Foglalkoztatási igazolás: a legfontosabb „kilépőpapír”
Olvasási idő: 5 perc
2024. január 1. napjától a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezettséget előíró törvény szerinti, valamint az esetleges további jogszabályok által meghatározott adatokat.
2024. január 1. napjától a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. Foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. Ez alól kivételt képez az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esete.
Az igazolás bevezetését az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény tette lehetővé, amely beiktatta az Flt.-be az ezzel kapcsolatos szabályokat. A törvény indokolása szerint a módosítással biztosítható, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.
Az Flt. 36/A. § (2) bekezdése értelmében a foglalkoztatási igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:
1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a. a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b. a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát,
14. a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint – ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor – az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.
Az Flt. 36/A. § (3) bekezdése szerint jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében – a fentiekben felsoroltakon túl – további adattartalmat is megállapíthat.
Az említett adatokon túl a meghatározott jogszabályok további adatok feltüntetését is előírhatják meghatározott foglalkoztatotti csoportok vonatkozásában.
A foglalkoztatási igazolást a munkaadónak felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadnia a munkavállaló részére.
A nevelőszülőkkel kapcsolatban speciális szabályt is tartalmaz az Flt. 36/A. § (5) bekezdése.
Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a nevelőszülő álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be a foglalkoztatási osztályhoz, akkor erről tájékoztatni köteles a munkaadóját. A munkaadó a tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra szükséges kiállítani.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló foglalkoztatási igazolás egy példányát a nevelőszülőnek át kell adni, másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.
Az Flt. szerint a munkaadónak az Igazolást – főszabály szerint – elektronikus formában szükséges kiállítania, de azt a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
