Építésügy E-Térben: Újabb digitális felületet az önkormányzatoknak

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény módosítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) egyes rendelkezéseit továbbá a módosításokkal való összhang megteremtése érdekében több ágazati törvényt is. A módosítás egységesít és egyszerűsít egyes településfejlesztési eszközöket, digitalizálja azok előkészítésének és elfogadásának folyamatát valamint pontosítja az Étv. előírásait. 
A módosítások révén a jövőben településenként egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv készítését írja elő a törvény, az önkormányzat településfejlesztési céljait pedig az egységes településfejlesztési tervben kell meghatározni. Az építési törvény július 1-től előírja az önkormányzatok számára a helyi építési szabályzat elfogadását, egyes sajátos építésjogi jogintézményeket is pontosít, továbbá a korábban polgármesterhez delegált hatásköröket a képviselő-testület hatáskörébe telepíti.

A módosítások 2021. július 1-én lépnek hatályba. 

A jövőben településenként egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv készítését írja elő a törvény. Az önkormányzat rövid, közép- és hosszú távú településfejlesztési céljait – a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia helyett – az egységes településfejlesztési tervben határozza meg, a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot pedig településrendezési tervként nevesíti az Étv.. A településfejlesztési terv és a településrendezési terv együttes megnevezése, mint gyűjtőfogalom a településterv (Étv. 2. § 29. pont), melynek a minimális tartalmi elemeit határozza meg az Étv., a részletszabályokat kormányrendelet fogja tartalmazni. A községek és a kisebb települések esetében a jövőben egyszerűsített tartalmú dokumentumok is elfogadhatók lesznek.

Jön az E-TÉR digitális felülete

A településtervek elkészítését, módosítását, alkalmazását, nyilvántartását és monitorozását 2022. január 1-től a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett digitális egyeztető felület, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (a továbbiakban: E-TÉR) biztosítja majd.

Az új rendszer bevezetéséhez fűződő remények szerint n egyszerűbbé válik és gyorsul e dokumentumok elfogadásának folyamata, és lehetővé válik a településtervek tartalmi elemeinek digitális országos nyilvántartásba vétele. Az egyeztetési folyamatok teljes egészében, míg a tervezési folyamatok részlegesen digitalizálásra kerülnek, a papír alapú folyamatokat kivezeti a jogalkotó a szabályozásból.

A településtervek

A módosítás legfontosabb újdonsága a településterv fogalmának bevezetése az építési jog rendszerébe. 

Az Étv. kimondja, hogy a településtervek (vagyis a településfejlesztési terv és a településrendezési terv – helyi építési szabályzat) és módosításuk előkészítése a településtervezési tevékenység (Étv. 16. § (1) bekezdés). 

A településrendezés az önkormányzat feladata. 

Ennek keretében az önkormányzat a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával
a) meghatározza a település összehangolt, rendezett és fenntartható fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,
b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,
c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, megjelenítve a települési zöldinfrastruktúrát,
d) biztosítsa a település megőrzésre érdemes, jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét (Étv. 9/B. §).

Az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lakosságszám alatti települések egyszerűsített tartalmú településterveket készíthetnek, míg a nagyobb, komplexebb tervezést igénylő települések a kormányrendeletben előírt egyedi szabályozási elemekre figyelemmel állítják össze e dokumentumokat (Étv. 8. § (1) és (2) bekezdés). A törvénymódosítás indokolása ugyanis megállapítja, hogy a kistelepülések esetében indokolatlan hosszútávra irányadó koncepciók készítése, miközben a napi döntéseket rövid- és középtávú célok határozzák meg. Így a településfejlesztési tervben csökken a koncepcionális elemek súlya, ehelyett nagyobb hangsúly helyeződik a célokra, a céladatok és fejlesztési akcióterületek meghatározására, azaz a stratégiai megközelítésre.

Mint említettük, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia helyett a jövőben településfejlesztési tervben határozza meg az önkormányzat a település tervszerű, fenntartható, valamint gazdaságos fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos elképzeléseit. A településfejlesztési terv egy integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokra alapozott dokumentum. A településfejlesztési tervben az önkormányzat a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével rövid, közép- és hosszú távra rendszerbe foglalja településfejlesztési szándékait. Ennek keretében
a) meghatározza a település jövőképét,
b) a jövőkép megvalósítása érdekében meghatározza az integrált fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló feladatokat,
c) az egyes integrált fejlesztési célokhoz és a feladatokhoz rögzíti a fejlesztési céladatokat és a fejlesztési akcióterületeket, egyben javaslatot tesz - a település térbeli, fizikai rendszerébe illesztve - az akcióterületek hasznosításának jellegére és módjára, a megőrzendő és a fejlesztési célokat szolgáló egyéb területek meghatározásával együtt,
d) meghatározza fentiek térbeli, időbeli és gazdasági rendszerét.

A településfejlesztési tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban fogadja el, az abban foglaltakat az önkormányzatnak az egyes döntései során érvényesítenie kell (Étv. 9/A. §).

