Foglalkoztatási igazolás: a legfontosabb „kilépőpapír”

Horváth-Farkas Zsuzsa Dátum Legutoljára frissítve: 2026.05.17

Olvasási idő: 5 perc


2024. január 1. napjától a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezettséget előíró törvény szerinti, valamint az esetleges további jogszabályok által meghatározott adatokat.

2024. január 1. napjától a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. Foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. Ez alól kivételt képez az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esete.

Az igazolás bevezetését az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény tette lehetővé, amely beiktatta az Flt.-be az ezzel kapcsolatos szabályokat. A törvény indokolása szerint a módosítással biztosítható, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

Az Flt. 36/A. § (2) bekezdése értelmében a foglalkoztatási igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:
1.    a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2.    a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3.    a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4.    a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5.    a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a.    a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b.    a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6.    a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7.    a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8.    a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9.    a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10.    a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11.    a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12.    a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13.    társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát,
14.    a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint – ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor – az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.

Az Flt. 36/A. § (3) bekezdése szerint jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében – a fentiekben felsoroltakon túl – további adattartalmat is megállapíthat.

Az említett adatokon túl a meghatározott jogszabályok további adatok feltüntetését is előírhatják meghatározott foglalkoztatotti csoportok vonatkozásában.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadónak felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadnia a munkavállaló részére. 

A nevelőszülőkkel kapcsolatban speciális szabályt is tartalmaz az Flt. 36/A. § (5) bekezdése.

Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a nevelőszülő álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be a foglalkoztatási osztályhoz, akkor erről tájékoztatni köteles a munkaadóját. A munkaadó a tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra szükséges kiállítani. 

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló foglalkoztatási igazolás egy példányát a nevelőszülőnek át kell adni, másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.

Az Flt. szerint a munkaadónak az Igazolást – főszabály szerint – elektronikus formában szükséges kiállítania, de azt a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Jogviszony vége felmondásnál

Azonnali hatályú felmondást levélben küldjük ki, amelyben meg van adva a dátum (mai nap) mint a jogviszony vége. Ilyen esetben a jogviszony vége a felmondásban megadott dátum lesz, vagy egy későbbi dátum amikor átveszi/megtagadja az átvételt a munkavállaló?

Egészségügyi állapot miatti felmondás kérdésköre

Munkavállalónak súlyos egészségromlása miatt nem valószínű a felépülése és visszatérése a céghez. Táppénze 2026. április 05-én lejárt, méltányossági táppénzt nem igényelt, háziorvosa keresőképtelen állományban tartja. Megteheti a munkáltató, hogy nem mond fel az egészségügyi állapotra tekintettel és felmondási időre járó bért, illetve végkielégítést nem fizeti ki?

Kapcsolódó cikkek


Felmondás közlése

A felmondást tartalmazó elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

Munkáltatói felmondás – visszatérő kismama

Jellemzőnek mondható élethelyzet, amikor egy gyeden lévő kismama szeretné megszüntetni a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltató visszaveszi őt, de a felgyülemlett szabadságok kivétele után fel akarnak mondani neki – „gazdasági helyzetre” hivatkozással. Mennyiben élvez védettséget a munkavállaló ebben ez esetben? Milyen felmondási indokok jelölhetőek meg?