Rokkantsági ellátásban részesülő nyugdíjas munkavállaló
Olvasási idő: 6 perc
Egy átvett cégnél derült fény arra a bérszámfejtési problémára, miszerint egy munkavállaló, aki addig normál alkalmazottként volt foglalkoztatva, rokkantsági ellátásban részesül, és már 2019-ben betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Mivel a munkavállaló, normál alkalmazottként van számfejtve, érthető a kérdés: hogyan kellene javítani a számfejtését?
A munkaválalló 2015. július 14-től van normál alkalmazottként foglalkoztatva születési ideje: 1955. március 19, 2019-ben töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Mivel a járulékok vonva vannak tőle, a KIVA meg lett utána fizetve (Rehabos kedvezmény helyett, szakképzettséget nem igénylő kedvezmény volt állítva). A munkavállaló a REHAB számításánál figyelembe lett véve minden évben, mint kezdeményezett alkalmazott. Amennyiben ő nyugdíjas alkalmazott, figyelembe vehető megváltozott munkaképességű kedvezményezett személynek?
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni.
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot. A munkáltató adókedvezményt vehet igénybe a szocho-ból, illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
A nyugdíjazás napjától a változás bejelentést – utólag is – meg kell tenni, és a 08-as bevallásokat önrevíziózni szükséges, mivel a nyugdíjazás napjától a dolgozó nem minősül biztosítottnak, és ezért ettől a naptól csupán a 15% Szja fizetési kötelezettség terheli a bérét, nincs 18,5% Tb., és nincs a munkáltatónak 13% szocho-fizetési kötelezettsége.
A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség szempontjából a nyugdíjas megváltozott munkaképességű személy is figyelembe vehető.
Nincs tiltó rendelkezés erre vonatkozóan, amennyiben a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik az erről szóló orvosszakértői igazolással.
Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
Tbj. tv.:
4. §
E törvény alkalmazásában: 11. Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
17. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
17.1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
Szocho. tv.:
13. § A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
13. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg
a) a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
(6) A megváltozott munkaképességű személy a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.
(7) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
13. § (1) A rokkantsági ellátás megszűnik
b) az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.
7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
22. § A 23–24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri….
