnal, a baleset bekövetkeztekor is megtörténhet. Ezekben az esetekben az ellenőrök gyorsan reagálnak, hogy megállapítsák a probléma okait és megelőzzék a további kockázatokat.

Az ellenőrzések bármely olyan területen végrehajthatók, ahol munkavégzés folyik, beleértve a zárt vagy szabad területeket, föld alatti létesítményeket és járműveket is. A munkahelyek közé tartoznak azok a helyek is, ahol az egyéni vállalkozók személyesen végzik munkájukat, kivéve azokat a helyeket, ahol távmunkát vagy bedolgozói tevékenységet végeznek, mint például a lakóhelyük.

Kapcsolódó

Nagyot emelkedik márciustól a munkavédelmi bírság

Új jogszabály rendezi 2024. március 1-jétől a csaknem valamennyi munkáltatók érintő munkavédelmi bírság mértékét és feltételeit. Az új szabályozás lényeges részleteit jelentik a súlyos veszélyeztetés fogalmának új meghatározása, valamint a munkavédelmi szakemberek adatbázisának létrehozásával és működésével kapcsolatos rendelkezések.

Hol?

• Munkahelyen: Az ellenőrzések leggyakrabban a munkahelyeken történnek. Ide tartoznak a gyárak, irodák, építkezések, raktárak és minden olyan helyszín, ahol munkavégzés zajlik. Az ellenőrök itt vizsgálják a munkafeltételeket, a munkaeszközök állapotát, és a munkavédelmi előírások betartását.
• Szállítmányozási helyszíneken: Amennyiben a munkahelyi tevékenység szállítmányozással kapcsolatos, az ellenőrök itt is vizsgálhatják a munkavédelmi előírások betartását.
• Egyéb munkavégzési helyek: Ha a munka nem klasszikus értelemben vett munkahelyen történik, például szabadtéren vagy speciális munkavégzési területeken, az ellenőrzés ezen a helyszínen is megtörténhet.

A munkavédelmi hatóság jogosult belépni minden olyan helyszínre, ahol ellenőrzést végez, és ott megvizsgálhat bármilyen, az ellenőrzés szempontjából releváns iratot, bizonyítványt vagy munkafolyamatot. Az ellenőrök kérhetnek adatokat, nyilatkozatokat, és képeket, hangfelvételeket készíthetnek a helyszínen.
Az ellenőrzés során készült jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglalt bizonyítékokat és az ügyfél nyilatkozatait, és egy példányát azonnal átadják vagy postai úton küldik el az ügyfélnek.
Nagyobb területű munkahelyek esetén, ahol fennállhat a helyszín elhagyásának veszélye vagy az elrejtőzés, a hatóság kérheti a rendőrség közreműködését. Ez a támogatás segíthet a hatékony ellenőrzés biztosításában, különösen, ha az eljárást akadályozzák a helyszínen tartózkodó személyek. Társhatósági ellenőrzések esetén is előfordulhat, hogy a rendőrséggel közösen végzik el a vizsgálatokat, de a hatóságok az egyes feladatkörüknek megfelelően járnak el.
Az ellenőrzés során fontos, hogy a munkáltatók munkavédelmi dokumentációi naprakészek és a szükséges igazolások (például kockázatértékelések és biztonsági szabályzatok) biztosítottak legyenek. A munkavédelmi hatóság által végzett ellenőrzések során a hatályos munkavédelmi előírásokat és szabályokat kell követni, és ezek betartását az ellenőrök alaposan kontrollálják.
Az ellenőrzések célja a munkahelyi biztonság javítása. A munkavédelmi előírások betartásával elkerülhetők a bírságok és biztosítható a munkavállalók biztonságos munkavégzése és munkakörnyezete.

Új és közeljövőbeli jogszabályváltozások a munkavédelemben

Az idei év új jogszabályi változásokat hozott, amelyek átrendezték a munkáltatói kötelezettségeket. 2026-tól pedig újabb előírások lépnek majd életbe.

