Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatos változások

A módosító rendelkezés azonban a helyi önkormányzat által kezdeményezett esetben meghatároz egy minimum értékhatárt (a lejárt tartozásainak összege a tárgyévben meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket), amely tartozás esetén sor kerülhet adósságrendezési eljárás megindítására.
Az adósságrendezési eljárás megindítását követően az önkormányzati gazdálkodással szemben támasztott alapvető követelmény a takarékosság a hitelezői igények kielégítése, az önkormányzat működőképessége, az önkormányzati kötelező feladatok ellátása, az elvárható szintű közszolgáltatás fenntartása érdekében. Ez a takarékosság megköveteli bizonyos személyi juttatások megvonását (tiszteletdíjak), melynek célja a fizetőképesség helyreállítása, a hitelezői érdekek védelme és az önkormányzat gazdálkodásának stabilizálása.

Az Áht-t is érinti a fenti jogszabály módosítás az alábbiak szerint:
A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az eddigieken túl a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét.

A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza továbbá

• a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,
• a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaságelőző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.

Ha az előzőek szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben

• veszteség nem tervezhető, vagy
• amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.

A fentieket az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.
Az Áht kiegészült a 27/A Költségvetési biztos alcímmel. Törvényi szinten szabályozásra került a költségvetési biztosnak az alapvető feladatai, amivel hozzájárul a súlyos gazdasági helyzetbe került önkormányzatok gazdálkodásának nyomon követéséhez, pénzügyi stabilitásának előmozdításához.
„(1) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, a helyi önkormányzat 12 hónapig, továbbá – ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult – az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónapig köteles a kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében hozott intézkedéseinek tűrésére.
(2) A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében
a) előzetesen véleményezi
aa) a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait,
ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,
ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,
b) javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint
c) ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat. „(Áht 39/A. §)
A kormányzati ellenőrzési szerv és a kincstár ellenőrzési jogköre bővül az Áht 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség közgazdasági megalapozottságának vizsgálatával.
A kincstárban fizetési számlavezetésre lesznek kötelezettek az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig.