Bejelentkezés

Ez a tartalom 42 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

November közepétől megkezdi működését az Integritás Hatóság

2022. november 19-ével kezdi meg működését az Integritás Hatóság. Az új intézmény azzal a céllal jön létre, hogy fellépjen olyan esetekben, amikor az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek nem tesznek meg minden szükséges intézkedést az uniós támogatások hatékony és eredményes felhasználása érdekében.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. tör-vény új autonóm államigazgatási szervként létrehozza az Integritás Hatóságot, amely működését 2022. november 19. napján kezdi meg. A Hatóság azzal a céllal jön létre, hogy fellépjen olyan ese-tekben, amikor az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek nem tesznek meg minden szükséges intézkedést az uniós támogatá-sok hatékony és eredményes felhasználása érdekében, vagyis csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével kapcsolatban nem folytat-ják le a hatáskörükbe tartozó eljárásokat. A Hatóság tehát egy „mögöttes” szerv, amely olyan ügyekben léphet fel, amelyekben a már eddig is létező szervezetek (rendőrség, ügyészség, adóható-ság, versenyhivatal, államkincstár, Közbeszerzési Hatóság stb.) jogsértés gyanúja ellenére elmulaszt-ják a szükséges intézkedések foganatosítását. Fontos, hogy a Hatóság hatásköre kizárólag az Euró-pai Uniótól pénzügyi támogatásban részesülő intézkedésekre és projektekre terjed ki, hazai közpénz felhasználásával kapcsolatos visszásságokat nem vizsgálhat.

A Hatóság eljárása kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján indul. Bejelentést, panaszt bárki tehet a Hatóságnál, melyhez a Hatóság névtelenséget biztosító bejelentő felületet is működtet. A Hatóságnak háromféle feladatköre van: elemző és javaslattevő, vizsgálati és közigazgatási hatósá-gi feladatkörök. Elemző és javaslattevő feladatai keretében integritáskockázat-értékelést folytat, integritásjelentést készít, ajánlásokat ad ki, vagyis tájékoztatja a nyilvánosságot a tevékenységéről, az uniós források felhasználásával kapcsolatos korrupciós helyzetről. Vizsgálati feladat- és hatáskörei közé tartozik a vizsgálati eljárás lefolytatása, ezzel összefüggésben eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet és más szerv eljárását is kezdeményezheti, valamint ha e szervezetek a felhívás ellenére sem járnak el, mulasztási pert indíthat az eljárás lefolytatásának kikényszerítése érdekében. Közigaz-gatási hatósági jogköre keretében a Hatóság az európai uniós forrásokból megvalósuló vagy megva-lósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytat, tájékoztatási köte-lezettséget írhat elő és nyilvántartást vezet a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplőkről. Ellátja továbbá egyes nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, és a vagyonnyilatkozatokkal ösz-szefüggő, törvényben meghatározott feladatokat.

A Hatóság fenti feladatai közül a vizsgálati eljárást és a közigazgatási hatósági eljárást ismertetjük röviden. A vizsgálati eljárás célja az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását hátrányosan érintő körülmények feltárása. Az eljárás megindításáról a Hatóság értesíti az érintett szervezetet, amely haladéktalanul köteles tájékoztatni a Hatóságot arról, hogy van-e folyamatban a vizsgálati eljárással összefüggő Közbeszerzési Döntőbizottsági jogorvoslati eljárás vagy bírósági eljárás, ugyan-is a Hatóság – „mögöttes” jellegéből adódóan – nem gyakorolhatja hatáskörét, olyan ügyekben, amelyekben Közbeszerzési Döntőbizottsági jogorvoslati eljárás vagy bírósági eljárás van folyamat-ban. 

Az Integritás Hatóság hatásköre

A vizsgálati eljárás során a Hatóság bármely érintett személytől vagy szervezettől az üggyel össze-függő adatszolgáltatást kérhet, melyet a Hatóság által megállapított, de legfeljebb 60 napos határ-időn belül kell teljesíteni. A Hatóság iratokba betekinthet, a vizsgált szervezettől és annak munkatár-saitól írásbeli és szóbeli, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható szervezettől pedig írásbeli felvilá-gosítást kérhet. Azonban bizonyítási eljárási cselekményeket nem folytathat, ezzel kapcsolatban meg kell keresnie az erre hatáskörrel rendelkező szervezetet, amely a Hatóság nevében elvégzi a bizonyí-tást. A Hatóság tehát nem rendelkezik jogosítvánnyal arra, hogy az eljárást elmulasztó szervek ha-táskörében eljárjon, nyomozást folytasson.

A vizsgálati eljárás jelentés kiállításával zárul, melynek tervezetét az érintett előzetesen véleményez-heti. A jelentésben a Hatóság intézkedési javaslatokat, ajánlásokat tehet a vizsgált szervezet számá-ra. A vizsgálati eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, így ezzel kapcsolatban köz-igazgatási pernek nincs helye, ehelyett az érintett köteles tájékoztatni a Hatóságot az ajánlás végre-hajtásáról vagy arról, hogy az ajánlással nem ért egyet. Ha a Hatóság a vizsgálat során visszásságot tár fel, vagy nem tartja megfelelőnek az intézkedési javaslat végrehajtását, hatósági vagy bírósági eljárást kezdeményezhet.

A Hatóság közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva hatósági ellenőrzés keretében az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzéseket vizsgálhatja. Csalás, korrupció, összeférhetetlen-ség vagy egyéb súlyos jogsértés gyanúja esetén elrendelheti a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás két hónapot meg nem haladó időtartamra történő felfüggesztését, vagyis egyedi közbeszerzési eljá-rásokba is beavatkozhat. A felfüggesztő döntés három napon belül közigazgatási nemperes eljárás-ban támadható meg, a bíróság a kérelemről harminc napon belül dönt. Az ajánlatkérő a felfüggesztés esetén köteles megvizsgálni, hogy történt-e szabálytalanság a közbeszerzés kiírása során. A Hatóság továbbá egyes szektorok, beszerzési tárgyak, értékhatárok vonatkozásában az ajánlatkérőket arra is kötelezheti, hogy tájékoztassák a közbeszerzési eljárás megindításáról. Ha az ajánlatkérő a felfüg-gesztésre vagy a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Hatóság közigazga-tási bírságot szab ki.
A Hatóság köteles bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ha csalás, összeférhe-tetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli, továbbá ver-senyfelügyeleti, szabálytalansági, Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárását is kezdeményezhet, sőt az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget is tájékoztathatja. A Hatóság közigazgatá-si perben megtámadhat továbbá minden európai uniós forrást érintő közbeszerzési eljárással kapcso-latos közbeszerzési döntőbizottsági határozatot és más hatósági döntést.

Dr. Balás Endre (2022-10-19)