A helyi építési szabályzat

Újdonság, hogy 2021. július 1-től az Étv. kötelezően előírja az önkormányzatok számára – településrendezési tervként – a helyi építési szabályzat elfogadását. 

A helyi építési szabályzat elfogadására vonatkozó határidőket a rendelet átmeneti rendelkezései tartalmazzák (ld. lent). A helyi építési szabályzat fogalma nem változik, az nem más, mint az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet (Étv. 2.§ 11. pont). Tehát míg a településfejlesztési terv elfogadása normatív határozattal, a településrendezési terv elfogadása önkormányzati rendelettel történik.  Az Étv. módosításával összefüggésben módosul a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény is, amely alapján a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása (Mötv. 42. § 14. pont).
A helyi építési szabályzat egy egységes szöveges és rajzi (térképi) munkarészből áll. A rajzi (térképi) munkarész a területrendezési tervhez hasonlóan kormányrendeletben rögzített, kötött séma és formátum alapján készül, többek között azért, hogy lekérdezhető legyen az E-TÉR-ből. 

A településfejlesztési tervhez hasonlóan a településrendezési terv is egyszerűsített tartalommal készülhet a kisebb településeken, az Étv. a helyi építési szabályzat minimális tartalmi követelményeit határozza meg csupán. Az Étv. alapján valamennyi település helyi építési szabályzatának tartalmaznia kell legalább a következőket:
a) az építési övezet és az övezet, valamint érintettség esetén a szabályozási vonal ingatlan-nyilvántartási alaptérképen alapuló térképi megjelenítését,
b) az építési övezetre és az övezetre az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és járműelhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket,
c) a telekalakítás szabályait,
d) érintettség esetén az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel, régészettel, környezet- és természetvédelemmel, valamint honvédelemmel kapcsolatos rendelkezést, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot.

Ugyanakkor kormányrendelet egyes települések vonatkozásában a törvényben meghatározottak mellett egyéb olyan tartalmi követelményeket is megállapíthat, amelyről a képviselő-testületnek a helyi építési szabályzatban rendelkeznie kell (Étv. 13. §).
Településrendezési terv csak a településfejlesztési tervvel összhangban készülhet, tehát a helyi építési szabályzat elfogadását megelőzően az önkormányzatnak el kell fogadnia a településfejlesztési tervét megállapító normatív határozatot. A településrendezési terv (vagyis a helyi építési szabályzat) módosítása esetén a képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy a településfejlesztési tervet változatlan tartalommal fenntartja, vagy a településrendezési tervre tekintettel módosítja azt (Étv. 10. §). 2021. július 1-jétől csak a település teljes közigazgatási területére készülhet településfejlesztési- és településrendezési terv (kivéve a megyei jogú várost és a fővárosi kerületet).

2022. január 1-jétől a településtervek előkészítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás és a településtervek egyeztetése valamint véleményezése is az E-TÉR rendszer digitális felületén történik. 

A helyi építési szabályzatot – és annak módosítása esetén az egységes szerkezetű helyi építési szabályzatot – az elfogadást követően a nemzeti jogszabálytárban történő közzététellel egyidejűleg fel kell tölteni az E-TÉR-be, ezzel megvalósul a településrendezési tervek egységes országos nyilvántartása. A településterv feltöltéséről és a dokumentációs központba való beküldéséről – 2022. január 1-től – a polgármester gondoskodik (Étv. 8. § (4) bekezdés d) pont).
A digitális egyeztetési felületre vonatkozó szabályokat az Étv. új 59/C. §-a tartalmazza. A településtervek elkészítéséhez szükséges adatokat (pl. mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, természetvédelem és tájvédelem, örökségvédelem, talajvédelem, vízgazdálkodás és vízvédelem, közlekedés, energetika), az érintett államigazgatási és költségvetési szervek díjmentesen, a kormányrendeletben meghatározott formátumban szolgáltatják Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. részére, amelyeket a Nonprofit Kft. az E-TÉR felületen továbbszolgáltat a településtervek elkészítéséhez. A településtervezéshez térítésmentesen rendelkezésre álló, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a légi távérzékelési adatbázis adatai – szerkeszthető formátumban – szintén az E-TÉR-ben lesznek elérhetőek a települési önkormányzatok számára.
Az E-TÉR-hez való csatlakozás érdekében az érintett önkormányzatoknak, államigazgatási szervezeteknek, költségvetési szerveknek első alkalommal 2021. szeptember 30-ig kell az Étv. 59/C. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal regisztrálniuk, megjelölve a szervezet képviseletében eljáró adminisztrátort és a felhasználói adminisztrátorokat. A szervezetek felhasználóinak 2021. december 31-ig kell az Étv. 59/C. § (6) bekezdése szerinti adattartalommal, a szervezeti adminisztrátorok irányításával regisztrálniuk az E-TÉR-ben.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Önkormányzati Tanácsadó júliusi számában olvashatják)