A távmunka szabályozásának újabb fejezete

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2021.07.08

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 1245 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A veszélyhelyzet egyik legjobban körüljárt munkajogi témája alighanem a távmunka és home office értelmezésének és alkalmazásának kérdésköre. A közelmúltban újabb jogszabály jelent meg a távmunka július 3-ától alkalmazandó legújabb szabályairól.

A köznyelvben (megtévesztő módon) csak home office-nak nevezett. távmunkavégzés veszélyhelyzeti szabályait a 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet határozta meg.

A védelmi intézkedések folyamatos feloldása új megvilágításba helyezte a közelmúlt népszerű foglalkoztatási formáját. Figyelemmel arra, hogy a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények valamennyi évfolyama 2021. május 10. napjától rendes munkarendben működik, a Kormány már nem ajánlotta a „home office” alkalmazását a vállalkozások számára.

A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló  487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet egészíti ki a 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet 2021. július 3-tól számos új szabállyal. 

 
 

A kormányrendelet az Mt. szabályaitól eltérő szabályokat határoz meg a távmunkával kapcsolatban. 

A rendelet alapján távmunkának nem csupán a számítástechnikai eszközzel végzett tevékenység minősül, hanem minden, a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzett munka. 

A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. 

A munkáltató ellenőrzési joga távmunka esetén

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a távmunkavégzés során a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, ellenőrzési jogát pedig távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Ha azonban a munkáltató az ellenőrzési jogot a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A munkáltatónak a távmunkavégzés során is biztosítania kell, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalókkal kapcsolatot tartson, de a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában köteles munkát végezni.

Munkavédelmi kérdések

A kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) szabályaitól eltérő szabályokat állapít meg a távmunkavégzéssel kapcsolatban a veszélyhelyzet idejére a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében. Az Mvt. 86/A. § (1) bekezdése alapján a távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról, ennek fenntartásáról pedig a munkavállaló gondoskodik. A kormányrendelet ezt a szabályt azzal egészíti ki, hogy a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető állapotáról is köteles meggyőződni. 

A kormányrendelet kiegészül az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel végzett távmunkára vonatkozó szabályokkal. Az ezekkel végzett otthoni munka esetén a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól (például a munkavégzés során használt asztalra, székre, vagy a megfelelő megvilágításra vonatkozó előírásokról). A munkavállaló a munkavégzés helyét ennek a figyelmeztetésnek a figyelembevételével választja meg. A kormányrendelet alapján a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti, a felek azonban ettől megállapodásukban eltérhetnek.

A munkavégzés helye

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről. Ebben az esetben tehát a munkavégzés helyét nem a munkavállaló választja meg. 

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. Az Mvt. előírásával összhangban a rendelet kimondja, hogy a távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ez a szabály a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetében egyaránt irányadó. A kormányrendelet alapján a munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére beléphet. Az Mvt-vel összhangban azonban ehhez a munkavállaló beleegyezése szükséges. 

A kormányrendelet előírja azt is, hogy a hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal köteles tájékoztatni. A belépéshez szükséges hozzájárulást a munkáltató legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig köteles beszerezni a munkavállalótól. A kormányrendelet alapján a munkaviszonyban álló felek a rendeletben meghatározott munkavédelmi rendelkezésektől eltérhetnek.

A kormányrendelet alapján – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseitől eltérően – veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül költségként elszámolható tételnek.