Digitális állampolgárság és digitális irattárca

A 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) új szabályai felváltják az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény). Az E-ügyintézési törvény 2024. szeptember 1-én hatályát veszti.
Az új törvény fontos újdonsága a digitális állampolgárság fogalmának bevezetése, ami röviden annyit jelent, hogy az állampolgároknak joguk van digitális szolgáltatásokat igénybe venni és digitálisan intézni a hivatalos ügyeiket. Másik hasznos újdonság, hogy a jövőben a személyazonosság igazolása, az állam felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése és az elektronikus aláírás is elvégezhető lesz egy mobilalkalmazás segítségével.
A törvény már a céljai között tartalmazza a digitális állampolgárság létrehozását, a digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatások nyújtásának felhasználóbarát alapokra helyezését. Ennek érdekében az állam széles körben biztosítja a digitális szolgáltatások elérését, különösen az azonosítást és aláírást, a biztonságos elektronikus kommunikációt és dokumentumkezelést, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszert. A törvény nagy hangsúlyt fektet a mobilizációval összefüggésben a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközökön történő ügyintézésre, és elő kívánja mozdítani a magánjogi jogviszonyok digitalizációját is.
A törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy a digitális szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak és ügyfélközpontúnak kell lenniük, továbbá lehetőség szerint a felhasználó egyes életeseményeihez (például házasságkötés, gyermekszületés, nyugdíjazás) igazodóan kell kialakítani ezeket. A digitális térben történő ügyintézéshez az állam egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít az állampolgárok részére.
A digitális tér az állami, társadalmi és gazdasági interakciók személyes jelenlétet mellőző, elektronikus úton történő megvalósításának környezete.
A digitális állampolgár azonosító pedig egy matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként egyértelműen azonosítja a polgárt a digitális térben. A digitális szolgáltatások elsődlegesen a digitális állampolgárság keretalkalmazáson keresztül érhetők el, amellyel szemben törvényi követelmény, hogy hordozóeszköz- és platformfüggetlen legyen.

Nemzeti digitális irattárca

A törvény bevezeti a nemzeti digitális irattárca fogalmát is.

Ez valójában egy mobilalkalmazás, amely a digitális térben és a személyes interakciók során történő személyazonosításra szolgál.

Lehetővé teszi a természetes személy felhasználó számára, hogy azonosító adatokat, személyazonosító adatokat, a személyazonossághoz kapcsolódó elektronikus tanúsítványokat tároljon, és azokat kérésre – akár online, akár offline – rendelkezésre bocsássa, megossza.

Az irattárca biztosítja az elektronikus azonosítást, az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző elhelyezését is. A nemzeti digitális irattárca használata a fizikai okmány felmutatásával egyenértékű, így alkalmas például a vezetői engedély kiváltására, vagy – mivel az alkalmazás lehetővé teszi, hogy az adatok szolgáltatása kizárólag az ügyintézéshez, illetve a szolgáltatás igénybevételéhez feltétlenül szükséges adatokra korlátozódjon – akár a 18. életév betöltésének igazolására. A választási eljárásban azonban a szavazás során a Dáptv. szerinti digitális okmány nem használható a személyazonosság igazolására! A nemzeti digitális irattárca szolgáltatás 2024. szeptember 1-től lesz elérhető.
A hozzájárulás alapú adatszolgáltatás használatával a természetes személy felhasználó rendelkezhet arról is, hogy az állami digitális közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett személyes vagy egyéb adatainak meghatározott körét a szolgáltató a digitális térben bármely magánjogi ügylethez továbbítsa. A hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-től lesz elérhető.
Az állammal való elsődleges kapcsolattartásra a már említett digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál, amely a digitális térben való tevékenységhez szükséges.

A felhasználói profil egy digitális fiók, amely az állampolgár állami nyilvántartásokban tárolt adatait és az általa megtett nyilatkozatokat tartalmazza.

A felhasználói fiók tehát a digitális állampolgárság nyújtotta fent említett szolgáltatások igénybevételéhez szükséges, használata a polgárok számára csupán lehetőség, nem kötelező. A felhasználói profil aktiválásáról az állampolgár dönt, de döntését később a felhasználói profil inaktiválásával meg is változtathatja.

A felhasználói profil – azonosítást követően – személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval aktiválható. Az aktiválás a személyazonosság igazolásához kötött, amely megtehető személyes megjelenés nélkül távoli azonosítással, tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal, vagy személyes megjelenéssel járó előregisztrációval. Az inaktiválásra viszont kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor. (A Digitális állampolgárság előregisztrációra vonatkozó szabályokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény állapítja meg.) Az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy az egyes szolgáltatásokat a Dáptv. szerint kívánja igénybe venni.

Az egyes közszolgáltatók, hitelintézetek, biztosítók és nyugdíjpénztárak, mint digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetek 2025. június 1-től kötelesek a Dáptv-nek megfelelő digitális szolgáltatásokat biztosítani. Ennek köszönhetően a közszolgáltatókkal történő szerződéskötés során és az ügyintézésnél is használható lesz a mobilalkalmazás részeként az egyszerűsített azonosítás és a digitális aláírás. A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet a felhasználó számára ellenszolgáltatás és további díj felszámítása nélkül köteles biztosítani a keretszolgáltatások igénybevételét. A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek és a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetek mellett egyes jogalanyok meghatározott digitális szolgáltatások nyújtását – a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével, a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételek biztosítása mellett – önkéntesen is vállalhatják.

Az E-ügyintézési törvény helyett a Dáptv. állapítja meg a jövőben a digitális szolgáltatást biztosító, valamint az egyéb szervezetek informatikai együttműködésére, az információk továbbításának formáira és a bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a központi címregiszterre vonatkozó előírásokat, továbbá az elektronikus magánokirat magánjogi jogviszonyokban történő felhasználásának szabályait is. A Dáptv. átmeneti rendelkezései alapján a rendelkezési nyilvántartás (RNY) 2025. december 31-ig kezeli azoknak a rendelkezéseknek az elérését és megtételét, amelyeket a Dáptv. alapján már nem kezel és nem biztosít. Az E-ügyintézési törvény szerinti bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatás (BKSZ) 2025. december 31-ig érhető el, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) használatát pedig a szolgáltató 2024. december 31-ig biztosítja. A szolgáltatás ezt követően csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítéséhez lesz használható. A 14. életévét be nem töltött személy 2028. február 15-től jogosult a Dáptv. szerinti digitális állampolgár azonosítóra és felhasználói profilra.

(Folytatjuk)