November közepétől megkezdi működését az Integritás Hatóság

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2022.10.19

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 550 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

2022. november 19-ével kezdi meg működését az Integritás Hatóság. Az új intézmény azzal a céllal jön létre, hogy fellépjen olyan esetekben, amikor az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek nem tesznek meg minden szükséges intézkedést az uniós támogatások hatékony és eredményes felhasználása érdekében.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. tör-vény új autonóm államigazgatási szervként létrehozza az Integritás Hatóságot, amely működését 2022. november 19. napján kezdi meg. A Hatóság azzal a céllal jön létre, hogy fellépjen olyan ese-tekben, amikor az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek nem tesznek meg minden szükséges intézkedést az uniós támogatá-sok hatékony és eredményes felhasználása érdekében, vagyis csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével kapcsolatban nem folytat-ják le a hatáskörükbe tartozó eljárásokat. A Hatóság tehát egy „mögöttes” szerv, amely olyan ügyekben léphet fel, amelyekben a már eddig is létező szervezetek (rendőrség, ügyészség, adóható-ság, versenyhivatal, államkincstár, Közbeszerzési Hatóság stb.) jogsértés gyanúja ellenére elmulaszt-ják a szükséges intézkedések foganatosítását. Fontos, hogy a Hatóság hatásköre kizárólag az Euró-pai Uniótól pénzügyi támogatásban részesülő intézkedésekre és projektekre terjed ki, hazai közpénz felhasználásával kapcsolatos visszásságokat nem vizsgálhat.

A Hatóság eljárása kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján indul. Bejelentést, panaszt bárki tehet a Hatóságnál, melyhez a Hatóság névtelenséget biztosító bejelentő felületet is működtet. A Hatóságnak háromféle feladatköre van: elemző és javaslattevő, vizsgálati és közigazgatási hatósá-gi feladatkörök. Elemző és javaslattevő feladatai keretében integritáskockázat-értékelést folytat, integritásjelentést készít, ajánlásokat ad ki, vagyis tájékoztatja a nyilvánosságot a tevékenységéről, az uniós források felhasználásával kapcsolatos korrupciós helyzetről. Vizsgálati feladat- és hatáskörei közé tartozik a vizsgálati eljárás lefolytatása, ezzel összefüggésben eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet és más szerv eljárását is kezdeményezheti, valamint ha e szervezetek a felhívás ellenére sem járnak el, mulasztási pert indíthat az eljárás lefolytatásának kikényszerítése érdekében. Közigaz-gatási hatósági jogköre keretében a Hatóság az európai uniós forrásokból megvalósuló vagy megva-lósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytat, tájékoztatási köte-lezettséget írhat elő és nyilvántartást vezet a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplőkről. Ellátja továbbá egyes nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, és a vagyonnyilatkozatokkal ösz-szefüggő, törvényben meghatározott feladatokat.

A Hatóság fenti feladatai közül a vizsgálati eljárást és a közigazgatási hatósági eljárást ismertetjük röviden. A vizsgálati eljárás célja az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását hátrányosan érintő körülmények feltárása. Az eljárás megindításáról a Hatóság értesíti az érintett szervezetet, amely haladéktalanul köteles tájékoztatni a Hatóságot arról, hogy van-e folyamatban a vizsgálati eljárással összefüggő Közbeszerzési Döntőbizottsági jogorvoslati eljárás vagy bírósági eljárás, ugyan-is a Hatóság – „mögöttes” jellegéből adódóan – nem gyakorolhatja hatáskörét, olyan ügyekben, amelyekben Közbeszerzési Döntőbizottsági jogorvoslati eljárás vagy bírósági eljárás van folyamat-ban. 

Az Integritás Hatóság hatásköre

A vizsgálati eljárás során a Hatóság bármely érintett személytől vagy szervezettől az üggyel össze-függő adatszolgáltatást kérhet, melyet a Hatóság által megállapított, de legfeljebb 60 napos határ-időn belül kell teljesíteni. A Hatóság iratokba betekinthet, a vizsgált szervezettől és annak munkatár-saitól írásbeli és szóbeli, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható szervezettől pedig írásbeli felvilá-gosítást kérhet. Azonban bizonyítási eljárási cselekményeket nem folytathat, ezzel kapcsolatban meg kell keresnie az erre hatáskörrel rendelkező szervezetet, amely a Hatóság nevében elvégzi a bizonyí-tást. A Hatóság tehát nem rendelkezik jogosítvánnyal arra, hogy az eljárást elmulasztó szervek ha-táskörében eljárjon, nyomozást folytasson.

A vizsgálati eljárás jelentés kiállításával zárul, melynek tervezetét az érintett előzetesen véleményez-heti. A jelentésben a Hatóság intézkedési javaslatokat, ajánlásokat tehet a vizsgált szervezet számá-ra. A vizsgálati eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, így ezzel kapcsolatban köz-igazgatási pernek nincs helye, ehelyett az érintett köteles tájékoztatni a Hatóságot az ajánlás végre-hajtásáról vagy arról, hogy az ajánlással nem ért egyet. Ha a Hatóság a vizsgálat során visszásságot tár fel, vagy nem tartja megfelelőnek az intézkedési javaslat végrehajtását, hatósági vagy bírósági eljárást kezdeményezhet.

A Hatóság közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva hatósági ellenőrzés keretében az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzéseket vizsgálhatja. Csalás, korrupció, összeférhetetlen-ség vagy egyéb súlyos jogsértés gyanúja esetén elrendelheti a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás két hónapot meg nem haladó időtartamra történő felfüggesztését, vagyis egyedi közbeszerzési eljá-rásokba is beavatkozhat. A felfüggesztő döntés három napon belül közigazgatási nemperes eljárás-ban támadható meg, a bíróság a kérelemről harminc napon belül dönt. Az ajánlatkérő a felfüggesztés esetén köteles megvizsgálni, hogy történt-e szabálytalanság a közbeszerzés kiírása során. A Hatóság továbbá egyes szektorok, beszerzési tárgyak, értékhatárok vonatkozásában az ajánlatkérőket arra is kötelezheti, hogy tájékoztassák a közbeszerzési eljárás megindításáról. Ha az ajánlatkérő a felfüg-gesztésre vagy a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Hatóság közigazga-tási bírságot szab ki.
A Hatóság köteles bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ha csalás, összeférhe-tetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli, továbbá ver-senyfelügyeleti, szabálytalansági, Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárását is kezdeményezhet, sőt az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget is tájékoztathatja. A Hatóság közigazgatá-si perben megtámadhat továbbá minden európai uniós forrást érintő közbeszerzési eljárással kapcso-latos közbeszerzési döntőbizottsági határozatot és más hatósági döntést.