Kirendelés és kiküldetés kérdései

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2025.08.02

Olvasási idő: 2 perc


A kiküldetés és az Mt. 53. § szerinti kirendelés jogi elhatárolása a munkavégzési hely, a munkáltató személye és a feladat célja alapján történik; a gyakorlatban különösen nehéz megítélni, mikor melyik szabály alkalmazandó, ezért célszerű az utasítást mindig írásban rögzíteni.

Az Mt. 53. § szerinti munkaszerződéstől eltérő munkavégzési helyre történő kirendelésről, átirányításról a munkáltatói utasítást mindig írásban kell átadni a munkavállalónak, vagy lehet szóban is? Mi a különbség a kiküldetés és az Mt. 53. §-a szerinti más munkáltatóhoz történő kirendelés között, ha a más munkáltató eltérő településen van, mint a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely? Mi a fogalmi meghatározása a kiküldetésnek? Hogyan tudja a munkavállaló egyszerűen eldönteni, hogy mi az ami mindenképpen csak kiküldetés lehet és mi az ami csak kirendelés lehet, illetve nem lehet más csak kirendelés? Pl. Ha a munkaszerződésben munkavégzési hely a munkáltató telephelye de időnként a munkáltató másik, 50 km-re levő telephelyén is munkát kell végeznie a munkavállalónak, akkor ez mikor kiküldetés és mikor kirendelés az Mt. 53. §-a alapján?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 3. § többször módosított 11. bek. definíciója szerint: Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. 

Míg a 2012. évi I. törvény (Mt.) 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

Két külön jogszabály rendelkezik, a tevékenységről, és a két tevékenységet nagyon nehéz szétválasztani. A jogszabályhelyet összehasonlítva, a kiküldetésnél a munkavégzés csak a munkáltató tevékenységével lehet összefüggésben, a munkáltató személye nem változik, és feltételezi a feladat ellátása érdekében szükséges utazást.

Az Mt. szerinti 53. § már eltérhet a munkaszerződésben foglalt munkakörtől, és más munkáltatónál is történhet a foglalkoztatás. Jogszabályok csak a tájékoztatási kötelezettséget írják elő, de az írásba foglalást én erősen ajánlom.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Külföldi kiküldetés elszámolása

A dolgozóinkat több hétre kiküldjük Finnországba gépeket bontani. Az itthoni alapbérükön felül kötelező a napidíj fizetés? A napidíjtól el lehet térni, ha a kiküldetési szabályzatunkban meghatározzuk, hogy naponta mekkora összeget költhetnek?

Kapcsolódó cikkek


Kiküldetés 183 napon túl

Adott egy megbízási díjjal dolgozó idegenvezető, aki külföldön (Ománban) látja el a feladatait. A magyar cégnek nincs sem telephelye, sem fióktelepe a fogadó országban, a két ország között fennáll a kettős adóztatást kizáró egyezmény. Hogyan alakul az adóalanyiság és miként történik a munkavállaló megbízási díjának számfejtése?

Külföldi kiküldetés megbízásban

Az érintett cég (egy kft.) nappali tagozatos tanulót és nyugdíjast is foglalkoztatna megbízási szerződéssel, melynek keretében ötnapos külföldi konferencián venne részt. Ebben a jogviszonyban hogyan számolható el a külföldi kiküldetés költsége?

Kiküldetés elszámolása

Megfelelő-e, ha egy kiküldetési szabályzatban lefektetésre kerül, hogy tételes költségelszámolás van napi 75 euróval, mindenről kell számla és a fennmaradó összeggel elszámolnak? Vagy ezt is úgy kell kezelni, mintha napidíj lenne és lesz adómentes és adóköteles része?