Foglalkoztatási igazolás: a legfontosabb „kilépőpapír”

Horváth-Farkas Zsuzsa Dátum Legutoljára frissítve: 2026.05.17

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 182 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-08-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A leggyakoribb munkajogi hibák

2024. január 1. napjától a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezettséget előíró törvény szerinti, valamint az esetleges további jogszabályok által meghatározott adatokat.

2024. január 1. napjától a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. Foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. Ez alól kivételt képez az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esete.

Az igazolás bevezetését az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény tette lehetővé, amely beiktatta az Flt.-be az ezzel kapcsolatos szabályokat. A törvény indokolása szerint a módosítással biztosítható, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

Az Flt. 36/A. § (2) bekezdése értelmében a foglalkoztatási igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:
1.    a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2.    a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3.    a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4.    a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5.    a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a.    a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b.    a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6.    a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7.    a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8.    a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9.    a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10.    a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11.    a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12.    a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13.    társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát,
14.    a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint – ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor – az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.

Az Flt. 36/A. § (3) bekezdése szerint jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében – a fentiekben felsoroltakon túl – további adattartalmat is megállapíthat.

Az említett adatokon túl a meghatározott jogszabályok további adatok feltüntetését is előírhatják meghatározott foglalkoztatotti csoportok vonatkozásában.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadónak felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadnia a munkavállaló részére. 

A nevelőszülőkkel kapcsolatban speciális szabályt is tartalmaz az Flt. 36/A. § (5) bekezdése.

Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a nevelőszülő álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be a foglalkoztatási osztályhoz, akkor erről tájékoztatni köteles a munkaadóját. A munkaadó a tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra szükséges kiállítani. 

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló foglalkoztatási igazolás egy példányát a nevelőszülőnek át kell adni, másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.

Az Flt. szerint a munkaadónak az Igazolást – főszabály szerint – elektronikus formában szükséges kiállítania, de azt a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


SZÉP kártya juttatás jutalomként

Szociális otthon dolgozóit szeretné megjutalmazni az intézmény vezetője SZÉP kártyára utalt pénz formájában. Minden dolgozó 2026 előtt lett felvéve, a keretösszeget 450.000 Ft/fő nem haladná meg. A SZÉP kártyára utalt összeget, lehet-e dolgozónként más összegben juttatni?

Külföldi kismama gyes jogosultsága

Brazil állampolgár munkavállaló 2026. augusztus 01-től dolgozik a cégnél. Tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Szeptemberben kiderült, hogy gyermeket vár, a szülés várható ideje 2027. március, a gyermek Magyarországon fog születni. Tekintve, hogy Brazíliával nincs nemzetközi egyezmény, a gyermek születése előtt nem lesz meg a 365 nap biztosításban töltött napja, így csedre nem jogosult. Gyesre jogosult lehet-e?

Kapcsolódó cikkek


Tovább bővültek az otthontámogatás lehetőségei

Az otthontámogatásról szóló kormányrendelet módosítása újabb bővülést jelent az igénybevétel lehetőségeiben. Az érintett személyi kör kiszélesítése mellett lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltatói kölcsön is, továbbá az otthontámogatás iránti kérelem benyújtási határideje is meghosszabbításra került.

Könnyen elkövetett hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban

Az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező adózási és járulékfizetési lehetőségei csak akkor vehetőek igénybe, ha az egyébként is könnyített adminisztrációs kötelezettségeknek a felek maradéktalanul eleget tesznek. Szakértőnk az adminisztrációban könnyen elkövetett hibákból válogatott.