Családi kedvezmény: a gyermekek adatai nélkül is?
Olvasási idő: 3 perc
Mit tehet az az édesanya, aki – kapcsolattartás hiányában – a már felnőtt gyermekei adóazonosító jelét nem ismeri vagy ugyanezen okból nem tudja pontosan gyermeke felnőttkori nevét sem? Mit tud ilyenkor feltüntetni nyilatkozatában a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult édesanya?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. § (6) bekezdése alapján a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait).
Az édesanyának nincs jogalapja arra, hogy a kedvezmény igénybevételéhez az adóhivataltól megkérje a nagykorú gyermeke adótitoknak minősülő adóazonosító jelét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) adótitokra vonatkozó rendelkezéseinek (Art. 127. §) értelmében.
Az adóazonosító jel adótitoknak minősül, amelyet az adózó a gyermek hozzájárulása hiányában kizárólag törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként ismerhet meg,
ezért a gyermekek természetes személyazonosító adatainak az adóazonosító jel helyett történő megadására minden olyan esetben lehetőség van, amikor az édesanyának nincs tudomása a gyermek adóazonosító jeléről.
Az adóhatóság a megadott természetes személyazonosító adatok alapján a gyermeket a nyilvántartásában be tudja azonosítani és a meglévő adóazonosító jellel a megadott adatokat össze tudja rendelni.
Ennek értelmében tehát, mivel az adóazonosító jel adótitoknak minősül, ezért
a gyermekek természetes személyazonosító adatainak az adóazonosító jel helyett történő megadására minden olyan esetben lehetőség van, amikor az édesanyának nincs tudomása a gyermek adóazonosító jeléről.
Azt a körülményt, hogy ez az azonosító egyébként az anya előtt ismert lehetne-e (pl. a gyermekével nem romlott volna meg a kapcsolata), az adóhatóságnak, valamint a nyilatkozatot fogadó munkáltatónak, kifizetőnek nem feladata vizsgálni.
Fontos kiemelni azt, hogy az adóhatóság a megadott természetes személyazonosító adatok alapján a gyermeket a nyilvántartásában be tudja azonosítani és a meglévő adóazonosító jellel a megadott adatokat összerendelni, illetve és adóazonosító jel hiányában az adóazonosító jelet meg tudja képezni a gyermek részére. Ugyanezen következtetés eredményeképpen elfogadható, ha az anya a gyermek születési nevét tünteti fel, mivel az adóhatóság ez alapján is beazonosíthatja a gyermeket a többi adattal együtt.
Összességében az Szja tv. 29/D. § (3) bekezdése szerinti kedvezményre jogosultság megalapozottsága esetén a 29/D. § (6) bekezdésében foglalt eljárási szabály nem vonhatja el a négygyermekes anya jogát a kedvezmény érvényesítésére vonatkozóan.
Ebből következik, hogy a gyermek természetes személyazonosító adatainak az adóazonosító jel helyett történő megadására minden olyan esetben lehetőség van, amikor az édesanya előtt nem ismert a gyermek adóazonosító jele (gyakorlatilag úgy tekintendő, mintha az adóhatóság nem állapított volna meg adóazonosító jelet).