A 2024-es évre vonatkozó jogszabályváltozások új feladatok elé állították a munkáltatókat és a cégvezetőket. Először tekintsük át azokat a módosításokat, melyeket 2024-ben már alkalmazniuk kell a munkáltatóknak.
A munkavédelmi törvény (Mvt.) 2023-tól jelentős változásokat hozott a munkahelyi biztonsági előírásokban.
- Az Mvt. 21. §-a kimondja, hogy munkavédelmi üzembe helyezés előtt kötelező munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot végezni, amelynek célja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek ellenőrzése.
Az Mvt. 45. §-a előírja a munkáltatóknak mentési terv készítését.
Az 55. § szerint a munkavállalóknak munkába álláskor, munkakör vagy munkahely változásakor, új munkaeszköz használatakor, illetve új technológia bevezetésekor oktatásban kell részesülniük.
Szintén az 55. § tartalmazza, hogy a munkaegészségügyi feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvos, közegegészségügyi-járványügyi, népegészségügyi ellenőr is elláthatja, amennyiben a foglalkozás-egészségügyi orvos erre jóváhagyását adja. 2026. január elsejétől lép majd érvénybe az a kiegészítés, miszerint a III. veszélyességi osztályba sorolt 1−9 főt foglalkoztatók esetében a munkaegészségügyi feladatokat nem csak orvos végzettségű, hanem munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is elláthatja a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyásával.
Az Mvt. 56. § értelmében az egyéni védőeszközök juttatási rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek számít, és a feladatokat szakmai tudással rendelkező személyek is végezhetik, ha azt a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyja.
A 63/A. és B. §-ok értelmében a munkáltatóknak nyilvántartást kell vezetniük a veszélyes anyagok munkavállalókra gyakorolt hatásáról, beleértve az expozíció időtartamát és koncentrációját. Az adatokat csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell rögzíteni. Kötelező nyilvántartást vezetni a mutagén, rákkeltő, vagy a reprodukciót negatívan befolyásoló anyagokról is. A 63. § további pontjai a bejelentési és adatkezelési kötelezettségekről rendelkeznek az építési munkahelyekre, biológiai tényezőkre, azbesztre, túlnyomásos légtérre vonatkozóan.
A 64. § írja le, hogy a munkáltatónak be kell jelentenie a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegség gyanúját.

A munkavédelmi képviselők kötelező képzésének szabályait a Fktv. 13/B. §-a tartalmazza. A munkavédelmi képviselőknek a megválasztásukat követő hat hónapon belül alap- és éves továbbképzésen kell részt venniük.  2023. április 22-től az EK-típustanúsítványok érvényüket veszítették, ezért kikerültek a törvényből, és az egyéni védőeszközök csak EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal hozhatók forgalomba.
Ezeket a változtatásokat tehát már aktuálisan alkamazni szükséges, viszont a jövőben várható még néhány olyan módosítás, amire már most el kell kezdeni felkészülni a vállalkozásoknak.

Kapcsolódó

Paradigmaváltás két alapvető munkáltatói feladatban

Cikkünkben tájékoztatni szeretnénk a munkáltatókat arról, hogy 2023 végén bevezetett jogszabályi változások milyen paradigmaváltást hoztak a munkaköri alkalmasság és a munkavédelmi oktatás terén. Tárgyaljuk azokat a fontos lépéseket, amelyeket a vállalatvezetőknek érdemes megfontolniuk ezen változások fényében. A 2024-től hatályos jogszabályok alapvetően befolyásolják a munkavállalók munkaköri alkalmasságára vonatkozó kötelező dokumentumok szükségességét, valamint a munkavédelmi oktatások technikai megvalósíthatóságát.

Változások 2026-tól

A munkáltatóknak kötelező lesz megelőzési stratégiát készíteniük, amelyet a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek részeként kell kidolgozni. A III. veszélyességi osztályú, 1-9 főt foglalkoztató munkahelyek esetében a kockázatértékelés részévé válhat a megelőzési stratégia, így nem szükséges külön dokumentum.
A legveszélyesebbnek minősülő munkahelyeken (I. veszélyességi osztály, 50 fő felett) csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti el a kockázatértékelést.
A Munkavédelmi Információs Rendszer megszűnt, helyette a munkavédelmi hatóság nyújt tanácsadást az Országos Munkavédelmi Bizottság támogatásával.
A munkavédelmi szakképesítések szabályozására vonatkozó jogszabályokat hatályon kívül helyezték, mivel már nincs külön előírás. Az expozíciós idő nyilvántartásának előírásai is változtak, és csak a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén szükséges rögzíteni.