Mennyire kötelező a védőoltás a munkahelyeken?
Olvasási idő: 5 perc
A járvány negyedik hullámára és a beoltottak számának növelésére tekintettel a jövőben a munkáltató kötelezővé teheti a védőoltás felvételét, amennyiben ezt szükségesnek látja a dolgozók biztonsága érdekében. A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tehető egyes esetekben az állami és önkormányzati szférában is. Az oltás felvételének megtagadása esetén a munkaviszony megszüntethető.
A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet felhatalmazza a munkáltatókat arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottjaik számára. A rendelet 1. §-a úgy fogalmaz, hogy a cégek és vállalkozások a munkaadók szervezeteinek javaslatára az ott dolgozók biztonsága érdekében írhatják elő, ha ezt szükségesnek tartják. A jogszabály tehát a munkáltatók mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy a munkahelyen kötelezővé teszik-e a munkavállalóik számára a védőoltás felvételét. Egyes állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak kötelező oltására külön rendelet, az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik.
A munkavégzés feltételeként a munkahely és a munkakör sajátosságaira figyelemmel írható elő a védőoltás felvétele azon munkavállalók esetében, akik a rendelet hatálybalépését – vagyis 2021. november 1-jét – megelőzően még nem vették fel a védőoltást.
Ha a munkáltató a védőoltás előírása mellett dönt, meg kell határoznia a védőoltás felvételének határidejét. Ez legalább 45 nap kell, hogy legyen, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa felvételének napja.
Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Az a foglalkoztatott, aki az oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a mentesülés megszűnését követően kötelezhető a védőoltás felvételére.
A munkáltató elektronikus úton (ideértve az emailt) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat a védőoltás kötelező felvételének előírásáról, annak határidejéről és a védőoltás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
Oltóanyagként az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 vakcina fogadható el. A védőoltás felvétele uniós digitális Covid-igazolvány, védettségi igazolvány, illetve applikáció, a védőoltásról szóló az oltást igazoló orvos által kiállított igazolás, nemzetközi oltási bizonyítvány vagy az olyan állam által kiállított védettségi igazolás bemutatásával igazolható, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri. A védettséget igazoló dokumentumot a munkáltató által meghatározott határidőn belül kell bemutatni.
Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az, akinek egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele.
Ennek tényét orvosi szakvéleménnyel kell alátámasztani, melyet a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában pedig a foglalkoztatott háziorvosa ad ki.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel – és olyan igazolást sem mutat be, amely szerint nem kötelezhető a védőoltás felvételére – a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el.
Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően egy éven belül felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét továbbra sem igazolja, valamint a mentesülésre vonatkozó orvosi szakvéleményt sem mutat be, a foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntethető. Ebben az esetben a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.
